Ugyanakkor az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának helyettes vezetője azt mondja, ezek az emberek teljes mértékben rá vannak utalva az embercsempészekre, számunkra nem létezik legális út Európába – tudósít a Schweizer Radio und Fernsehen.
Hiszen nincsenek érvényes úti okmányaik, ezért a szerb határőrök nem engedhetnék kilépni őket. A kerítésről az szakember úgy véli, hogy az veszélyeztetheti az érintettek jogát, hogy menedékkérelmet nyújtsanak be. Másfelől úgy gondolja, hogy ily módon nem lehet távol tartani senkit, aki a háború elől menekül és az életéért fut. És ha Magyarország határzárat épít, akkor alagutat fognak ásni. És ha a magyarok lezárják az alagutat, akkor majd más utat találnak, amely talán veszélyesebb lesz, és az embercsempészek még több pénzt zsebelnek be. De a kétségbeesett emberek akkor is tovább fognak jutni.
Az UNHCR, az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának a megbízottja azzal sem ért egyet, hogy Európára példátlan menekültnyomás nehezedne. Hiszen pl. a 4 millió szír menekültből 1,7 millió Törökországban, 1,1 millió Libanonban, 700 ezer pedig Jordániában él. Európára mindössze 287 ezer jut.
Ha megvan a politikai akarat, akkor ez nem gond. Magyarországon azonban éppen a politikai szándék nincs meg, hogy ezt belássák. Kovács Zoltán kormányszóvivő úgy ítéli meg, hogy Nyugat-Európa sem akarja ezt a migrációt.
Az unió új irányvonalat adott ki a menedékjogi eljárások minimális követelményeiről – írja a Der Standard.
A cél az, hogy tisztességesebb legyen az elbírálás, éppen ezért kötelező lesz pl. a kérelmezők számára tolmácsokat és jogi tanácsadókat biztosítani. Az eljárás a jövőben önmagában nem lehet indok az érintettek fogva tartására. Az előírás, amely két napja lépett életbe, közös, ám nem hivatalos feltételeket irányoz elő annak eldöntésére, hogy mely országokat lehet biztonságos származási államnak minősíteni. Ha valaki ilyen helyről érkezik, akkor könnyebb lesz kitoloncolni, hacsak nem tudja meggyőzően bizonyítani, hogy esetében miért nem biztonságos az adott ország.
Jelenleg 10 állam vezet ilyen listát, a Nyugat-Balkánt valamennyi biztonságosnak tekinti. Ugyanakkor a jelenlegi, egyéni szempontok közt nemigen mérlegelik, hogy mennyire stabil, demokratikus a politikai rendszer, és hogy tiszteletben tartja-e az emberi jogokat szavatoló nemzetközi szerződéseket.
Az irányelv része, hogy hotspotokat, forró pontokat alakítanak ki Olaszország után Görögországban, sőt, esetleg Magyarországon is. Ily módon tehermentesíteni próbálják a schengeni határállamokat, ideértve, hogy információkat gyűjtenek az embercsempész-hálózatokról. Erről azonban csakis az érintett tagországok dönthetnek. A jövőben mindenesetre mindenkitől vesznek ujjlenyomatot, ha valaki ezt megtagadja, akkor őrizetbe vehetik, vagy kitoloncolhatják.
Ha viszont az látszik, hogy a kérelmezőnek nagy valószínűséggel menedéket nyújtanak, akkor felgyorsítják az eljárást, és akkor ez már nem hárul a befogadó államok menekültügyi rendszerére.
A mai teljes nemzetközi sajtószemle itt olvasható, tessék kattintani!
