Jó hír viszont, hogy a fesztivál lemondása ellenére is megtartják október 12-én a tojáskonferenciát, amelynek napirendjére, témáira bizonnyal könnyen következtethettek a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége mai tájékoztatójára meghívottak. A sajtóesemény középpontjában az Európai Uniónak a tojótyúkok tartására vonatkozó irányelveinek megfelelő tyúkketrecek álltak. Miként esztendővel ezelőtt az Infovilág már megírta, tavaly szilveszterkor lejárt a hagyományos tyúkketrecek kora. Az előírások szerint ez évtől már csak az Európában szabványként meghatározott ketrecekben szabad tartani a madarakat – állategészségügyi és kíméleti okokból.

A sajtóesemény tisztségviselő házigazdái állítják: csillagászati összegbe kerül(t) a ketrecváltás, ami egy tojótyúkra számítva legalább hatezer forint. Annak a gazdának, vállalkozónak, akinek nincs/nem volt elegendő pénze a korszerűsítésre, az kénytelen-kelletlen hatalmas adósságba verte magát, mert csak ekként folytathatja a tevékenységét.

A kör ezzel azonban még nem zárult be, mivel éppen a 2012. esztendő különösen nagy próbára teszi az élelmiszer-termelésnek ezt az ősi ágazatát. Az általános áremelkedés (energia, takarmány, táp, szállítás stb.) mellé a tragikus szárazság, aszály is párosult, miáltal a tojás termelői ára is látványosan növekedett: tavaly júliusban 15,56, az idén júliusban 18,79 forint volt, de még az önköltséget sem fedezi. A csomagolt tojás fogyasztói ára ekként alakult: 37,54, illetve 48,34 forint. Arra nem tértek ki a tájékoztatón, hogy mit fedez a termelői és a fogyasztói ár közötti kereken 30 forintos különbség. Az viszont érzékelhető volt, hogy ez a harminc forint korántsem a tojótyúkokat tartó gazdák markát üti.

Mindeközben drasztikusan csökkent a tojásfogyasztás is hazánkban: 2002-ben 301 jutott egy lakosra, két éve már csak 235, napjainkban még ennél is kevesebb. Ennek ellenére hazánk tojásbehozatalra szorul! Csak az Európai Unió országaiból 125 milliót vásároltunk 2010-ben, tavaly az első félévben 71 millióra rúgott az étkezésitojás-import (frissebb adatot nem sikerült fölkutatnunk).

Természetesen nem csupán hazánk termelői küszködnek tojástermelési gondokkal. Mindenekelőtt a már említett és sokak számára elviselhetetlenül drága ketrec-korszerűsítés miatt nagymértékű madárkivágás ment végbe az EU-tagországokban, következésképpen csökkent a termelés, drágult a tojás. Megnőtt a tojáspor- és a tojáslé-behozatal az USA-ból, Mexikóból, Argentínából, miközben az európai tojásexport hatodával csökkent. A piac borulása (sokan átrendeződést emlegetnek) korántsem ért véget. A magyar tojáságazatot most éppen északkelet-felől fenyegeti veszély, miután az Európai Unió állat-egészségügyi hatóságai lezárták a tárgyalásokat Ukrajnával, aminek eredménye, hogy novembertől megkezdődik az ukrán baromfi- és tojásporexport az EU-ba, ekként, várhatóan, hozzánk is.

A mai tojástájékoztatón elhangzott, hogy a Baromfi Terméktanács kérte az európai parlamenti képviselőket és a szaktárcát, a Vidékfejlesztési Minisztériumot, hogy támogassák az Európai Tojástermelők Szövetsége kezdeményezését gyámolítottjaik megvédése céljából. Az európai 27-ek ugyanis eleve versenyhátrányt szenvednek azokkal szemben, akik hagyományos ketrecben, olcsóbban tarthatnak tojótyúkokat.

A sajtótájékoztató házigazdái többször is rámutattak: mivel a hazai tojástermelés az itthoni igényeknek csak a 75–80 százalékát fedezi, továbbra is tetemes behozatalra szorulunk. A magyar termelőknek elsősorban német, lengyel, spanyol és holland kollégáikkal kell versenyezniük, akik a mennyiség, a tőkekoncentráció, a dömpingárak révén sokszor leküzdhetetlen versenyelőnyben vannak.

Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az import egy része okmányok, bejelentés híján nem legálisan érkezik. Emiatt különösen fontos szerep vár a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal ellenőrző csapatára. Tagjai máris kiszűrtek több kamionnyi, illegális, pecsételetlen tojást a magyar határon.

Köteteket lehetne írni a magyar mezőgazdaságnak és élelmiszer-termelésnek erről sajátos ágazatáról. Összegzésként csak annyit, hogy ha növekednék itthon a legtökéletesebb és még mindig a legolcsóbb, legkomplexebb fehérjeforrás, a tojás fogyasztása, ha a kormányzat hallgatna a szakmai szervezetek és a kis jövedelműek, szegények, elesettek érdekképviselőire, és drasztikusan csökkentené az élelmiszerek (benne a tojás) áfáját, korszakos és jó irányú fejlődés kezdődhetne a tojástermelésben.

Addig is legföljebb annyit tehetünk, hogy jól megnézzük, milyen tojást vásárolunk a boltban, a piacokon. Ha nem szeretnénk becsapódni, akkor mindenképpen figyeljünk a tojásbélyegzésre, ami mindent elárul erről a létfontosságú, alapvető élelmiszerünkről. A nyilvántartási számsor első tagja az állattartási technológiát (szabad, alternatív, ketreces, ökológiai tartás), a második és harmadik betű a származási országot (HU=Magyarország), a következő két szám a földrajzi helyet, az ötödik rész, a T a tojótyúkot jelöli, a hatodik az állattartó telepet azonosítja, a hetedik pedig az istállót.

Így juthatunk el a tojástól a tyúkig.