A miniszterelnök 2021-ben még évi 40 ezer lakás építését tartotta kívánatosnak (ez a szocialista kormányok idején, 2003-2005 között valósult meg utoljára)[1]. Ehhez mérten a nemzetgazdasági miniszter évi 25 ezer új lakásról szóló terve már jóval visszafogottabb[2].

Ezt a kormányzati célt érdemes összevetni az évekkel ezelőtt épített lakások számával. 2002 és 2004 közötti időszak növekedését követően 2015-ig szinte folyamatos csökkenés volt megfigyelhető, amiben közrejátszott a 2008-as pénzügyi válság is. 2015-től a globális konjunktúra és a CSOK hatására növekedni kezdett az újonnan épített lakások száma, ami a Covid-válságot követően esett vissza (a vissza nem térítendő lakásvásárlási támogatások, a hitelkedvezmények dacára)[3]. Míg a 2002 és 2010 közötti átlagosan 34 600 lakást adtak át, addig 2010 után évi 15 200 lakás épült, ezen belül az utóbbi 5 évi 21 700. Így „mindössze” 15% százalékos növekedést kellene elérni a cél teljesítéséhez. A további növekedési lehetőség korlátja lehet azonban a már most is nagy lakossági ingatlan hitelállomány és a magas építési költségek.

A kormány lakásépítési kritikája a fővárosi önkormányzat felé, miszerint az elmúlt 5 évben nem épültek önkormányzati lakások[4], valójában szinte minden önkormányzatra elmondható az elmúlt 15 évben. 2010 és 2023 között évi 101 (!) önkormányzati lakás épült országszerte[5], amelynek 34%-a a fővárosban épült[6]. Ez egyrészről ellentmond a kormány kritikájának, hiszen Budapesten a település népességarányánál nagyobb százalékban épültek önkormányzati lakások, másrészről az önkormányzatok forráshiányának példái, hiszen a kivéreztetett önkormányzatok láthatóan nem képesek ilyen beruházásokat finanszírozni.

Épített lakások száma, 2002-2023 (Forrás: KSH)

Összefoglalva elmondható, hogy a 2010-es években jóval kevesebb lakás épült, mint az azt megelőző időszakban, amin a 2020-as évekre sikerült valamelyest javítani. A kormány tervei azonban nem a 2000-es évekbeli számokat, hanem az elmúlt öt év átlagánál 15%-kal magasabb szintet célozzák meg.

A fővárosi önkormányzatnak címzett kritikát cáfolja, hogy népességarányánál nagyobb százalékban épült Budapesten önkormányzati lakás, mint az ország többi pontján. Az újonnan épült önkormányzati lakások alacsony számának oka az önkormányzatok forráshiánya, amit az iparűzési adó egy részének tervezett elvonása tovább súlyosbít.

[1]https://2015-2022.miniszterelnok.hu/orban-viktor-beszede-a-magyar-kereskedelmi-es-iparkamara-gazdasagi-evnyito-rendezvenyen-5/ [2] https://www.portfolio.hu/gazdasag/20241017/nagy-marton-eloben-mutatta-be-a-kormany-uj-gazdasagi-akciotervet-717261 [3] https://telex.hu/komplex/2024/07/11/fidesz-csaladpolitika-csok-babavaro-tamogatas-egyenlotlensegek-kapitany-balazs [4] https://telex.hu/belfold/2024/10/16/gulyas-gergely-15 [5] https://www.ksh.hu/stadat_files/lak/hu/lak0009.html [6]statinfo.ksh.hu/Statinfo/QueryServlet?openLink=6413e082b6e46b73edbf3f536bde48464dab3d2f072d6f80d7a0086aa03819f9

A Út a „gazdasági semlegességhez”: csökkenő kormányzati ambíciók a lakásépítésben bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az üzleti szférán belül júliusban az ipari és az építőipari bizalmi index egyaránt új történelmi csúcsára jutott, a szolgáltatói is kedvezőbb lett, egyedül a kereskedelmi várakozások romlottak kissé. Az iparban javult az elmúlt és a következő időszakra várt termelés, valamint a rendelésállományok – különösen az exportrendelések– megítélése. A készleteket viszont a júniusinál kissé magasabbnak érezték a válaszolók. Az építőiparon belül a mélyépítő cégek kilátásai kissé romlottak, a magasépítőké javultak (júniusban fordított volt a helyzet). Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség kissé csökkent, de így is nagyon erős. A rendelésállomány értékelése nem változott, a megkötött szerződésekkel biztosított termelési periódus átlagos hossza júliusában 7,8 hónap volt, minden korábbinál hosszabb.

A kereskedelmi bizalmi index – a júniusi jelentős emelkedés után – júliusban enyhén, de negatívan korrigált, s ezzel bennmaradt az elmúlt 4,5 évet jellemző viszonylag keskeny sávban. Az eladási pozíció és a készletszint megítélése egyaránt hibahatáron belül változott, a rendeléseké viszont kissé romlott. A szolgáltatói bizalmi index június után júliusban is nőtt, de még nem érte el a negyedévvel ezelőtti csúcsát. Javult az általános üzletmenet, az előző és a következő negyedévi várható forgalom megítélése. Az átlagos kapacitáskihasználás változatlanul nagyon magas, 90% feletti (az iparban 86%). A foglalkoztatási hajlandóság a szolgáltató szektor kivételével minden ágazatban erősödött.

A lakosság félelme a munkanélküliségtől júniusban volt minden idők legalacsonyabb szintjén, ehhez képest júliusban némi romlás következett be. A termelés növelésének fő akadálya minden ágazatban a munkaerőhiány, az iparban a szakképzett munkaerő hiánya a válaszadók felének jelentett növekedési korlátot. Az áremelési törekvés jellemzően a júniusival ellentétesen alakult, az iparban és a szolgáltató cégek körében erőteljesebb lett, az építőiparban visszafogottabb, s kissé gyengült a fogyasztók inflációs várakozása.

A kereskedelemben viszont tovább nőtt az áremelést tervezők aránya. Miután az elmúlt két hónap folyamán a magyar gazdaság perspektívájáról alkotott vélemény összességében minden ágazatban és a fogyasztók körében is rosszabb lett, júliusban ez a folyamat az ipar kivételével folytatódott. A GKI fogyasztói bizalmi index júliusban idei mélypontjára került, de továbbra is optimizmust tükröz. A lakosság saját pénzügyi helyzetét és jövőbeli megtakarítási képességét is rosszabbnak látta, mint egy hónappal ezelőtt.

A Munkaerőhiány korlátozza a növekedést bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az üzleti szférán belül az ipar kivételével – itt a várakozások nem változtak – minden ágazat bizalmi indexe kisebb-nagyobb mértékben emelkedett. Az iparban a múlt időszak termelésének, valamint a termelési kilátásoknak a megítélése romlott, a készleteké és a rendelésállományoké javult. A jövő évi beruházási szándék kissé erősebb az ideinél. Az építőipari kilátások továbbra is felhőtlenek, az ágazat bizalmi indexe novemberben újabb historikus csúcsra emelkedett.

Októberhez képest a mélyépítő cégek várakozásai kedvezőbbé váltak, a magasépítőké kissé romlottak. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség novemberben érezhetően erősödött, s a rendelésállomány minősítése is javult.

A kereskedelmi bizalmi index az októberi stagnálás után kissé emelkedett, s megközelítette eddigi csúcsértékét. Az eladási pozíció és a készletszint megítélése valamivel kedvezőbb lett, a rendeléseké némileg kedvezőtlenebb.

A szolgáltatói bizalmi index novemberben emelkedett, s nemcsak októberi visszaesését dolgozta le, de megközelítette eddigi csúcspontját is. A forgalmi várakozások érezhetően markánsabbá váltak, az általános üzletmenet megítélése viszont romlott egy keveset. Ez utóbbit a múlt magyarázhatja, mivel az elmúlt időszak forgalmának és létszámának megítélése is visszafogottabb lett.

A foglalkoztatási várakozások a szolgáltatások kivételével minden ágazatban romlottak, s kissé emelkedett a lakosság munkanélküliségtől való félelme is.

Az áremelési szándék minden ágazatban erősödött, miként a fogyasztók inflációs várakozása is. A magyar gazdaság helyzetét az októberinél a kereskedelem kivételével minden ágazatban kisebb-nagyobb mértékben jobbnak látták a válaszolók, a fogyasztók viszont valamivel rosszabbnak.

GKI fogyasztói bizalmi index novemberben az októberi enyhe javulást követően hasonló mértékben romlott. A lakosság saját várható pénzügyi helyzetét kissé rosszabbnak, megtakarítási képességét viszont kissé jobbnak ítélte, mint októberben. Utóbbi másfél éve némi hullámzás mellett lényegében stagnál.

A lakosság a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi lehetőségét enyhén javulónak, a következő egy évre vonatkozót pedig közepesen romlónak érezte.

A Romlott az ipari termelési kilátások megítélése bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az üzleti szférán belül az építőipari cégek optimizmusa újabb történelmi magasságba került, a kereskedelmi vállalatoké nem változott, az ipari és szolgáltató vállalkozásoké viszont kissé romlott.

Az ipari bizalmi index csökkenése ellenére kedvezőbb az augusztusinál. A mérséklődést a termelési kilátások gyengülése, a készletek emelkedése és a rendelésállomány enyhe csökkenése magyarázza. Az elmúlt időszaki termelés és az exportállomány megítélése viszont javult.

Az építőipari hangulat továbbra is kiváló, ezen belül szeptemberhez képest a magasépítő cégek várakozásai még kedvezőbbé váltak, míg a mélyépítőké némileg romlottak. Az előző háromhavi termeléssel kapcsolatos elégedettség enyhén romlott, de a rendelésállományoké valamelyest javult.

A kereskedelmi bizalmi index stagnált, az eladási pozícióról és a rendelésállományról alkotott vélemény kissé rosszabb lett, a készleteké valamivel kedvezőbb. A szolgáltatói bizalmi index októberben az augusztusi szint közelébe esett. Egyaránt romlott az általános üzletmenet, az előző és a következő időszakra várható forgalom megítélése. A foglalkoztatási várakozások az építőiparban erősödtek, az iparban nem változtak, a kereskedelemben és a szolgáltató cégeknél szerényebbek lettek, a lakosság munkanélküliségtől való félelme kissé nagyobb lett.

Ugyanakkor a termelés növelésének fő akadálya minden ágazatban a munkaerőhiány. Az áremelési törekvés minden ágazatban gyengült, s mérséklődött a fogyasztók inflációs várakozása is.

A magyar gazdaság jövőjének megítélése az iparban nem változott, az építőiparban kissé romlott, a szolgáltató szférában és különösen a kereskedelemben valamint a fogyasztók körében viszont javult. A GKI fogyasztói bizalmi index értéke októberben a szeptemberi csökkenést követően annál kisebb mértékben erősödött.

A lakosság a saját pénzügyi helyzetének következő egy évét változatlannak, várható megtakarítási képességét viszont kissé rosszabbnak érezte, mint szeptemberben. Az emberek a nagy értékű tartós fogyasztási cikkek jelenlegi vásárlási lehetőségét kissé romlónak érzékelték, a következő egy évre vonatkozóan azonban változatlannak.

A A csúcshoz képest csökkent októberben a GKI konjunktúraindexe bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az egy évvel ezelőtti értékeket mindkét mutató 2–2 ponttal haladja meg. Az ország egészét figyelembe véve a kilátások egyedül az irodapiacon javultak az egy negyedévvel ezelőttihez képest. Ugyanakkor a másik három vizsgált ágazat egyikében sem következett be drámai változás. Az ingatlanpiaci kilátások kissé túl vannak a csúcson, de még mindig alapvetően derűlátást tükröznek.

A lakáspiaci indexek (amelyek az ingatlanos cégek, illetve a lakosság várakozásait sűríti egyetlen számba) a fővárost és az ország egészét illetően ellentétes irányba mozdultak el áprilishoz képest. A budapesti index csaknem 3 ponttal emelkedett, az ország egészére vonatkozó mutató bő 1 ponttal csökkent. Az egy évvel ezelőttinél a budapesti index 3, az országos 7 ponttal süllyedt. Az országos index 7 negyedéves mélypontra jutott. A válaszadó ingatlanokkal foglalkozó vállalkozások körében a következő 12 hónapra vonatkozó várakozások a fővárosi agglomerációban és a nyugati régióban javultak, a keletiben viszont romlottak.

Budapesten csaknem minden lokáció esetében javultak a várakozások. Keleten csak a panellakások esetében nem történt romlás, nyugaton csak a családi házaknál volt pozitív elmozdulás.

A lakásvásárlásra és építésre vonatkozó lakossági várakozások – január és április után – júliusban is romlottak valamelyest. Az előző negyedévhez képest mind a biztos (tehát akik a következő egy évben biztosan elindítanak egy vásárlási vagy építési tranzakciót), mind a valószínű szándékú körben is csökkenés következett be. Ezek a várakozások 7 negyedéves mélypontjukra zuhantak. A lakásfelújításra és -korszerűsítésre irányuló lakossági várakozások intenzitása is csökkent némileg az egy negyedévvel ezelőttihezképest. Ez utóbbi területen a kivárás a meghatározó.

A lakásáraknak a következő 12 hónapban várható változása, 2017. július; százalékban a jelenlegi árakhoz képest. Zárójelben az előző – 2017. áprilisi – felmérés adatai. (Forrás: GKI felmérések)

A használt lakások várható áremelkedési ütemét illető várakozások Budapesten nem sokat csökkentek az egy negyedévvel ezelőttihez képest. Az idén áprilisban a válaszadók 47%-a számított tovább emelkedő árakra, most 38%-uk. A stagnáló árakra számítók aránya ugyanekkor 50-ről 59%-ra emelkedett. A főváros egészét jellemző, a következő egy évre várt átlagos árnövekedés most is a 2–3% közötti sávban helyezkedik el. A keleti és nyugati térségben a várható áremelkedés üteme gyakorlatilag nem változott (most is mindkettő 2% körüli).

A telekpiaci kilátások 2016 első negyedéve óta viszonylag keskeny sávban hullámoztak, s határozott derűlátást tükröztek. Mindez a júliusi felméréskor sem változott érdemben: a jelenlegi várakozások lényegében megfelelnek a hat hónappal ezelőttieknek. A GKI telekpiaci indexeinek értéke a fővárosra vonatkozóan 4, az ország egészét illetően 7 ponttal mérséklődött az előzőhöz képest. Az építési telkek ára várhatóan 6-7%-kal emelkedik a következő egy esztendőben.

Az ingatlanok eladási árának következő 12 hónapban várható változása, 2017. július (százalékban a jelenlegi árakhoz képest):

Zárójelben az előző – 2017. áprilisi – felmérés adatai. Forrás: GKI felmérések

A Túl a csúcson az ingatlanpiaci kilátások bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Júliusban az üzleti szférán belül az ipari és építőipari várakozások is történelmi csúcsukra hágtak, a kereskedelmi és szolgáltató cégek optimizmusa viszont kissé csökkent júniushoz képest, bár továbbra is markáns.

Az iparban jobb lett az elmúlt időszak termelésének, a rendelésállománynak – ezen belül az exportrendeléseknek –, valamint a készleteknek a megítélése. Egyedül a termelési várakozások gyengültek. Az építőiparban júniushoz képest a magas- és a mélyépítő cégek várakozásai egyaránt kedvezőbbé váltak, sokat javult például a rendelésállományról alkotott vélemény. Ugyanakkor az előző háromhavi termelés minősítése érdemben romlott. A kereskedelmi bizalmi index kis mértékben csökkent, ezzel együtt bennmaradt az elmúlt 3,5 évet jellemző viszonylag keskeny sávban. Az eladási pozíció megítélése kissé javult, a készleteké és rendelésállományé viszont valamivel rosszabb lett. A szolgáltatói bizalmi index némileg csökkent, de így is nagyon magasan van. Az általános üzletmenet megítélése javult, a várható forgalomé romlott. A foglalkoztatási szándék az iparban és az építőiparban erősödött, a kereskedelmi és szolgáltató cégek körében kissé gyengült, s némileg emelkedett a lakosság munkanélküliségtől való félelme is. Ugyanakkor minden ágazatban a munkaerőhiányt találták a növekedést akadályozó legfontosabb tényezőnek. A cégek áremelési szándéka alig változott, a nagy többség változatlan árakra számít, az áremelést várók aránya pedig – az építőipar kivételével – csak kissé haladja meg az árcsökkentésre számítókét. A fogyasztók inflációs várakozása viszont kissé erősödött.

A magyar gazdaság kilátásainak megítélése minden ágazatban kedvezőbb lett, a fogyasztók körében azonban kissé kedvezőtlenebb. A GKI fogyasztói bizalmi index júliusban a júniusi enyhe emelkedést követően májusi szintjére csökkent.

A lakosság saját pénzügyi helyzetének következő egy évét valamivel rosszabbnak érezte, mint júniusban, várható megtakarítási képességének megítélése pedig nem változott.

A Júliusban történelmi csúcsára ugrott a GKI konjunktúraindexe bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A fogyasztók is nagyon derűlátók. Ugyanakkor ez a kiugró magyar optimizmus egyelőre nem sokkal haladja meg az elmúlt három évre jellemző, viszonylag szűk sáv felső határát.

Júniusban a szolgáltató cégek kivételével minden ágazat és a fogyasztók várakozása is javult (a szolgáltató cégek optimizmusa pedig csak májusi, 18 éves csúcsához képest romlott minimálisan). Az üzleti bizalmi index eddigi, több mint húszéves története alatt még sohasem volt ilyen kedvező. A GKI fogyasztói bizalmi indexe is erőteljes optimizmust tük­röz, tavasszal azonban volt már ennél valamivel magasabban is.

Az iparban egyaránt javult az elmúlt időszak termelésének, a termelési kilátásoknak, a rendelés- és a készletállománynak a megítélése. Az exportrendelésekről alkotott véle­mény azonban nem változott. Az ipari várakozások legutóbb egy évvel ezelőtt voltak ilyen kedvezőek.

Az építőipari kilátások május után júniusban is csak minimálisan emel­kedtek, de így is szinte elérték márciusi, 19 éves csúcspontjukat. A magas- és a mélyépítő cégek várakozásai egyaránt kedvezőbbé váltak. Az előző háromhavi termelés értékelése májushoz képest érdemben nem változott, a rendelésállományoké viszont tovább javult.

A kereskedelmi bizalmi index a májusi csökkenés után közel ugyanolyan mértékben nőtt , ezzel bennmaradt az elmúlt 3,5 évet jellemző, viszonylag keskeny sávban. Az eladási pozí­ció, a készletszint és a várható rendelések megítélését egyaránt növekvő optimizmus jel­lemezte.

A szolgáltatói bizalmi index júniusban kissé csökkent, de ez májusi, tizennyolc éves csúcsához képest történt. Májushoz képest romlott az általános üzletmenet megíté­lése, de az előző havi forgalomé kedvezőbb lett, a forgalmi kilátásoké pedig stagnált.

A foglalkoztatási szándék az iparban és a kereskedelemben erősödött, az építőiparban lényegében nem változott, a szolgáltató cégek körében gyengült, miként a lakosság munkanélküliségtől való félelme is.

Az áremelési szándék a szolgáltatások kivételével minden ágazatban kissé visszafogottabb lett, s csökkent a fogyasztók inflációs várakozá­sa.

A magyar gazdaság helyzetének megítélése az iparban sokat javult, az építőiparban viszont a májusi jelentős javulás után számottevően romlott. A kereskedelemben az év eleji, jelentősen romló megítélést második hónapja lassú javulás követi, a szolgáltató ága­zatban és a lakosság körében pedig nem változott a magyar gazdaság helyzetének meg­ítélése.

A GKI fogyasztói bizalmi index e júniusban a májusi stagnálást követően kis mértékben emelkedett, de nem érte el év eleji szintjét. A lakosság saját pénzügyi helyzetének és megtakarítási képességének következő egy évét is kissé jobbnak minősítette a májusinál.

A Történelmi csúcsára jutott – 1998 óta másodszor – a GKI konjunktúraindexe bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Az építőipar és az ipar eddig a gondoltnál gyorsabban, a kereskedelem lassabban bővült. Ez utóbbi különösen a rendkívül gyors béremelkedés fényében meglepő.

Az első negyedévben a magyar növekedés sokkal gyorsabb volt az EU-átlagánál, a régióban azonban nem volt kiugró. A magyarnál alacsonyabb volt ugyan a cseh, a bolgár és a szlovák dinamika, gyorsabb viszont a román, a lengyel, a litván és a lett növekedés.

Magyarországon az első negyedévben kiemelkedő, 25%-os volt az építőipar fejlődése. Mivel ez a mélyponthoz képest következett be, ez évben ennél szerényebb ütem várható. A járműipar bővülése kissé elmaradt a feldolgozóipar átlagától, a leggyorsabban a gép- és az elektronikai ipar fejlődött.

A feldolgozóipar kivitele a tavalyi stagnálás közeli állapot után 7%-ra gyorsult, a belföldi értékesítés pedig a múlt évi visszaesés után közel 3%-kal emelkedett.

A kiskereskedelmi forgalom viszont az első negyedévben a tavalyinál is lassabban, 3,4%-kal bővült. Ez akkor is nagyon alacsony, ha tudjuk, hogy az idén a húsvét – s ezzel a húsvéti forgalom is – áprilisra esett. Eközben ugyanis a reálkeresetek 8%-kal emelkedtek, s a foglalkoztatottak száma is 2,5%-kal bővült. Így valószínű, hogy a tényleges vásárlóerő a reálkereseteknél lényegesen lassabban bővült. Részben a nyugdíjak átmeneti reálérték-­csökkenése miatt, de még inkább annak következtében, hogy a kikényszerített minimálbéremelés ellensúlyozása végett főleg a kisebb cégeknél csökkent a „zsebbe fizetés”.

Az első negyedévben az átadott lakások száma csaknem másfélszeresére emelkedett ugyan, de ez csak 2000 lakás. Budapesten azonban felére csökkent a lakásépítés, s ezzel is összefüggésben a vállalkozások által az országban épített lakások aránya 50%-ról 40%-ra csökkent. Ebben azonban változás várható, összességében a tavalyi 10 ezer után az idén 15, jövőre 20 ezer lakás átadása várható az országban.

A 2014–16-ban gyakorlatilag megszűnt infláció a múlt év utolsó hónapjaiban főleg az üzemanyagárak emelkedése következtében kezdett lendületet kapni, s februárban 2,9%- kal idei csúcsára ért. Az átlagos áremelkedés csökkenésében – áprilisban átlagosan már csak 2,2%-kal nőttek az árak – ugyancsak az üzemanyagárak alakulása játszott fontos szerepet.

Az év egészében, további hullámzás mellett, 2,5% körüli áremelkedés várható.

A munkanélküliségi ráta 2017. február-április átlagában 4,6% volt, 1,3 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel azelőttinél. Ugyanakkor 0,2 százalékponttal magasabb a 2016 utolsó negyedévinél. Ez a téli hónapokban természetes, de tavaly nem volt ilyen megtorpanás. A „valódi” munkanélküliség továbbra is 7% körüli.

A A vártnál gyorsabb növekedés bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

A beruházások a tavalyi 20%-os visszaesés után 8%-kal bővülnek, a fogyasztás növekedési üteme 4,2%-ról 5%-ra emelkedik. Termelési oldalról a gazdaság dinamizálója a 2016-i visszaesés nagy részét megszüntető építőipar lesz, de a mezőgazdaság kivételével – ahol a tavalyi kiugrás után „természetes fogyás” várható – feltehetőleg minden ágazat bővülni fog.

Az infláció gyorsul, a külső és belső egyensúly kissé romlik, de még kedvező marad. A hosszabb távú fejlődés fő tényezőiben – az intézmények működésében, a piaci megoldások háttérbe szorításában, a szerkezeti reformok elkezdésében – nem várható érdemi javulás. 

A 2017. év első hónapjaiban az építőipar kiugróan gyorsan, több mint 15%-kal bővült, a vártnál gyorsabb volt az ipar (7,5%), viszont lassúbb a kiskereskedelmi forgalom (3%) bővülése.

A külkereskedelemben az import 1,2 százalékponttal gyorsabban bővült az exportnál, a cserearányok 1,2%-kal romlottak, s kissé csökkent – de továbbra is magasa – az aktívum.

A vállalati és lakossági hitelállomány az első két hónapban a 2016 végi szinthez képest kissé növekedett, de még így is kisebb volt az egy évvel korábbinál.

Az MNB hitelezési felmérése szerint a kereskedelmi bankok a következő fél évben a kihelyezett hitelmennyiség érdemi növekedésére számítanak. 

A munkanélküliségi ráta 2017 első negyedévében 4,5% volt, 1,5 százalékponttal alacsonyabb az egy évvel korábbinál, viszont minimálisan, de magasabb a 2016 utolsó negyedévinél. Ez a téli hónapokban természetes, de tavaly nem volt ilyen megtorpanás.

A „valódi” munkanélküliség továbbra is 7% körüli. Az első két hónapban a foglalkoztatottak száma 4, a közmunkások figyelembe vétele nélkül 4,5%-kal volt magasabb az egy évvel azelőttinél. A statisztika által tükrözött látványos javulásban a külföldi munkavállalás és módszertani változtatások is közre játszanak. Ugyanakkor a GKI felmérése szerint az ipari és szolgáltató cégek 40%-a, az építőipariak csaknem fele szembesül munkaerő-hiánnyal.

A 2017-re tervezett államháztartási hiány továbbra is a GDP 2,4%-a, mivel a költségvetés módosítási javaslata szerint a kiadási és bevételi oldal azonos összeggel emelkedik. Ezen belül kedvező, hogy kissé növekednek a tartalékok. A GKI azonban valamivel magasabb, 2,5%–3% közötti deficitre számít, mivel egy választás előtti évben különösen erőteljes a nyomás a kiadások növelésére, ráadásul a már most bizonytalannak látszó 2018. évi államháztartási deficit csökkentése érdekében a következő évről előrehozott kiadások teljesítése is elképzelhető. E lehetőségre a Költségvetési Tanács is felhívta a kormány figyelmét. 

A kormányzat által 2017-re prognosztizáltnál (1,6%) várhatóan kb. 1 százalékponttal gyorsabb infláció az év végén visszamenőleges nyugdíjemelést tesz szükségessé. A kormány prognózisának valóra válása esetén (3,5% feletti GDP-növekedés és teljesülő, 2,4%-os GDP-arányos államháztartási egyenleg) emellett „nyugdíjprémium” kifizetésére is sor kerül. Bár a GKI nem számít e kritériumok teljesülésére; tekintettel arra, hogy a nyugdíjprémium kifizetéséről várható számok alapján kell dönteni, illetve az országgyűlési választások már közel lesznek, némi többletkifizetés valószínű.

A A munkaerőhiány ellenére 7 százalékos a munkanélküliség bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.

Áprilisban nem változott a GKI konjunktúraindexe – így továbbra is erőteljes derűlátást tükröz. A GKI Gazdaságkutató Zrt. által, az Európai Unió támogatásával végzett felmérés szerint az üzleti várakozások érdemben javultak, s ezzel 16 havi csúcsra kúsztak, a fogyasztóiak viszont számottevően romlottak.

Áprilisban az üzleti szférán belül az ipari cégek várakozásai érdemben, a szolgáltatóké éppen csak javult. A kereskedelem és az építőipar esetében némi romlás volt regisztrálható.

Az ipari bizalmi index végre érezhetően emelkedett s ezzel 9 havi csúcsra jutott. Az elmúlt időszak termelése és a teljes rendelésállomány megítélése kedvezőbb lett – de az exportrendeléseké kissé romlott. Kissé növekvő készletszint mellett a termelési kilátások határozottan javultak.  

A márciusi igen látványos javulás után az építőipari kilátások áprilisban negatívan korrigáltak, de így is erős derűlátást tükröznek. Mind a magasépítő, mind a mélyépítő cégek kilátásai romlottak kissé márciushoz képest. Az előző háromhavi termelés megítélése tovább javult, a rendelésállomány értékelése nem változott.

A kereskedelmi bizalmi index értéke 2017 negyedik hónapjában kéthavi emelkedés után januári szintjére esett vissza, s ezzel maradt a múlt három évet jellemző viszonylag keskeny sávban. Az eladási pozíció megítélése stagnáló készletszint mellett romlott, s a rendelések várható alakulásában is némi romlás volt tapasztalható.

A szolgáltatói bizalmi index áprilisban kicsit tovább emelkedett. A javulás immár a harmadik egymást követő hónapja tart. Az elmúlt időszaki üzletmenet megítélése érdemben javult, de a várható forgalomé kissé romlott.

A foglalkoztatási szándék minden ágazatban kedvező. Az iparban, a kereskedelemben és a szolgáltatásban ez a szándék áprilisban alig változott, míg az építőiparban látványosan romlott. A lakosságnak a munkanélküliségtől való félelme kissé erősödött ugyan, de még mindig alacsony szintű. Az iparban és építőiparban nem változott, a kereskedelem és a szolgáltatások területén kissé növekedett az áremelési törekvés. Az alacsony inflációs nyomást jelzi, hogy a cégek kétharmada-háromnegyede minden ágazatban változatlan árakra számít. A fogyasztók inflációs várakozása márciusban nem változott.

A magyar gazdaság kilátásainak megítélése az ipar kivételével minden ágazatban és a lakosság körében is romlott, de összességében továbbra is kedvező.

A GKI fogyasztói bizalmi index áprilisban – a február-márciusi mozdulatlanságot követően – számottevő mértékben csökkent. A lakosság saját várható pénzügyi helyzetét, megtakarítási képességét, a következő egy évét sokkal rosszabbnak ítélte, mint márciusban.

A GKI Gazdaságkutató Zrt. – az EU módszertanának megfelelően – konjunktúra-indexének kiszámításakor az üzleti szférán belül az ipar, a kereskedelem az építőipar és a szolgáltató szektor, illetve a lakosság várakozásait veszi figyelembe. A GKI konjunktúraindex a lakossági bizalmi index és az üzleti bizalmi index súlyozott átlaga.

Az üzleti bizalmi indexet az ipari, a kereskedelmi, az építőipari és a szolgáltató vállalkozások üzletmenetére, forgalmi és foglalkoztatási várakozásaira vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk. (A szolgáltató szféra cégei közül – hasonlóan az EU gyakorlatához – a pénzügyi és a közszolgáltatások területén működő vállalkozások egyelőre nem szerepelnek a vizsgált szektorok között.) Szezonálisan kiigazított adatokat közlünk, ami megfelelő matematikai módszerekkel kiszűri a szezonális hatások (például a téli és a nyári időjárás különbségei, a karácsony előtti nagyobb kereslet, a nyári szabadságok miatti kisebb termelés) okozta eltéréseket.

A fogyasztói bizalmi indexet a háztartások pénzügyi, az ország gazdasági és munkanélküliségi helyzetének várt alakulására, továbbá a megtakarítási kilátásokra vonatkozó kérdésekre adott válaszokból számítjuk.

A Áprilisban kissé nőtt az üzleti, nagyot csökkent a fogyasztói bizalom bejegyzés először Infovilág-én jelent meg.