Éveken át keserű pirulát nyelt le a magyar kormány, amikor Biden elnöksége idején az amerikai külügyminisztérium nyilvánosságra hozta az aktuális emberi jogi helyzetjelentést. Az idén egy csapásra minden megváltozott. Washington már nem oktatja ki a magyar kormányt a demokráciából – olvasható a magyar adófizetői pénzekből közvetve támogatott angol nyelvű Hungarian Conservative elemzésében. A lapot rendszerint nem szoktam szemlézni, épp kormányzati háttere miatt, a mostani írás csak azért figyelemre méltó, mert a szerző magyar ugyan, Joakim Scheffer, aki korábban a Magyar Nemzetnél dolgozott, de az idei, hazánkra vonatkozó amerikai jelentés publikálása után szinte azonnal gondoskodott a magyar szerkesztőség arról, hogy világgá kürtöljék a kormány számára jó hírt, miszerint nincs mit a fejükre olvasni.
A cikk kifogásolta például, hogy elemezték a korrupciót is hazánkban. Persze, tegyük hozzá, hogy Obama elnöksége, Hillary Clinton külügyminisztersége idején is kritikus volt az emberi jogi jelentés a magyar kormánnyal szemben. Most viszont kijelentik, hogy az Orbán-kormány mindig megtette a szükséges intézkedéseket visszaélések és törvénytelenségek láttán.
Például: a Szuverenitásvédelmi Hivatal kinyomozta, hogy a Transparency International és az Átlátszó külföldi lobbiérdekeket képviselt, miután – ugyancsak külföldi pénzekből – tevékenységével politikai, gazdasági és társadalmi károkat okozott Magyarországnak. A cikk ecseteli a demokrácia tündöklését, az emberi jogok tiszteletben tartását Magyarországon.
A régióban terjeszkedő angol nyelvű lengyel TVP is értetlenül áll Orbán döntése előtt, miután egyedül ő nem támogatta, s így Magyarország sem – a holnapi alaszkai találkozó kapcsán kiadott uniós álláspontot, s ezzel tulajdonképpen Trump elnök békekezdeményezését sem. Az uniós bizottsági szóvivő egyértelművé is tette Brüsszelben, hogy ebből csakis Oroszország fog profitálni.
Marcin Zaborowski, a TVP európai rovatának szerkesztője ennek kapcsán Magyar Péter és a Tisza Ukrajna-politikájáról is tudósított, jelezvén, hogy az nem sokban különbözik a kormányétól, mert fegyvereket ő sem küldene Ukrajnának, és aggasztónak tartja a kárpátaljai magyarok kisebbségi jogainak sérelmét. Azt viszont ellentételezésként kiemelte, hogy a Tisza maximálisan uniópárti.
A Moszkvai Lomonoszov Egyetem politológia-professzora, Jegor Dibrov az Izvesztyijának azt nyilatkozta, hogy Brüsszel óriási nyomás alá helyezi a magyar kormányt az alaszkai találkozó előtt, holott Orbánék csak a nemzeti érdekeiket tartják szem előtt. Szerinte a brüsszeli bürokrácia kezd hasonlítani módszereiben a középkori inkvizíciós metódusokra. Leszögezi: nincs egység az EU-ban. Sőt, azt is állítja, hogy az oroszországi külföldi hírszerzés információi szerint Ursula von der Leyen már töri a fejét a magyar rendszerváltás különféle forgatókönyvein, és lehetséges kormányfőt lát Magyar Péter személyében.
Egy európainak nehéz megértenie, miért nem lehet meghúzni a vonalat az amerikai alkotmány szerinti szólásszabadság értelmezésekor, ha fröcsög valakiből a gyűlöletbeszéd – írja Gulyás Virág a Jewish News Syndicate című amerikai lapban, amikor a Kneecap ír rockegyüttes hamarosan kezdődő amerikai és kanadai őszi turnéjáról szól. Ezt kérdi: belefér-e a szólásszabadság fogalmába az izraeli zászló elégetése és a felszólítás a zsidók meggyilkolására? Vagy: a Hamasz és a Hezbollah dicsérete, zászlójuk lobogtatása a koncerteken. A magyar döntést és a kormány intézkedését hozza fel jó példának, mivelhogy a Szigetről kitiltották a Kneecapet a szervezők. A kormány pedig az országból is. (Csakhogy valami látványosat ez utóbbi is lépjen! – a szerk.) Hasonlóan jártak el velük szemben az Egyesült Királyságban számos helyen.
A tengerentúlon azonban még mindig szervezik a koncertjeiket, sőt, a jegyek elkeltek. Annak ellenére, hogy a szponzorációt egy ideig felvállal Independent Artist Group megvonta a Kneecaptől a támogatást, ami egyben azt is jelenti, hogy tagjai ezek után nem kaphatnak művészeti beutazó vízumot.