Jens Stoltenberg NATO-főtitkár történelminek nevezte az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének varsói csúcstalálkozóját, s ha túlzónak tűnik is föl az értékelése, az tény, hogy a NATO-tagállamok ál­lam- és kormányfőinek varsói találkozóján szá­mos olyan döntés született, amely a szövetség megújulásának jeleként értelmezhető.2 Jelen írásunkban csupán a 2016. július 8–9-i találkozó legfontosabb döntéseit foglaljuk össze, a varsói csúcs szélesebb és mélyebb értékelésével pedig egy következő elemzésben kívánunk foglalkozni.

A NATO legtöbb tagállama már hosszú idő óta azt sürgette, hogy a szövetség tegyen komoly lépéseket védelmi képessége hitelességének bizonyítására. A lengyel fővárosban 2016. július 8-án és 9-én megtartott csúcstalálkozó – a legtöbb megfigyelő szerint – hosszú évek óta az első olyan NATO-csúcs volt, ahol Észak-atlanti Szerződés Szervezete komolyan foglalkozott az elrettentés politikájával, és döntéseket is hozott ennek gyakorlati megvalósítására. E döntések legfőbb nyertesei azok az országok – Észtország, Lettország, Litvánia és Lengyelország –, amelyek a 2008-i orosz–grúz háború óta legfőbb szószólói a szövetség megerősítésének. Emellett a csúcs egyik másik fontos törekvése és célja a szövetség egységé­nek külvilág felé való felmutatása volt.

Bár a NATO hivatalosan továbbra fenntartja azt az álláspontját, hogy nincsenek ellenségei, és te­vékenysége nem irányul más államok ellen, ugyanakkor a jelenlegi bizonytalan időkben szükségét látja tagállamai biztonsága megerősítésének.3 Az állam- és kormányfők varsói nyilatkozata és a „Varsói nyilatkozat a transzatlanti biztonságról” című dokumentum azonban világossá teszi azt is, hogy e bizonytalanság egyik fontos okát a szövetség – a terrorizmus és közel-keleti és észak-afrikai események mellett – Oroszország magatartásában látja. A doku­mentumok az Krím-félsziget annexióját, Kelet-Ukrajna destabilizálását, az orosz haderőnek a NATO határai­nál tapasztalható provokatív magatartását és Oroszország szíriai beavatkozását említik meg.4 A szövetség to­vábbra is dialógust kíván folytatni Oroszországgal, továbbra is építő jellegű kapcsolatokra törekszik Oroszor­szággal bármikor, amikor Oroszország cselekedetei ezt lehetővé teszik, nem akarja Oroszországot provokálni, de ezzel együtt kénytelen megerősíteni a NATO keleti szárnyát.5

Sokan a NATO-n belüli változás egy komoly jelének tekintik azt is, hogy hosszú évek óta a varsói csúcsta­lálkozó volt az első, ahol a főtitkár nem a védelmi kiadások emelésére szólította fel a szövetség tagállamait, hanem azt jelenthette be, hogy 2016-ben 3%-kal emelkedett a NATO védelmi költségvetése. Szimbolikus jelzésnek tekintik azt is, hogy a következő NATO-csúcstalálkozóra 2017-ben az Észak-atlanti Szerződés Szer­vezetének új főhadiszállásán kerül majd sor, a szövetség központi apparátusa ugyanis az 1960-as évektől egé­szen napjainkig ideiglenes irodákban és épületekben volt elhelyezve.

A varsói találkozó egyik legfontosabb döntésének a megfigyelők egyöntetűen a szövetségnek azt a dönté­sét tartják, hogy „előretolt rotációs jelenléttel” négy zászlóalj-harccsoportot (összesen 4000 katonát) helyez el Lengyelország és a három balti NATO-tagállam területére, így erősítve meg a szövetség keleti szárnyát.6 Ezt eredetileg még Barack Obama amerikai elnök ígérte meg Varsóban, 2014 júniusában,7 majd meggyőzte ennek szükségességéről a NATO–orosz viszony kiéleződésétől tartó Németországot és Franciaországot. A főtitkár a mostani varsói csúcson bejelentette azt is, hogy az „állandó rotációs jelenlétnek” – amellyel a szövetség for­málisan nem szegi meg a 1997-i NATO–orosz megállapodást arról, hogy nem telepít állandó katonai tá­maszpontokat az új tagállamok területére – időben nincsenek határai. A zászlóalj-harccsoportok több nemzetiek lesznek. A Lengyelországba telepítettet amerikaiak vezetik, helyet kapnak benne a britek és kanadaiak, s egy alegység erejéig talán a németek is. A litvániait Németország vezeti, s a Benelux-államok, Franciaország és Norvégia lesz tagja. A lettországi zászlóalj harccsoportot kanadaiak vezetik, lengyel, portugál és olasz részvé­tellel. Az észtországi brit parancsnoklás alatt áll majd, s tagjai közül ma még csak Dánia ismert. A zászlóalj­-harccsoportok összetételét és pontos állomáshelyeit még nem határozták meg, de harckészültségüket állítólag hat hónapon belül el fogják érni.8

A NATO keleti szárnyának megerősítése keretében Magyarország – más országokhoz hasonlóan – katonai vezetési pontot, vagyis olyan parancsnoki struktúrát hoz létre területén, amely felkészülten várja, ha NATO katonai erőket kell hozni Magyarország védelme érdekében.9

A varsói csúcson döntöttek arról is, hogy a váratlan és meglepetésszerű katonai fenyegetések kezelésére létrehozott nagyon magas készenlétű (2–7 nap) összhaderőnemi haderőcsoport (Very High Readiness Joint Task Force, VJTF) létszámát megháromszorozzák, 15 ezer főre emelik, hét keretnemzete10 számára pedig rotációs tervet dolgoznak ki 2022-ig.11 A főtitkár szerint a VJTF nem csupán a szövetség keleti szárnyán, de Dél-Európában is felhasználható lesz. A NATO Reagáló Erőinek (NATO Response Force, NRF) létszáma 40 ezer fő lesz.12

A csúcson bejelentették, hogy a NATO rakétavédelmi rendszerének (NATO BMD) parancsnoksága elérte az előzetes készenléti állapotot.13 Oroszország megnyugtatása végett a rakétavédelmi rendszer romániai (Deveselu), lengyelországi (Redzikowo) és törökországi (Kürecik), valamint a hadihajókon elhelyezett egyéb elemei NATO-parancsnokság alá kerülnek.

Az állam- és kormányfők azzal, hogy a kibervédelmet a NATO kollektív védelmi feladatai közé sorolták, az operatív hadviselés területét pedig kiterjesztették a kibertérre is, lehetővé tették, hogy egy tagállama elleni koordinált kibertámadást a NATO a szövetség egésze elleni támadásnak tekintsen.14 Deklarálták azt is, hogy a NATO támogatni fogja a kiber-hadviselés fenyegetéseinek elhárításával és a kibervédelemmel összefüggő ku­tatásokat, illetve a tagállamok védelmi iparának együttműködését e téren.

Törökország légtérvédelmének megsegítésére a varsói csúcson döntés született arról is, hogy a szövetség egy légi előrejelző és ellenőrző rendszerrel (AWACS) felszerelt repülőgépet és Patriot légvédelmi rakétarendszereket bocsát Ankara rendelkezésére.15

Varsóban kulcsfontosságú – számos megfigyelő szerint történelmi – megegyezés jött létre a NATO és az Európai Unió között.16 Az, hogy a két szervezet kapcsolata jelentős hangsúlyt kap majd a csúcstalálkozón, már előrevetítette, hogy a NATO meghívta az EU vezetőit (Donald Tuskot, az Európai Tanács elnökét, Jean-Claude Junckert, az Európai Bizottság elnökét és Federica Mogherini külügyi és biztonságpolitikai főképvise­lőt) az Észak-atlanti Tanács ülésére is. A Tusk, Juncker és Stoltenberg által aláírt közös nyilatkozat stratégiai partnerségként definiálja a múltban a biztonság és védelem területén gyakran rivalizáló két szervezetet, és a korábbiaknál jól szorosabb együttműködést ígér a jövőre nézve. A közös nyilatkozat az alábbi konkrét együttműködési területeket jelöli meg:

  • a krími és az ukrajnai események kapcsán tapasztalt, a katonai és civil eszközöket felhasználó hibrid hadviselés elleni fellépés terén (közös elemzés, korai felismerés és megelőzés, információ-megosztás, hírszerzési együttműködés);
  • szélesebb és összehangoltabb közös tengeri fellépés a migráció és az embercsempészet ellen, illetve a Földközi-tenger középső térségének ellenőrzése kapcsán;
  • kiterjesztett és koordináltabb együttműködés (gyakorlatok, oktatás-képzés) a kiber-védelem területén;
    • koherens, egymást kiegészítő és interoperábilis védelmi képességek fejlesztése az EU- és a NATO-tagállamok között;
    • a védelmi ipari és kutatási együttműködés erősítésének elősegítése Európában és az atlanti térségben;
      • a két szervezet gyakorlatainak koordinálása – beleértve a hibrid gyakorlatokat is –, első lépésként pár­huzamos és koordinált gyakorlatokkal 2017-ben és 2018-ban;
      • a két szervezet biztonsági és védelmi képességeinek rugalmassá tétele a keleti és déli partnerek számá­ra konkrét programok révén, beleérve a tengeri képességeket is.

Az EU és a NATO a fenti célok megvalósítása végett fokozni kívánja az EU Külügyi Szolgálata, a NATO Nemzetközi Törzse és a Bizottság közötti együttműködést.

A NATO a terrorfenyegetés és a szövetség terrorizmus elleni fellépése kapcsán – melyet a varsói nyilatko­zat számos pontja érint17 – két, fontosnak tekinthető döntést hozott. Egyrészt 2016 utáni időszakra meg kívánja hosszabbítani a szövetség kiképzési misszióját Afganisztánban (az afgán erők megerősítésére – amelyeknek a képzésében jelenleg az amerikai katonák mellett 1500 NATO-katona vesz részt – 1 milliárd dollárt kíván for­dítani).18 Másrészt katonai és terrorellenes kiképzési missziókat kíván indítani az Iszlám Állam (IS) elleni harc támogatása érdekében Irakban (Bagdad központtal), továbbá Líbiában és Tunéziában. A varsói csúcson az állam- és kormányfők arra az álláspontra helyezkedtek, hogy az helyi erők kiképzése hatékonyabb eredménnyel járt, mintha saját katonai erőket küldenének az ISIS ellen.19

A szövetség Georgiával (Grúziával) kapcsolatban megállapította, hogy „jó úton halad a NATO-ba”. A NATO-Georgia (Grúzia) bizottság varsói ülésén a szövetség értékelte az ország felkészültségében a wales-i csúcstalálkozó óta bekövetkezett változásokat, és további támogatást ígért a kiképzés és a védelmi képességek olyan területein, mint a hírszerzés, a vezetési és irányítási rendszer, továbbá kijelentette, hogy teljes mértékben támogatja Georgia (Grúzia) területi integritását.20

Végül nyilatkozatot adott ki a NATO–Ukrajna Bizottság is, amely megerősítette, hogy a szövetség támogatja Ukrajna szuverenitását és területi integritását, felszólította Oroszországot is, hogy tartsa tiszteletében a nemzetközi jogot, vonja vissza a Krím bekebelezéséről hozott döntését, és tartózkodjon az Ukrajnával szembeni agresszív lépésektől. Felszólította továbbá a minszki megállapodásban előírt tűzszünet betartására és a kelet-ukrajnai fegyveresek támogatásának beszüntetésére. Az ukrán vezetést – elismerve eddigi erőfeszítéseit – a reformok következetes végrehajtására biztatta, s ebben, valamint Ukrajna saját biztonságának megteremté­sében egy átfogó támogatási csomag keretében segítséget ajánlott fel.21

1 Dr. Tálas Péter CSc, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóközpontjának igazgatója E-mail:talas.peter@uni-
nke.hu

2 A döntésekről és megállapításokról lásd a varsói csúcs hivatalos dokumentumait. A csúcson a következő nyolc dokumentumot fogad-
ták el. Joint declaration by the President of the European Council, the President of the European Commission, and the Secretary Gen-
eral of the North Atlantic Treaty Organization, [online], 2016. július 8. Forrás: www.nato.int [2016. 07. 09.]. Joint statement of the
NATO-Georgia Commission at the level of Foreign Ministers, [online], 2016. július 8. Forrás: www.nato.int [2016. 07. 09.];Cyber
Defence Pledge, [online], 2016. július 8. Forrás: www.nato.int [2016. 07. 09.]; Commitment to enhance resilience.[online], 2016.
július 8. Forrás: www.nato.int [2016. 07. 09.]; Warsaw Summit Communiqué. Issued by the Heads of State and Government participat-
ing in the meeting of the North Atlantic Council in Warsaw 8-9 July 2016, [online], 2016. július 9. Forrás: www.nato.int[2016. 07.
09.]; The Warsaw declaration on Transatlantic Security, [online], 2016. július 9. Forrás: www.nato.int [2016.07.09.]; NATO Policy for
the Protection of Civilians, [online], 2016. július 9. Forrás: www.nato.int [2016. 07. 09.]; Joint statement of the NATO-Ukraine
Commission at the level of Heads of State and Government, [online], 2016. július 9. Forrás: www.nato.int [2016. 07. 09.]

3 Warsaw Summit Communiqué. 5. pont.; The Warsaw declaration on Transatlantic Security. 1-6. pont

4 Warsaw Summit Communiqué. 5., 9., 10. és 12. pont.; The Warsaw declaration on Transatlantic Security. 1. pont

5 Warsaw Summit Communiqué. 11-15. pont; The Warsaw declaration on Transatlantic Security. 6. pont.

6 Warsaw Summit Communiqué. 40. pont.

7 Remarks by President Obama at at 25th Anniversary of Freedom Day, [online], 2014. június 4. Forrás:www.whitehouse.gov [2016. 07. 09.]

8 A csúcstalálkozón a lett külügyminiszter egy interjúban a Rigától 40 kilométerre keletre fekvő Ādažit nevezte meg lehetséges hely-
színként. Szczyt NATO Szef MSZ Łotwy Za sześć miesięcy bataliony na wschodniej flance osiągną gotowość bojową,[online], 2016.
július 9. Forrás: Gazeta Wyborcza [2016. 07. 09.]

9 Orbán: A NATO is segít a migráció elleni küzdelemben, [online], 2016. július 9. Forrás: Magyar Nemzet Online [2016. 07. 09.]

10  Egyesült Királyság, Franciaország, Németország, Olaszország, Lengyelország, Spanyolország, Törökország.

11   Warsaw Summit Communiqué. 37. pont.

12  Sekretarz generalny NATO: Sojusz to sztuka odstraszania wrogów. Będziemy bronić swojej wschodniej flanki, [online], 2016. július

8. Forrás: Gazeta Wyborcza [2016. 07. 09.]

13  Warsaw Summit Communiqué. 57–61. pont.

14  Warsaw Summit Communiqué. 70–71. pont.

15  Warsaw Summit Communiqué. 96. pont.

16  Joint declaration by the President of the European Council, the President of the European Commission, and the Secretary General of
the North Atlantic Treaty Organization, [online], 2016. július 8. Forrás: www.nato.int [2016.07. 09.]

17  Warsaw Summit Communiqué. 5., 8., 25., 27., 30., 91., 96., 99. és 134. pontok.

18  Warsaw Summit Declaration on Afghanistan, [online], 2016. július 9. Forrás: www.nato.int [2016. 07. 09.]; Warsaw Summit Com-
muniqué. 86–88. pont; NATO: Alliance decides to extend mission in Afghanistan beyond 2016, [online], 2016. július 9. Forrás:
www.mfa.gov.pl [2016. 07. 09.]

19  Warsaw Summit Communiqué. 29., 94–95. pont.

20             Joint statement of the NATO-Georgia Commission at the level of Foreign Ministers, [online], 2016. 

21  Joint statement of the NATO-Ukraine Commission at the level of Heads of State and Government, [online], 2016. július 9. Forrás:
www.nato.int [2016. 07. 09.]