<?xml version="1.0" encoding="UTF-8"?><rss version="2.0"
	xmlns:content="http://purl.org/rss/1.0/modules/content/"
	xmlns:wfw="http://wellformedweb.org/CommentAPI/"
	xmlns:dc="http://purl.org/dc/elements/1.1/"
	xmlns:atom="http://www.w3.org/2005/Atom"
	xmlns:sy="http://purl.org/rss/1.0/modules/syndication/"
	xmlns:slash="http://purl.org/rss/1.0/modules/slash/"
	>

<channel>
	<title>parlamenti választás Archívum - Infovilág</title>
	<atom:link href="https://infovilag.hu/tag/parlamenti-valasztas/feed/" rel="self" type="application/rss+xml" />
	<link>https://infovilag.hu/tag/parlamenti-valasztas/</link>
	<description>A hiteles hírportál</description>
	<lastBuildDate>Fri, 05 Jul 2024 06:39:40 +0000</lastBuildDate>
	<language>hu</language>
	<sy:updatePeriod>
	hourly	</sy:updatePeriod>
	<sy:updateFrequency>
	1	</sy:updateFrequency>
	<generator>https://wordpress.org/?v=7.1.4</generator>

<image>
	<url>https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2023/09/favicon.png</url>
	<title>parlamenti választás Archívum - Infovilág</title>
	<link>https://infovilag.hu/tag/parlamenti-valasztas/</link>
	<width>32</width>
	<height>32</height>
</image> 
	<item>
		<title>Elsöprő győzelmet aratott a brit Munkáspárt</title>
		<link>https://infovilag.hu/a-munkaspart-elsopro-gyozelme-nagy-britanniaban/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Infovilág]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 05 Jul 2024 05:53:06 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[A nap híre]]></category>
		<category><![CDATA[Munkáspárt]]></category>
		<category><![CDATA[Nagy-Britannia]]></category>
		<category><![CDATA[parlamenti választás]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://infovilag.hu/?p=129873</guid>

					<description><![CDATA[<p>A Munkáspárt elsöprő győzelmet arat a brit parlamenti választásokon – Keir Starmer lesz az új miniszterelnök &#8222;A változás most kezdődik&#8221; – mondja Starmer; Rishi Sunak szerint Nagy-Britannia &#8222;kijózanító ítéletet&#8221; hozott. A munkáspártiak a 650 alsóházi helyből több mint 400-at szereztek – a konzervatívok 108-on állnak. A Liberális Demokrata Párt nagyot nyert, míg az Skót Nemzeti [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/a-munkaspart-elsopro-gyozelme-nagy-britanniaban/">Elsöprő győzelmet aratott a brit Munkáspárt</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p class="has-luminous-vivid-amber-background-color has-background wp-block-paragraph"><strong>A Munkáspárt elsöprő győzelmet arat a brit parlamenti választásokon <strong>–</strong> Keir Starmer lesz az új miniszterelnök &#8222;A változás most kezdődik&#8221; <strong>–</strong> mondja Starmer; Rishi Sunak szerint Nagy-Britannia &#8222;kijózanító ítéletet&#8221; hozott.</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph">A munkáspártiak a 650 alsóházi helyből több mint 400-at szereztek <strong>–</strong> a konzervatívok 108-on állnak. A Liberális Demokrata Párt nagyot nyert, míg az Skót Nemzeti Párt elveszítette a legtöbb mandátumát. A konzervatívok nagy veszteségeket szenvedtek el, köztük Grant Shapps védelmi miniszter, Jacob Rees-Mogg és Penny Mordaunt.</p>



<p class="has-pale-cyan-blue-background-color has-background wp-block-paragraph"><em>Nigel Farage, a szélsőjobboldali Reform UK vezetője először lesz képviselő, mivel a párt négy képviselői helyet szerzett. Jeremy Corbyn volt munkáspárti vezető függetlenként győzött, míg a Zöld Párt színeiben Carla Denyer Bristol Centralban nyert. </em></p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/a-munkaspart-elsopro-gyozelme-nagy-britanniaban/">Elsöprő győzelmet aratott a brit Munkáspárt</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Aki földcsuszamlásszerűen érkezik, az úgy távozik is?</title>
		<link>https://infovilag.hu/aki-foldcsuszamlasszeruen-erkezik-az-ugy-tavozik-is/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Kárpáti János]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 12 Jan 2022 06:07:00 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Hírünk a nagyvilágban - sajtószemle]]></category>
		<category><![CDATA[demokráciát és jogállamiságot]]></category>
		<category><![CDATA[elég erős-e Márki-Zay?]]></category>
		<category><![CDATA[ingatag rezsimek Moszkva gondnoksága alatt]]></category>
		<category><![CDATA[mennyire stabil az Orbán-rezsim?]]></category>
		<category><![CDATA[parlamenti választás]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://infovilag.hu/?p=88192</guid>

					<description><![CDATA[<p>Szorosnak ígérkezik a verseny Orbán Viktor nacionalista miniszterelnök, Európa egyik legrégebben hivatalban levő vezetője, a bevándorlás ellensége és a vele szemben most első ízben egyesült ellenzék között a magyar parlamenti választások április harmadikára történt kitűzéséről szóló Reuters-beszámoló szerint. A hírügynökség kiemeli, hogy az 58 éves kormányfő, aki 2010-ben földcsuszamlásszerű győzelemmel került hatalomra, sajátos jellegű, úgynevezett [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/aki-foldcsuszamlasszeruen-erkezik-az-ugy-tavozik-is/">Aki földcsuszamlásszerűen érkezik, az úgy távozik is?</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p class="has-luminous-vivid-amber-background-color has-background wp-block-paragraph"><strong>Szorosnak ígérkezik a verseny Orbán Viktor nacionalista miniszterelnök, Európa egyik legrégebben hivatalban levő vezetője, a bevándorlás ellensége és a vele szemben most első ízben egyesült ellenzék között a magyar parlamenti választások április harmadikára történt kitűzéséről szóló <a href="https://www.reuters.com/world/europe/hungary-sets-april-3-election-with-pm-orban-facing-united-opposition-2022-01-11/">Reuters</a>-beszámoló szerint. </strong></p>



<p class="wp-block-paragraph">A hírügynökség kiemeli, hogy az 58 éves kormányfő, aki 2010-ben földcsuszamlásszerű győzelemmel került hatalomra, sajátos jellegű, úgynevezett „illiberális demokráciává” változtatta az országot, ahol szoros ellenőrzés alatt tartja a médiát és a civil társadalom csoportjait, és ezzel Budapest összetűzésbe került az Európai Unió brüsszeli központjával.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A szavazók arról fognak dönteni, hogy folytatódjék-e a nemzeti szuverenitás, a családi adókedvezmények, a hagyományos keresztény értékek támogatása, a bevándorlással és az LMBTQ-jogokkal való szembenállás politikája, vagy pedig újra kell rendezni a dolgokat, az ellenzék által a demokrácia és a jogállamiság eróziójának mondott jelenségek miatt – írja a Reuters.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A hatpárti ellenzék miniszterelnök-jelöltjét, Márki-Zay Pétert hétgyermekes katolikus konzervatívként mutatja be a tudósítás, és megírja róla, hogy 2018-ban megválasztották Hódmezővásárhely polgármesterévé, véget vetve a városban a Fidesz 18 éven át tartó uralmának. Miután a határkerítés megléte másodlagos kérdéssé fokozta le a bevándorlást, az ellenzék az identitáspolitikai kérdések helyett inkább az olyan húsbavágó, megélhetési kérdésekre összpontosít, mint például a világjárvány nyomán szárnyaló infláció – olvasható a beszámolóban. Márki-Zay azt állítja, hogy ő képes összefogni a változásra elkeseredetten vágyó szavazók széles spektrumát, az viszont kihívás a számára, hogy egyben tartsa a szövetséget alkotó hat pártot – jegyzi meg a Reuters.</p>



<p class="wp-block-paragraph">Kitér a hírügynökségi jelentés arra is, hogy a választással egyidőben választ várnak a kormány által feltett, LMBTQ-vonatkozású négy kérdésre. Orbán és a Fidesz azt állítja, hogy a népszavazás a gyermekek megvédését célozza a homoszexuális és transznemű hatásoktól, emberi jogi és LMBTQ-szervezetek azonban közös közleményben hangsúlyozták: a referendum tárgya sérti az LMBTQ-emberek méltóságát, velük szemben gyűlöletet és diszkriminációt szít, ezért arra szólítják fel a magyarokat, hogy érvénytelen szavazatot adjanak le a referendumon – írja a Reuters.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A <strong><a href="https://www.politico.eu/article/viktor-orban-hungary-election-april-3-lgbtq/">Politico</a></strong> című amerikai portál európai kiadása a választás kiírásáról szóló cikkében úgy fogalmaz: az erőpróbától azt várják, hogy eldöntse, visszatér-e Budapest az európai fősodorba, vagy a mostaninál is jobban közeledik majd Moszkvához meg Pekinghez. A cikk felhívja a figyelmet arra is: a választások közeledtével a kormány megemelte a közmunkások bérét, növelte a nyugdíj-kifizetéseket, befagyasztotta a jelzáloghitel-kamatokat, és feljebb vitte a minimálbért.&nbsp; Az ellenzék eközben a koronavírus-járvány kormányzati kezelését bírálja, és a korrupció elleni fellépést ígéri. &nbsp;</p>



<p class="wp-block-paragraph">A jobboldali szellemiségű, párizsi <strong><a href="https://www.lefigaro.fr/flash-actu/hongrie-les-elections-legislatives-se-tiendront-le-3-avril-20220111">Le Figaro</a></strong> – részben az AFP francia hírügynökség információira támaszkodva – arról ír: hívei a stabilitás, a nemzeti érdekek és a keresztény identitás védelmezőjét látják Orbán Viktorban, aki lengyel partnereivel együtt hevesen bírálja az Európai Unió politikáját, és ezzel a magatartásával kiérdemelte Donald Trump volt amerikai elnök teljes támogatását.</p>



<p class="wp-block-paragraph">A cikk megszólaltatja Mikecz Dánielt, a Republikon Intézet elemzőjét, aki szerint az ellenzéknek, azzal, hogy félretette belső megosztottságát, reális esélye van a sikerre, de ha ez az úgymond „csodafegyver” nem működik, akkor a Fidesz ellenfelei várhatóan mély válságba süllyednek.</p>



<p class="has-pale-cyan-blue-background-color has-background wp-block-paragraph"><em>Végül néhány mondat arról, hogy Lendvai Pál a kazahsztáni események világpolitikai összefüggéseiről ír a bécsi <strong><a href="https://www.derstandard.at/story/2000132423638/autokraten-untereinander">Der Standard</a></strong>ban. A szerző felhívja a figyelmet arra, hogy az orosz haderő aktivitást mutatott vagy mutat Grúziától és Hegyi-Karabahtól Szíriáig, illetve Líbiáig. A csapatok villámgyors Kazahsztánba küldése a húsz éve hatalmon levő Vlagyimir Putyin azon eltökéltségét jelzi, hogy az úgynevezett „közel-külföldi” térségben nem enged második Ukrajnát, és kész katonai segítséget is nyújtani a veszélybe került autokratáknak, legyen szó akár a belarusz Lukasenkáról, akár a kazah Tokajevről. Ezzel az ingatag rezsimeket moszkvai gondnokság alá helyezi – figyelmeztet Lendvai. </em>&nbsp;</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/aki-foldcsuszamlasszeruen-erkezik-az-ugy-tavozik-is/">Aki földcsuszamlásszerűen érkezik, az úgy távozik is?</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Szlovákia választ: esélyek a Tátra alatt</title>
		<link>https://infovilag.hu/szlovakia-valaszt-eselyek-a-tatra-alatt/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Infovilág]]></dc:creator>
		<pubDate>Tue, 25 Feb 2020 19:22:47 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Külföld]]></category>
		<category><![CDATA[Ország-világjárás]]></category>
		<category><![CDATA[esélyesek]]></category>
		<category><![CDATA[kapcsolat Magyarországgal]]></category>
		<category><![CDATA[parlamenti választás]]></category>
		<category><![CDATA[Szlovák Köztársaság]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://infovilag.hu/?p=51950</guid>

					<description><![CDATA[<p>(Írta: T. Pál János) A szlovákiai közvélemény-kutató intézetek által elvégzett legutóbbi felméréseknek a választási moratórium csütörtöki életbe lépése előtt nyilvánosságra hozott eredményei alapján nyolc-kilenc párt juthat be a pozsonyi parlamentbe. A Magyar Közösségi Összefogás, illetve a Most–Híd vegyes párt nem szerepel közöttük. Az esélyesnek jósolt pártok: a Robert Fico volt kormányfő vezette SMER, Igor Matovič [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/szlovakia-valaszt-eselyek-a-tatra-alatt/">Szlovákia választ: esélyek a Tátra alatt</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[
<p class="has-background has-luminous-vivid-amber-background-color wp-block-paragraph"><em>(Írta: T. Pál János)</em> <strong>A szlovákiai közvélemény-kutató intézetek által elvégzett legutóbbi felméréseknek a választási moratórium csütörtöki életbe lépése előtt nyilvánosságra hozott eredményei alapján nyolc-kilenc párt juthat be a pozsonyi parlamentbe. A Magyar Közösségi Összefogás, illetve a Most–Híd vegyes párt nem szerepel közöttük.</strong></p>



<p class="wp-block-paragraph">Az
esélyesnek jósolt pártok: a Robert Fico volt kormányfő vezette SMER, Igor
Matovič Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) elnevezésű pártja,
a Marián Kotleba által irányított Néppárt – A Mi Szlovákiánk (ĽSNS), a Michal
Truban vezette Progresszív Szlovákia – Együtt (PS-Spolu), az Andrej Kiska előző
államfő nevével fémjelzett Az Emberekért (Za ľudí), a Boris Kollár vezette Mi
Egy Család Vagyunk (Sme rodina), Richard Sulík Szabadság és Szolidaritás (SaS)
tömörülése, az Alojz Hlina vezette Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) és Andrej
Danko Szlovák Nemzeti Pártja (SNS).&nbsp; </p>



<div class="wp-block-image"><figure class="aligncenter is-resized"><img fetchpriority="high" decoding="async" src="https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/szlovak_parlament_pozsony.jpg" alt="" class="wp-image-51961" width="747" height="493" srcset="https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/szlovak_parlament_pozsony.jpg 710w, https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/szlovak_parlament_pozsony-606x400.jpg 606w" sizes="(max-width: 747px) 100vw, 747px" /><figcaption><em><strong>A szlovák parlament épülete.</strong></em></figcaption></figure></div>



<p class="wp-block-paragraph">A
felmérések eredményeit szemlélve ma úgy látszik, hogy a választásokon a SMER
végez az első helyen 17–20 százalékra prognosztizált eredménnyel; elemzők
szerint mégsem ez a magát szociáldemokratának valló párt, hanem az 5–6 pártból
álló jobbközép ellenzék fogja megnyerni a választásokat. A felmért
pártpreferenciák alapján elvégzett mandátumelosztás szerint a SMER 30, az
ellenzéki pártok 79–80 képviselői helyre számíthatnak. A Kotleba vezette párt
18, a Szlovák Nemzeti Párt – feltéve, hogy átugorja a parlamentbe jutáshoz
szükséges küszöböt &#8211; 9 mandátumhoz juthat. A számok azt mutatják, hogy a SMER
lehet ugyan a választások győztese, de koalíciós potenciál híján nem tud
többséget összehozni a Szlovák Köztársaság Nemzeti Tanácsában, azaz a pozsonyi
törvényhozásban.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; </p>



<p class="wp-block-paragraph">A SMER az előző, 2016. évi választásokon 49 mandátumot szerzett. A párt népszerűségét rendkívül megtépázta Ján Kuciak oknyomozó újságíró két évvel ezelőtti meggyilkolása, illetve a nyomozás és a gyilkosok pere közbe nyilvánosságra került sokkoló információk, melyek tanúsága szerint néhány oligarcha közvetlen befolyás alatt tartott egyes parlamenti, kormányzati, ügyészségi, rendőrségi és bírósági vezetőket. A gyilkosság miatti elemi erejű társadalmi felháborodás nyomán Robert Fico kármentésbe kezdett, 2018 márciusában távozott a kormány éléről és a párt második emberének számító Robert Kalinák belügyminiszter is beadta a lemondását. Ez a vezércsel azonban nem volt elég ahhoz, hogy megálljon a SMER társadalmi támogatottságának eróziója. Robert Fico erősen megosztó személyiség, de rendíthetetlen hívei és csodálói továbbra is kitartanak mellette. </p>



<div class="wp-block-image"><figure class="alignleft is-resized"><img loading="lazy" decoding="async" src="https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/pellegrini.jpg" alt="" class="wp-image-51953" width="267" height="164" srcset="https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/pellegrini.jpg 774w, https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/pellegrini-646x400.jpg 646w, https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/pellegrini-768x475.jpg 768w" sizes="(max-width: 267px) 100vw, 267px" /></figure></div>



<p class="wp-block-paragraph">Az ingadozókat és kételkedőket az új miniszterelnök, Peter Pellegrini (bal oldali kép) fiatalos dinamizmusával igyekszik meggyőzni arról, hogy a SMER képes a feltárt törvénytelenségek helyrehozására. Pellegrini közvetlenségével, határozott fellépésével az apolitikus vidéki emberek körében is népszerűségre tett szert. A SMER a kampány hajrájában a legnagyobb választói bázist adó nyugdíjasokat megszólító kezdeményezéssel is megpróbált javítani a népszerűségén. Február elején rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett, amelyen a tizenharmadik havi nyugdíj bevezetéséről kellett volna dönteni. Az ugyancsak kormánytag Szlovák Nemzeti Párt ehhez hangulatjavító saját kezdeményezéssel, a szlovák állampolgároknak az autópályadíj-fizetés alóli felmentésével csatlakozott. Az ellenzék olcsó választási propagandának minősítette ezeket az ötleteket és bojkottálta, majd a szónoki emelvény elfoglalásával ellehetetlenítette a parlament rendkívüli ülését.&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; </p>



<div class="wp-block-image"><figure class="alignleft is-resized"><img loading="lazy" decoding="async" src="https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/matovic.jpg" alt="" class="wp-image-51954" width="272" height="152" srcset="https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/matovic.jpg 800w, https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/matovic-711x400.jpg 711w, https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/matovic-768x432.jpg 768w" sizes="(max-width: 272px) 100vw, 272px" /></figure></div>



<p class="wp-block-paragraph">A választási dobogó második helyezettje előre láthatólag az Igor Matovič (bal oldali kép) vezette Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OĽaNO) lesz, várhatóan 15–17 százalékos támogatottsággal. Matovič jó évtizeddel ezelőtt egy antikorrupciós népszavazási kezdeményezéssel vált ismertté. A 2010. évi választásokon a Szabadság és Szolidaritás párt listáján jutott be a parlamentbe. A négy évvel ezelőtti választásokon már egy másik koalícióban 11 százalékos támogatottságra tett szert. Matovič politikai karrierjét narcisztikus jellemével együtt járó összeférhetetlensége jellemzi. Eddig minden koalíciós partnerével, de saját parlamenti frakciójának tagjaival is összeveszett. Nemrég egy (magyar) politikai elemző Matovičot úgy jellemezte, hogy „ő a szlovák politikának (az ukrán elnök) Vologyimir Zelenszkijbe oltott Puzsér Róbertje”. Bár az ellenzék legerősebb pártjának vezetőjeként őt illetné meg, hogy egy koalíció élre álljon, ez a tulajdonsága kétségessé teszi, hogy a többi ellenzéki párt vezetője megfelelő személynek tartja-e erre a felelős feladatra. Emiatt azt sem lehet kizárni, hogy a választásokon valószínűleg győztes demokratikus ellenzéki pártok nem tudnak kormányzóképes koalíciót létrehozni. Matovič eddigi politikai előélete és kommunikációs stílusa alapján szinte borítékolható, hogy rövid idő alatt szétzüllesztené az általa vezetett koalíciót. Az OĽaNO nélkül viszont a többi jobboldali párt nem tudna kormányképes koalíciót összehozni. (Az OĽaNO 24, a többi jobboldali ellenzéki párt együttesen 56 mandátumra számíthat. A 150 tagú szlovák parlamentben a kormányképes többséghez 75+1 mandátumra van szükség. Az ellenzéki pártoknak az általuk így várhatóan megszerezhető 80 mandátum kényelmes parlamenti többséget biztosítana.) </p>



<p class="wp-block-paragraph">Ám
az a megoldás sem nyújtana garanciát az ellenzéki koalíció tartósságára, ha nem
Matovič, hanem valamelyik másik párt vezetője (például Andrej Kiska vagy
Richard Sulík) állna az ellenzéki tömörülés élére. Matovič veleszületett
izgágasága ezt a formációt is rövid időn belül felbomlasztaná.</p>



<figure class="wp-block-image is-resized"><img loading="lazy" decoding="async" src="https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/caputova-1200x800.jpg" alt="" class="wp-image-51959" width="335" height="223" srcset="https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/caputova-1200x800.jpg 1200w, https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/caputova-600x400.jpg 600w, https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/caputova-768x512.jpg 768w, https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/caputova.jpg 1750w" sizes="(max-width: 335px) 100vw, 335px" /></figure>



<p class="wp-block-paragraph" style="text-align:left"><strong><em> Zuzana Čaputová köztársasági elnök</em></strong> </p>



<p class="wp-block-paragraph">A
SMER-nek a jelenlegi előrejelzések szerint csak egy potenciális koalíciós
partnerre van kilátása. Ez a Szlovák Nemzeti Párt lehetne. A valaha szebb
napokat látott SNS támogatottsága a parlamenti küszöb határán billeg, és ha ezt
átugorja, akkor várhatóan kilenc mandátumot tud szerezni. Ez azonban messze nem
elég a parlamenti többséghez. Ahhoz, hogy a SMER kormányt tudjon alakítani,
Ficónak az OĽaNO-t kivéve csaknem az összes ellenzéki kis pártot magához
kellene csábítania. Ez pillanatnyilag kivitelezhetetlennek látszik. Így csak az
a megoldás marad, hogy az ellenzék rendezi a sorait, és miután Peter Pellegrini
– mint a választásokon győztes párt listavezetője – nem lesz képes Zuzana
Čaputová köztársasági elnöknek parlamenti többséget maga mögött tudó
kormánykoalíciót bemutatni, a másodikként megszólított ellenzék áll elő egy ilyen
ajánlattal.</p>



<div class="wp-block-image"><figure class="alignright is-resized"><img loading="lazy" decoding="async" src="https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/kotleba.jpg" alt="" class="wp-image-51955" width="289" height="191" srcset="https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/kotleba.jpg 1200w, https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/kotleba-602x400.jpg 602w, https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/kotleba-768x511.jpg 768w" sizes="(max-width: 289px) 100vw, 289px" /></figure></div>



<p class="wp-block-paragraph">Az előrejelzések szerint várhatóan 10–11 százalékos támogatottsággal a választások harmadik helyére esélyes Marián Kotleba (jobb oldali kép) vezette fasisztoid Néppárt – A Mi Szlovákiánk mozgalommal a jelenlegi fogadkozások szerint senki sem hajlandó együttműködni, ezért ez a párt nem szólhat(na) bele a kormányalakításba.&nbsp;&nbsp; </p>



<p class="wp-block-paragraph">A
küszöbön álló szlovákiai választások nagy kérdése, hogy a felvidéki magyarok
szavazataiért versengő két tömörülés közül bejut-e valamelyik a parlamentbe. A
teljes szlovákiai választói bázisra kiterjedő reprezentatív felmérések sem a
Magyar Közösség Pártjából (MKP) és más magyar politikai erőkből összeállt
Magyar Közösségi Összefogást (MKÖ), sem pedig a magyarok mellett szlovákokat és
más nemzetiségűeket – ruszinokat, cigányokat stb. – is a soraiban tudó Most–Hidat
nem jegyzik az esélyesek között. A két párt által kizárólag a magyar választók
körére kiterjedően megrendelt felmérések is csak azt az eredményt hozták ki (attól
függően, hogy ki volt a megrendelő), hogy mindkét párt majdnem eléri a
parlamenti bejutáshoz szükséges küszöböt. A bűvös határ átlépéséhez 160 ezer
támogató szavazatra lenne szükség. Ez nem teljesíthetetlen elvárás ugyan, de
ehhez igen jól kell mozgósítani a felvidéki magyar szavazótábort. A Magyar
Közösségi Összefogás képviselőjelöltjei számtalan kampányrendezvényen vettek
részt. A párt programjának és listavezetőinek népszerűsítésébe a magyarországi
közszolgálati média is alaposan besegített. A rádióban és a televízióban szinte
minden nap szerepelt Bárdos Gyula listavezető, a Csemadok elnöke vagy Menyhárt
József MKP-elnök. Ők és más, ott ismert politikusok rendkívül bizakodóak a
várható eredményt illetően. </p>



<p class="wp-block-paragraph">Hozzájuk
képest visszafogottabb volt a felvidéki magyar politika veteránjának számító
Csáky Pál egykori pozsonyi miniszterelnök-helyettes, aki az MKÖ rimaszombati
kampányzáró rendezvényén a Magyar Közösségi Összefogás esélyeit firtató
újságírói kérdésre a következőképpen válaszolt: „Amennyiben reálisan és valósan
akarom megfogalmazni, el kell mondanom, hogy a helyzet bizony nem egyértelmű.
2016-ban bíztunk, de nem sikerült a bejutás. A múlt évben az európai parlamenti
választásokon az utolsó percig úgy éreztem, hogy sikerül elérnünk az öt
százalékot, de nem jött össze. Úgy látom, hogy a mostani választás több embert érdekel,
mint a 2016-i, viszont az előbbiekre való tekintettel már óvatos vagyok. Csak
arra tudok biztatni minden magyar embert, menjen el szavazni. Nagyon örülnék
neki, ha az MKÖ bejutna a parlamentbe. Kell a magyaroknak a képviselet.”</p>



<div class="wp-block-image"><figure class="alignleft is-resized"><img loading="lazy" decoding="async" src="https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/bugár.jpg" alt="" class="wp-image-51956" width="279" height="172" srcset="https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/bugár.jpg 774w, https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/bugár-646x400.jpg 646w, https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/bugár-768x475.jpg 768w" sizes="(max-width: 279px) 100vw, 279px" /></figure></div>



<p class="wp-block-paragraph">A Bugár Béla (bal oldali kép) nevével fémjelzett Most–Híd pártot a SMER vezette kormánykoalícióban való részvétel alaposan megviselte. Szlovák támogatóit felháborította, hogy a Híd a Kuciak-gyilkosságot követően is kitartott Fico mellett, s ezért inkább a liberális, illetve konzervatív értékrendet valló szlovák pártok mögé sorakoztak fel. A magyar választók körében a hidas képviselők hanyagsága és felületessége okozott csalódást, például az úgynevezett himnusztörvény parlamenti tárgyalásakor. (Itt a honatyáik is rábólintottak arra a törvényjavaslatra, hogy más ország himnuszát csak igen szűkre szabott feltételek közepette szabad nyilvánosan előadni, énekelni – holott például a dunaszerdahelyi futballcsapat minden mérkőzése előtt zeng a lelátóról a magyar himnusz…) Más oldalról közelítve azonban a felvidéki magyar közösség tapasztalhatta, hogy a Híd kormányzati szerepvállalásának voltak konkrét, látható és „kézzel fogható” eredményei, például számos, magyarok lakta település nevének két nyelven történt feltüntetése a vasútállomásokon, vagy a kétnyelvű helységnévtáblák méreteinek egységesítése. Nem véletlenül épített ezekre a tapasztalt politikus Bugár Béla, amikor Érsek Árpád közlekedési minisztert javasolta listavezetőjüknek. A Híd eredményei közé számít továbbá a kisebbségi kulturális alap létrehozása, a magyar és a ruszin nyelv használatának előmozdítása az állampolgárok és a hivatalok közötti érintkezésben, a legfontosabb törvények magyar nyelvű fordításainak elkészítése, a munkahelyi biztonsággal összefüggő figyelmeztető feliratok kétnyelvűsítése stb. A szlovákiai magyarok (és nemcsak ők) ugyancsak kedvezően ítélik meg, hogy a múlt négy évben Pozsony és Budapest között véget értek a határon keresztüli (kormány)üzengetések, a két ország között megszűnt a feszültség. Ennek is köszönhető, hogy a mostani választási kampányban a mértékadó szlovák pártok nem vették elő a „magyar kártyát”. Ezzel idáig csak Štefan Harabin, a Haza Párt (Strana Vlasť), egy marginális politikai tömörülés vezetője, illetve Alojz Hlina, az ötszázalékos küszöb átugrásáért küzdő Kereszténydemokrata Mozgalom (KDH) elnöke próbálta megbűvölni a nacionalista érzelmű „hejszlovákokat”. </p>



<div class="wp-block-image"><figure class="alignright is-resized"><img loading="lazy" decoding="async" src="https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/hlina.jpg" alt="" class="wp-image-51957" width="282" height="169" srcset="https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/hlina.jpg 740w, https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/hlina-668x400.jpg 668w" sizes="(max-width: 282px) 100vw, 282px" /></figure></div>



<p class="has-background has-light-green-cyan-background-color wp-block-paragraph"><em>Alojz Hlina </em>(jobb oldali kép)<em> az egyik kereskedelmi televízió által az elmúlt vasárnap megrendezett választás előtti vitafórumon együtt szerepelt Bárdos Gyulával, az MKÖ listavezetőjével. A műsorvezető felvezető kommentárjában megjegyezte, hogy a jelenlegi választási kampányban nem volt téma a magyar–szlovák viszony, ami talán azt is jelentheti, hogy problémamentes a kapcsolat a szlovákiai magyarok és a többségi nemzet között. Kíváncsi volt, hogy a vendégei is osztják-e ezt a megállapítását. Hlina erre úgy reagált, hogy véleménye szerint a magyar kártya látens módon a mai politikában is jelen van. Azt állította, hogy „Orbán Viktornak minden kevés”, és szerinte előbb vagy utóbb ez a kérdés ismét a felszínre kerül. Ezt követően felelevenítette egy tíz évvel ezelőtti, személyes élményét, amikor a trianoni szerződés kilencvenedik évfordulója kapcsán Mica nevű kancáját szerette volna elvinni a budapesti Kossuth térre, hogy szimbolikusan visszaadja a Kárpát-medencéért a honfoglaló magyarok által Szvatopluk morva fejedelemnek ajándékozott fehér lovat. „Én ezt a lovat felvittem Budapestre, de a város minden bejáratánál rendőrök fogadtak, akiknek egy feladatuk volt: nem szabad beengedni a lovat Budapestre”. A kanca nem jutott el ugyan a Kossuth térre, de a szlovák határra két magyar rendőrautó és négy motoros rendőr felvezetésével érkeztek vissza. Hozzáfűzte, hogy Mica még jó egészségnek örvend, és ha kell, Trianon közelgő századik évfordulóján a történelmi megbékélés végett ismét kész felajánlani a lovat. Hangot adott abbéli félelmének, hogy az évforduló kapcsán Budapesten ismét készülnek valamire. Homályos utalást tett arra, hogy a magyarok le akarják porolni a régi térképeket, ami alatt feltehetően a történelmi Magyarország határainak visszaállítására gondolt. </em> <em>A Bárdos Gyulával ezt követően kialakult szópárbajban figyelmeztetett, hogy Orbán Viktor a trianoni évfordulóról történő megemlékezés közben ügyeljen arra, hogy annak ne legyen olyan kicsengése, amely zavart idézhet elő Magyarország szomszédjai, a szlovákok, románok, horvátok, ukránok körében.</em></p>



<p class="wp-block-paragraph">Az
előbb említett politikai vita előre vetíti, hogy a magyar–szlovák viszonyban
fennálló jelenlegi szélcsend korántsem tartós állapot. A jelek szerint a
választások után Pozsonyban várhatóan a politika élvonalába jutó egyes új
szereplők tudatalattijából nem tűnt el a magyar fóbia. Ezeket a félelmeiket
igazoltnak láthatják a trianoni szerződés évfordulója kapcsán a magyar oldalon
elhangzó kétértelmű utalásokkal. A budapesti kormánytényezőknek arra is fel
kell készülniük, hogy a választások után megalakuló pozsonyi kormánykoalíció
sokszínűen fogja megjeleníteni a szlovák nemzeti érdekeket és ezekkel az új
szereplőknél minden valószínűség szerint nehezebben és bonyolultabban lehet
majd érvényre juttatni a magyar érdekeket. </p>



<figure class="wp-block-image is-resized"><img loading="lazy" decoding="async" src="https://infovilag.hu/wp-content/uploads/2020/02/szlovak_magas_tatra.jpg" alt="" class="wp-image-51963" width="592" height="394"/></figure>



<p class="wp-block-paragraph" style="text-align:center"><strong><em>A szlovák Magas-Tátra (kép: reiseziele.ch)</em></strong></p>



<p class="has-background has-pale-cyan-blue-background-color wp-block-paragraph"><em>A jelenlegi nyugodt államközi viszony és az erősödő etnikai béke látványosan javította szlovákiai magyarok közérzetét. Hogy ez mennyiben hat a választási részvételükre és a végeredményre, az vasárnap estére kiderül.</em></p>



<p class="wp-block-paragraph"><a href="https://www.google.com/search?client=firefox-b-d&amp;sa=X&amp;sxsrf=ALeKk03B6PZ5wh-T1FG3e1nXuAqSZsEXVg:1582650763037&amp;q=Bug%C3%A1r+B%C3%A9la&amp;stick=H4sIAAAAAAAAAONgFuLSz9U3qEopii9KVuIEsZOys3KytfgCUouK8_OCM1NSyxMrixex8jiVph9eWKTgdHhlTuIOVkYAIN14fTsAAAA&amp;ved=2ahUKEwiV7KLEme3nAhWQtYsKHeqRA4kQ-BYwLXoECBEQYQ&amp;biw=1920&amp;bih=966">A politikusok képeinek forrása a Google.</a></p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/szlovakia-valaszt-eselyek-a-tatra-alatt/">Szlovákia választ: esélyek a Tátra alatt</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Orbán nem legyőzhetetlen</title>
		<link>https://infovilag.hu/orban-nem-legyozhetetlen/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Infovilág]]></dc:creator>
		<pubDate>Wed, 28 Feb 2018 07:15:00 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Belföld]]></category>
		<category><![CDATA[Magyarország - Európai Unió]]></category>
		<category><![CDATA[„jobboldali konzervatív”]]></category>
		<category><![CDATA[ellenzéki egységfront]]></category>
		<category><![CDATA[hódmezővásárhelyi polgármester-választás]]></category>
		<category><![CDATA[jogállamiság]]></category>
		<category><![CDATA[parlamenti választás]]></category>
		<category><![CDATA[új stratégia]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://infovilag.hu/site/2018/02/28/orban-nem-legyozhetetlen/</guid>

					<description><![CDATA[<p>Ezzel a címmel közöl vendégkommentárt a konzervatív osztrák Die Presse Csekő Balázs Bécsben élő szabadúszó újságíró tollából. A szerző szerint a hódmezővásárhelyi polgármester-választás kimenetele, a teljes körű ellenzéki támogatást élvező független jelölt meglepő győzelme azt bizonyítja, hogy semmi sem lefutott, hiszen ennek nyomán hirtelen nyitottá vált a hat hét múlva esedékes magyar parlamenti választási versengés. [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/orban-nem-legyozhetetlen/">Orbán nem legyőzhetetlen</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><span style="font-size:16px"><strong>Ezzel a címmel közöl vendégkommentárt a konzervatív osztrák <a href="https://diepresse.com/home/meinung/gastkommentar/5379535/Orban-ist-nicht-unbesiegbar?from=suche.intern.portal">Die Presse</a> Csekő Balázs Bécsben élő szabadúszó újságíró tollából. A szerző szerint a hódmezővásárhelyi polgármester-választás kimenetele, a teljes körű ellenzéki támogatást élvező független jelölt meglepő győzelme azt bizonyítja, hogy semmi sem lefutott, hiszen ennek nyomán hirtelen nyitottá vált a hat hét múlva esedékes magyar parlamenti választási versengés.</strong></span></p>
<p><img decoding="async" alt="" src="/uploads/ckeditor/die_presse_logo_negyzet.png" style="float:right; height:150px; margin:10px; width:150px" />A közvélemény-kutatók által előre nem jelzett hódmezővásárhelyi eredményből kiviláglik, hogy Magyarországon számottevő valós szándékaikat eltitkoló szavazók aránya – írja Csekő. Annak magyarázatát, hogy a felmérésekben utcahosszal vezető Fidesz sokkal rosszabb eredményt ért el, a kommentátor a korrupciós botrányokban, a kormány önkényuralmi törekvéseiben és az adófizetők pénzén folytatott, költséges menekültellenes kampányban véli felfedezni. A polgármester-választás mindenesetre új dinamikát kölcsönöz a parlamenti választásnak, és az mindenképpen leszűrhető, hogy Orbán Viktor nem legyőzhetetlen – olvasható a <strong><a href="https://diepresse.com/home/meinung/gastkommentar/5379535/Orban-ist-nicht-unbesiegbar?from=suche.intern.portal">Die Presse</a></strong>ben.</p>
<p>A kommentár szerint a kormányfő környezetében most nagy sietve új kampánystratégiát próbálnak kidolgozni, amivel a saját választókat mozgósítani, az ellenzék választóit pedig bénítani tudják. Ennek az új stratégiának a megalkotása – vélekedik az osztrák lap magyar vendégkommentátora – igazi kihívás, hiszen az eddigi negatív kampány egyetlen szóra korlátozódott, arra, hogy „Soros”.</p>
<p>Az ellenzék számára – folytatódik a <strong><a href="https://diepresse.com/home/meinung/gastkommentar/5379535/Orban-ist-nicht-unbesiegbar?from=suche.intern.portal">Die Presse</a></strong> írása – a hódmezővásárhelyi eredmény az a remény, hogy a továbbra is részben megosztott pártok összefogva reális alternatívát jelenthetnek a parlamenti választáson. A kommentátor szerint az Orbán-kormány az internetadó terve elleni, 2014-i tömeges tiltakozás óta most került a legnagyobb nyomás alá, a jelenlegi helyzet azonban kényesebb, mert a közelgő választáson a legkisebb elkövetett hiba is megbosszulhatja magát.  </p>
<p><img decoding="async" alt="" src="/uploads/ckeditor/le_monde_fejlec.png" style="float:left; height:46px; margin:10px; width:150px" />A baloldali liberális világlátású párizsi <strong><a href="http://www.lemonde.fr/europe/article/2018/02/27/en-hongrie-viktor-orban-profite-des-divisions-de-ses-opposants_5263101_3214.html?xtmc=hongrie&#038;xtcr=1">Le Monde</a></strong>, mint az Budapestre küldött különtudósítójának a beszámolójából kitűnik, az ellenzék szemszögéből nézve valamelyest pesszimistábban ítéli meg a helyzetet, és azt hangsúlyozza, hogy Orbán Viktor, bár elvesztett egy olyan helyi választást, amelyen a baloldal összefogott a szélsőjobbal, mégis továbbra is ő az esélyese az április 8-i parlamenti választásnak. Ennek oka pedig a francia lap munkatársa szerint az, hogy a kormányfő malmára hajtja a vizet az ellenzék nem szűnő megosztottsága. </p>
<p>A <strong><a href="http://www.lemonde.fr/europe/article/2018/02/27/en-hongrie-viktor-orban-profite-des-divisions-de-ses-opposants_5263101_3214.html?xtmc=hongrie&#038;xtcr=1">Le Monde</a></strong> idézi Kéri László politológust, aki szerint az ellenzék még ma sem tudta megemészteni a Fidesznek kétharmados többséget eredményező 2010-i választási kudarcot.</p>
<p><img decoding="async" alt="" src="/uploads/ckeditor/apa_logo.jpg" style="float:right; height:52px; margin:10px; width:150px" />Az <strong><a href="https://www.apa.at/">APA osztrák hírügynökség</a></strong> igen részletes budapesti beszámolójában „jobboldali konzervatívként” minősített Fideszről az olvasható, hogy a magyar kormánypártot a jelek szerint súlyosan érintette a megsemmisítő erejű hódmezővásárhelyi vereség.</p>
<p>A beszámoló megszólaltatja Bíró-Nagy Andrást, a Policy Solutions elemző műhely kutatási igazgatóját, aki szerint az ellenzéknek most az eddiginél magasabb célt kell kitűznie: eddig a Fidesz kétharmados többségének a megakadályozása volt a tét, ezután viszont már a győzelem. Bíró-Nagy szerint a Fidesz semmit sem tud tenni az ellen, ha az ellenzék „egységfrontot” alkot. A polgármester-választási győzelem egyfajta defibrillátorként újraélesztheti az ellenzéki pártokat – vélekedik az osztrák hírügynökségnek nyilatkozó politológus.</p>
<p>Mgszólaltatja ugyanakkor az <a href="https://www.apa.at/">APA</a> Deák Dánielt, a kormányközeli Figyelő szakértőjét is, aki szerint az ellenzéki pártok öncsalást követnek el, ha országos jelentőséget tulajdonítanak a hódmezővásárhelyi választásnak, hiszen a parlamenti választáson pártemberek fognak indulni, nem független jelöltek.</p>
<p>Végül röviden arról, hogy az európai kérdésekkel foglalkozó médiabeszámolók egyik témája: az uniós ügyek szakminisztereinek brüsszeli tanácskozásán német és francia részről kiálltak az Európai Bizottság mellett a varsói kormánnyal – az igazságszolgáltatás függetlenségének lengyelországi csorbítása miatt – kialakult vitában.</p>
<p><img decoding="async" alt="" src="/uploads/ckeditor/reuters_logo_negyzet.jpg" style="float:left; height:101px; margin:10px; width:100px" />„Ketyeg az óra. Az Európai Bizottság és egy sor EU-tagország nagyon aggódik a jogállamiság helyzete miatt” – idézik a beszámolók Michael Rothot, az uniós ügyek német államminiszterét. A <a href="http://www.reuters.com/">Reuters</a> tudósítása a viták hátterének ismertetésekor azonban kitér arra is: nem valószínű, hogy Lengyelországot megfosztanák uniós szavazati jogától, hiszen Orbán Viktor magyar miniszterelnök előre jelezte, vétójogával élve meg fogja akadályozni az ilyen irányú lépéseket.</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/orban-nem-legyozhetetlen/">Orbán nem legyőzhetetlen</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
		<item>
		<title>Orbán hatalomátvételével megbomlott a politikai-társadalmi konszenzus, autoriter állam épült ki</title>
		<link>https://infovilag.hu/orban-hatalomatvetelevel-megbomlott-a-politikai-tarsadalmi-konszenzus-autoriter-allam-epult-ki/</link>
		
		<dc:creator><![CDATA[Infovilág]]></dc:creator>
		<pubDate>Fri, 12 Jan 2018 07:14:40 +0000</pubDate>
				<category><![CDATA[Belföld]]></category>
		<category><![CDATA[Hírünk a nagyvilágban - sajtószemle]]></category>
		<category><![CDATA[Budapest kontra EU]]></category>
		<category><![CDATA[ellenzéki összefogás]]></category>
		<category><![CDATA[hatalom-központosítás]]></category>
		<category><![CDATA[kétharmad]]></category>
		<category><![CDATA[különadók]]></category>
		<category><![CDATA[megfélemlítés]]></category>
		<category><![CDATA[muszlimok]]></category>
		<category><![CDATA[nepotizmus]]></category>
		<category><![CDATA[növekedési pálya]]></category>
		<category><![CDATA[parlamenti választás]]></category>
		<category><![CDATA[tekintélyelvűség]]></category>
		<category><![CDATA[választási koalíció]]></category>
		<guid isPermaLink="false">https://infovilag.hu/site/2018/01/12/orban-hatalomatvetelevel-megbomlott-a-politikai-tarsadalmi-konszenzus-autoriter-allam-epult-ki/</guid>

					<description><![CDATA[<p>A The Washington Post az AP, a The New York Times pedig az AP és a Reuters hírügynökség beszámolója alapján ad hírt arról, hogy Áder János köztársasági elnök április nyolcadikára írta ki a parlamenti választásokat.  Az AP a hírhez fűzött háttérismertetésében kiemeli, hogy Orbán Viktor miniszterelnök erőteljesen elutasítja a tömeges migrációt, különösen a muszlimokét, és [&#8230;]</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/orban-hatalomatvetelevel-megbomlott-a-politikai-tarsadalmi-konszenzus-autoriter-allam-epult-ki/">Orbán hatalomátvételével megbomlott a politikai-társadalmi konszenzus, autoriter állam épült ki</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></description>
										<content:encoded><![CDATA[<p><span style="font-size:16px"><strong>A <a href="https://www.washingtonpost.com/world/europe/hungarys-president-sets-parliamentary-elections-for-april-8/2018/01/11/b6770cf8-f6ba-11e7-9af7-a50bc3300042_story.html?utm_term=.9214c50846e1">The Washington Post</a> az AP, a The New York Times pedig az AP és a Reuters hírügynökség beszámolója alapján ad hírt arról, hogy Áder János köztársasági elnök április nyolcadikára írta ki a parlamenti választásokat. </strong></span></p>
<p><img decoding="async" alt="" src="/uploads/ckeditor/washington_post_negyzet_logo.jpg" style="float:right; height:112px; margin:10px; width:150px" />Az AP a hírhez fűzött háttérismertetésében kiemeli, hogy Orbán Viktor miniszterelnök erőteljesen elutasítja a tömeges migrációt, különösen a muszlimokét, és a választást úgy állítja be, mint ami a 2015-ben épített határkerítés megőrzése, illetve a migránsok Európába vezető útjának újranyitása közötti választás.</p>
<p>A Reuters az Orbán-kormány elmúlt nyolc évéről írva emlékeztet arra, hogy a kormányfő újraírta az alkotmányt, központosította a hatalmat, párthű emberekkel töltötte fel a központi bankot, a számvevőszéket és az ügyészséget. Reformjai, mint például az egyes szektorokra kivetett kemény különadók, valamint az igazságszolgáltatást és a médiát érintő intézkedései konfliktusokhoz vezettek az Európai Unióval. A reformok azonban – teszi hozzá a Reuters – az idén mintegy négy százalékos növekedési pályára állították a gazdaságot, a költségvetési hiány az EU által megszabott három százalékos küszöbérték alatt maradt, és a felhalmozott adósság is csökkent az elmúlt években.</p>
<p><img decoding="async" alt="" src="/uploads/ckeditor/new_york_times_fejlec.jpg" style="float:left; height:117px; margin:10px; width:150px" />A <strong><a href="https://www.nytimes.com/reuters/2018/01/11/world/europe/11reuters-hungary-election.html">Reuters/The New York Times</a></strong> szerint Orbán újraválasztása további összecsapásokhoz vezetne az EU-val, miután Budapest már jelezte, hogy megvétózná Lengyelország szankcionálását az igazságszolgáltatás átalakítása miatt, valamint azt is kizárta a miniszterelnök, hogy részt vegyen a Közel-Keletről érkezők magyarországi letelepítésével járó uniós mechanizmusban.</p>
<p>Ami az esélyeket illeti, a Reuters arra hívja fel a figyelmet, hogy a Fidesz fő kihívójává a Jobbik emelkedett fel, miután a szocialisták miniszterelnök-jelöltje visszalépett. A beszámoló kitér a Jobbik számvevőszéki elmarasztalására, valamint arra is, hogy a kormánypártokat sok bírálat éri az ellenzék részéről a kormányközeli üzletemberek – így például a hírügynökség által Orbán gyermekkori barátjának nevezett Mészáros Lőrinc – vállalatbirodalmainak gyors felemelkedése miatt.</p>
<p><img decoding="async" alt="" src="/uploads/ckeditor/politico_logo_hosszu.png" style="float:right; height:38px; margin:10px; width:150px" />A <strong><a href="https://www.politico.eu/article/hungary-to-hold-general-election-on-april-8/">Politico</a></strong> című amerikai lap Brüsszelben szerkesztett európai kiadása a választás kiírásáról szóló hírében azokat a közvélemény-kutatási adatokat ismerteti, amelyek szerint a Fidesz 35, a vezető kormánypártot követő Jobbik pedig 17 százalékon áll. A Politico szerint a Fidesz a 2015-i időszaki választáson elvesztett kétharmados többségének a visszaszerzésére törekszik.</p>
<p><img decoding="async" alt="" src="/uploads/ckeditor/die_presse_logo_negyzet.png" style="float:left; height:150px; margin:10px; width:150px" />Sorsdöntő választás Magyarországon címmel a bécsi <strong><a href="https://diepresse.com/home/meinung/gastkommentar/5352088/Gastkommentar_Schicksalswahl-in-Ungarn?from=suche.intern.portal">Die Presse</a></strong> az 1986-ban született Csekő Balázsnak, a bécsi egyetem politológia szakán végzett szabadúszó újságírónak a kommentárját közli. Eszerint a magyar demokraták jelmondata a „mindent vagy semmit” fordulattal fejezhető ki, mert a választás nem csupán a 199 tagú magyar parlament összetételét dönti majd el, hanem az ország hosszú távú jövőjét is.</p>
<p><img decoding="async" alt="" src="//infovilag.hu/uploads/ckeditor/presse_magyar_valaszas.jpg" style="border-style:solid; border-width:1px; float:right; height:132px; margin:10px; width:400px" />A kommentátor szerint a tekintélyelvűség jegyeit erőteljesen hordozó illiberális rezsim és a továbbra is széttöredezett, de a parlamenti demokráciát előtérbe állító ellenzék között kell választani. Magyarország közel három évtizeddel ezelőtt a liberális demokráciát választotta, a kísérlet azonban húsz év elteltével zsákutcába jutott, Orbán 2010-i hatalomátvétele óta megbomlott a politikai és társadalmi konszenzus, és egy mintegy kétmilliós kisebbség támogatásával autoriter állam épült ki.</p>
<p>Az Orbán-rendszert a hatalmi ágak szétválasztásának a hiánya, egyedül a kormánypárt által elfogadott egypárti alkotmány, a mindenütt jelenlévő nacionalista retorika, erős nepotizmus, a civil társadalom zaklatása, a nap 24 órájában hamis hírekkel operáló kormányközeli média, valamint a Fidesznek aránytalanul kedvező választási rendszer jellemzi – olvasható a konzervatív osztrák lap által közölt kommentárban. A rendszer jellemzője az is, hogy megfélemlítik a bírálókat, akik így gyakran elnyomják a kormányéval ellentétes véleményüket, nehogy hazaárulónak minősítsék őket, vagy kockára tegyék szakmai jövőjüket – teszi hozzá a szerző.</p>
<p>A kommentár arra is kitér, hogy a kormány mélyen megosztja a társadalmat: keresztény-polgári-nemzeti szemléletű jókra és a mérsékelt konzervatív, valamint baloldali és liberális rosszakra. A szerző szerint ahhoz, hogy ezzel a rezsimmel hatékonyan lehessen felvenni a harcot, olyan széles ellenzéki összefogásra lenne szükség, amely a szocialistáktól a liberálisokon és a zöldeken át a Jobbik választóit is egyesíti, ma azonban széttöredezettség és káosz uralkodik a kormánykritikusok soraiban. </p>
<p>Ha a magyar ellenzék nem ismeri fel, hogy a választás sorsdöntő jelentőségű, és nem hoz létre választási koalíciót, akkor az ország véglegesen búcsút mondhat a liberális demokráciának, és ha Magyarország letér az 1989-ben kialakult konszenzus útjáról, akkor azért nem csupán Orbán, hanem az ellenzék is felelős lesz – olvasható a Die Presse című, mérsékelten jobboldali irányzatú osztrák lapban.</p>
<p>A <a href="https://infovilag.hu/orban-hatalomatvetelevel-megbomlott-a-politikai-tarsadalmi-konszenzus-autoriter-allam-epult-ki/">Orbán hatalomátvételével megbomlott a politikai-társadalmi konszenzus, autoriter állam épült ki</a> bejegyzés először <a href="https://infovilag.hu">Infovilág</a>-én jelent meg.</p>
]]></content:encoded>
					
		
		
			</item>
	</channel>
</rss>

<!--
Performance optimized by W3 Total Cache. Learn more: https://www.boldgrid.com/w3-total-cache/?utm_source=w3tc&utm_medium=footer_comment&utm_campaign=free_plugin

Object Caching 0/317 objects using Memcached
Page Caching using Disk: Enhanced 

Served from: infovilag.hu @ 2026-11-07 02:36:31 by W3 Total Cache
-->