Huszonkettedik alkalommal ma este nyújtották át a kitüntetetteknek Magyarország legrangosabb oknyomozó újságírói díját, a Transparency–Soma-díjat, amit a fiatalon elhunyt tényfeltáró újságíró, Gőbölyös József (Soma) tiszteletére alapítottak barátai 2001-ben. A kitüntetettek: Jandó Zoltán, a G7.hu, valamint Pethő András és Panyi Szabolcs, a Direkt36 oknyomozó újságírói.
A díjat, amely ma már a Transparency–Soma nevet viseli, 2016-tól a Transparency International Magyarország adja át. A díj odaítéléséről négyfős zsűri dönt, amelynek tagjai: Bogár Zsolt, a Deutsche Welle magyarországi vezető szerkesztője; Martin József Péter, a Transparency International Magyarország ügyvezető igazgatója; Stumpf András, újságíró, a Válaszonline.hu társalapítója és Urbán Ágnes, a Budapesti Corvinus Egyetem docense, a Mérték Médiaelemző Műhely igazgatója. A díjat évek óta az Egyesült Királyság nagykövetségének támogatásával osztják ki.
Névadója Gőbölyös József (Budapest, 1964. január 11. – Budapest, 2000. augusztus 27.), a fiatalon elhunyt magyar tényfeltáró újságíró (A bal oldali képen.)
Ezúttal sem volt könnyű dolga a zsűrinek, hiszen olyan év után vagyunk, amely földrengésszerű változásokat hozott a magyar közéletben – mutatott rá a díjátadón tartott beszédében a Transparency International Magyarország ügyvezetője. Martin József Péter szerint a „kegyelmi ügy” által elindított politikai lavina egyszerre mutatta meg a szabad sajtó és a civil társadalom erejét, valamint a stabilnak és tartósnak látszott autokrata rendszer törékenységét.
Huszonkét pályamű szerzőjének munkásságáról kellett döntenie a díjat odaítélő zsűrinek. Már önmagában ez is bizonyítja: él a magyar oknyomozó újságírás! És egyre többen olvassák is.
Mert jó szem előtt tartani, hogy „…a félretájékoztatás légkörében, a bizalom általános visszaszorulásának korában az oknyomozó újságírás az igazság olyan jelzőfénye, melynek megőrzése elsődleges feladat” – emelte ki díjátadón mondott beszédében az Egyesült Királyság nagykövete. Paul Fox kijelentette: a tényfeltáró újságírók élen járnak az elszámoltathatóság kikényszerítésében, a korrupció leleplezésében és a közvélemény tájékoztatásában.
A Transparency-Soma Díj zsűrije az idén – megosztva – a G7.hu gazdasági portál és a Direkt36 oknyomozó online lap munkatársainak munkáját ismerte el a Transparency-Soma Díjjal. A pályázatok elbírálásának három fő feltétele: az oknyomozó munka minősége, mennyisége, a téma fontossága, jelentősége, továbbá a közérthetőség.
A zsűri a győztes írásokon túl további, megkülönböztetett figyelmet érdemlő pályázati írásokat is méltatott. Kauffmann Balázs, a 444.hu újságírója kétrészes cikksorozatban leplezte le, hogy a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) tudott arról, hogy az orosz titkosszolgálatokhoz köthető hekkercsoportok feltörték, és behatoltak a KKM informatikai rendszerébe.
Szintén elismerésben részesült Panyi Szabolcs, a Direkt36 munkatársának és a francia Le Monde újságírójának, Jean-Baptiste Chastandnak a közös cikke, melyben egy „rejtői” történetre derítettek fényt. Az újságírók a közép-afrikai államba, Csádba érkező magyar delegáció tagjai között figyeltek fel egy rejtélyes, rendre kalapot vagy maszkot viselő, gyakran a kamerák elől egy oszlop vagy más tereptárgy mögé bújó alakra. A férfit az újságírók, akármennyire igyekezett is magát inkognitóban tartani, sikeresen azonosították, így derült ki, hogy Orbán Gáspárról, Orbán Viktor kormányfő fiáról van szó. A csádi, mintegy 200 magyar katonát megmozgató misszióról azóta a magyar országgyűlés kétharmados többsége törvényt is elfogadott, de hogy mi szükség is lehet a csádi misszióra, azt azóta is homály fedi.
A fentiek mellett a 24.hu két újságírója, Horváth Csaba László és Nagy Gergely Miklós közös, tényfeltáró igyekezettel tárta föl a 2013-ban útjára indított és 2017 első felében megszüntetett letelepedésikötvény-biznisz következményeit. Az újságírók aprólékos munkával követték végig, hogy a magyar adófizetők számára rendkívül előnytelen aranyvízum-konstrukció két kínai kulcsszereplője milyen pénzügyi manőverekkel játszott át mintegy háromezermillió forintnak megfelelő összeget olyan cégeknek, amelyek a Rogán Antal propagandaminiszter és Habony Árpád köreihez sorolt ügyvédhez, Kertész Balázshoz és közvetlen családtagjaihoz voltak köthetők. E cégeket később felszámolták.
Az idei díjat megosztották így az egyik díjazott kettős Pethő András és Panyi Szabolcs (a Direkt36 munkatársai),
aki a NER-en belüli, a titkosszolgálatokat is érintő, még 2018-ban lezajlott politikai konfliktus hátterét tárta fel. Oknyomozó cikkük szerint az akkor még a Lázár János korábbi kancelláriaminiszter irányítása alatt álló Információs Hivatal a hivatalos eljárást megkerülve, nem dokumentált eljárásokat folytatott, ezt nevezik a titkosszolgálati szakzsargonban „fehérpapíros ügyeknek”. Az IH munkatársai nyomon követték és lehallgatták az országba érkező európai uniós delegációkat, köztük az Európai Csalás Elleni Hivatal, az OLAF azon munkatársait, akik az Orbán Viktor vejéhez, Tiborcz Istvánhoz köthető Elios-ügyben vizsgálódtak. A 2018-i, újabb kétharmados fideszes többséget eredményező parlamenti választásokat követően azonban a rendkívül nagy befolyással bírt Lázár János kiszorult a kormányból, az általa miniszterként felügyelt IH pedig a külügyi tárcát vezető Szijjártó Péterhez került át. A titkosszolgálati szervhez 2018-ban elsősorban a belügyi tárca kötelékéből verbuvált különítmény érkezett.
Az újságírók értesülései szerint a nyomozás elrendelésére vonatkozó utasítás egyenesen Orbán Viktor köreiből érkezett, és a razziát végzők általános ellenőrzés helyett valójában nagyon is konkrét, a NER gazdasági holdudvarához és az Orbán-család egyes tagjaihoz köthető információkat próbáltak felkutatni.
Emellett a belügyis csapat olyan dokumentumokat is kereshetett, amelyek Tiborcz István korábbi, azóta megszüntetett cégéhez, a közvilágítási tendereken taroló Elios Zrt.-hez voltak köthetőek.
A másik Transparency–Soma-díjat nyert Jandó Zoltán, a G7.hu újságírója igen részletes cikksorozatában egy abszurd történetet mutatott be.
Egy rejtélyes magyar vállalkozó hamis brazil államkötvényeket próbált felhasználni cégeinek a feltőkésítéséhez, együttesen nem kevesebb, mint 13,5 ezer milliárd (!) forintnyi értékben. Ez olyan hatalmas összeg, hogy az üzletember egy csapásra többszörösen lekörözte volna a legvagyonosabb hazai oligarchát és a nemzet gázszerelőjét, Mészáros Lőrincet, sőt, a 38 milliárd dollárra tehető vagyonnal egyből a világ 40 leggazdagabb embere között tudhatta volna magát.
Mindez nem pusztán a hivatalos dokumentumokat ellenjegyző ügyvédnek nem szúrt szemet, de az ilyen üzleti ügyekben eljáró cégbíróságon is gond nélkül átcsúszott.
A cikksorozat megjelenését követően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal eljárást indított, végül pedig a cégbíróság is törvényességi felügyeleti eljárást folytatott le, és ennek eredményeként megsemmisítette a tőkeemelésről szóló dokumentumokat.
Bár e konkrét esetben sikerült megakadályozni a pénzügyi manővert, a vonatkozó jogszabályok továbbra is lehetőséget teremtenek a hasonló kísérletekre, ráadásul a magyar kormány 2025. január 1-jétől – sajátos módon – tovább lazított a kapcsolódó szabályokon és ellenőrzéseken.
Ezeket és a hasonló, nagy figyelemre méltó írásokat érdemes megkeresniük azoknak, akik még nem olvasták őket, hogy lássák/lássuk milyen „közéleti” körülmények között élünk. A most kitüntetett újságírók elkötelezetten, nagy tudással, szorgalommal és állhatatossággal igyekeznek eleget tenni hivatásuknak. A Transparency–Soma Díj idei kitüntetettjeit az oklevél átvétele után a győztes cikkek megszületéséről és utóéletéről beszélgettek a Transparency-Soma díj 2023. évi győztesei, Wirth Zsuzsanna és Marton Kamilla. Elhangzott a többi között, hogy Jandó Zoltán még soha ennyi olvasói véleményt, hozzászólást nem kapott, mint éppen ennek a munkájának kapcsán.