Trumpnak tetszik, amit az orosz vezetőből lát, de nincs oka, hogy bízzon benne. Oroszország vissza akarja állítani a hidegháborúból ismert befolyási övezetét, amelyhez annak idején eltiporta a szabadságot és a nemzetközi jog alapelveit sértette meg. Az elnöknek sürgősen értésre kell adnia, hogy Kelet-Európában véget kell vetni a szovjet mintájú megfélemlítésnek. Ebből derül majd ki, hogy feladja-e a kampányretorikát. 

Merkel a Moszkva-ellenes szankciók mellett van, és nagy dolog, hogy az EU-n belül megszerezte hozzá a konszenzust, mert  le kellett törnie a magyar ellenállást. A leendő elnöknek tisztában kell lennie azzal, hogy csak megjutalmazná az Ukrajna elleni inváziót és a következő katonai beavatkozásra bátorítana, ha feloldanák a megtorló intézkedéseket.

A The Guardian vezércikke szerint a demokratikus értékek fennmaradása szempontjából kulcsfontosságú szereplővé teszi Merkelt, hogy Trump győzött Amerikában, illetve hogy a franciáknál és a hollandoknál szélsőjobbos kormány juthat hatalomra. Az amerikai politika jövendő irányát tekintve hatalmas a bizonytalanság.

A kancellár és Obama a minap nyilvánvalóan megvitatta, hogy a leendő elnök megkérdőjelezi a transzatlanti egyezséget, a NATO fontosságát, gúnyolódik a klímaváltozáson, ellenzi a szabad kereskedelmet, végül pedig potenciális ellenségként kezeli a menekülteket, a muzulmánokat és a külföldieket. Az aggályok jogosak, mert félő, hogy a brit és az amerikai populista és nacionalista felkelés megismétlődik Európa-szerte és tovább nyírbálja a liberális demokrácia gyökereit.

A legfőbb gond Franciaország, mert rettenetes az a kilátás, hogy Le Pen megszerezheti a hatalmat. Hollandiában az iszlámellenes szélsőséges Wilders befutását jósolják az előrejelzések. Az olaszoknál Renzi vesztésre áll a népszavazás előtt. Németországban nyerhet ugyan Merkel, de a közhangulat a fenyegető, gusztustalan és intoleráns irányba tolódik el.

Mivel Obama távozik, a német kormányfő lehet az utolsó leány a gáton, hogy megvédje a liberális demokratikus rendet a világban.

A The Wall Street Journal arra figyelmeztet, hogy a Trump-győzelem után hamarosan vége lehet a jó világnak a feltörekvő államok tőzsdéin, Pekingtől Budapestig. Magyarországot az összefoglaló sérülékenynek tartja az új korszakban, jóllehet az utóbbi 12 hónapban egyre erősödtek a jegyzések. A hitelminősítők feljavították az ország besorolását, és a jegybank intézkedései ugyancsak kedvező irányban hatottak. Az Európai Központi Bank által piacra dobott pénz egy részéből is vettek magyar papírokat. Ám Sághy Pál az Equilortól úgy gondolja, hogy a kedvező szél alighanem megfordul, amint az amerikai FED hozzákezd a kamatok emeléséhez. A nagy eladások azonban akkor indulnak be igazán, amikor az EKB jövőre befejezi kötvényvásárlási programját. 

Orbán Viktor drasztikusan csökkenteni akarja a vállalatok járulékterheit, főleg azért, hogy megállítsa a cégek elvándorlását – írja a Süddeutsche Zeitung. A nyereségadó mérséklésével az ország adóparadicsom lenne az unión belül, mert a 9% messze előnyösebb, mint a 2. helyezett írek 12,5%-a. A lépés persze sok pénzébe kerülne az államnak, ám az üzleti világ évi 470 millió eurót tudna megspórolni.

De hát az utóbbi időben a politikai bizonytalanság idegesítette a befektetőket, jó néhány vállalkozás költözött külföldre. Az autógyárak újabb pénzeket ruháznak be ugyan, de panaszkodnak a magas bérköltségekre és a szakemberek hiányára. Utóbbi jelenség részben azzal függ össze, hogy sokan nyugatra mentek dolgozni, mert ott többet keresnek. Viszont az Orbán-kormány emelné a minimálbért, amihez látványosan visszafognák az adókat. Ugyanakkor a jövedelemadóhoz nem nyúlnának hozzá. Szakértők szerint a változások ajándék lehetnek a nagy cégek számára, A Portfolió szerint azonban megtorpedózhatják az államadósság csökkentését.