Orbán és tolvajtársai várják az EU-s pénzeket

Miért jár tévúton a német rotációs EU-elnökség a jogállamiságot illetően? – kérdezi az EUObserver című brüsszeli uniós hírportálon megjelent vendégkommentárjában Carl Dolan, a Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézetének vezető tisztségviselője.

A szerző az uniós források felhasználásával kapcsolatos tapasztalatokról azt írja, hogy néha rosszul költik el ezeket a pénzeket: a helytelen igazgatás, a pazarlás, a csalás és a korrupció elszívja a forrásokat onnan, ahol a legnagyobb szükség lenne rájuk, és a pénz vesztegetésre megy el, glasszékesztyűs üzletemberek és politikusok zsebébe vándorol.

„Európa nagy részén ez a korrupció a realitás” – állapítja meg Dolan, hangsúlyozva, hogy nem néhány rothadt almáról vagy kártevő politikusról van szó, hanem: túlzottan is sok uniós tagállamban áll fenn rendszeresített kapcsolat a politika és az üzleti világ között, azzal a céllal, hogy közpénzeket térítsenek el egyéni gazdagodás, illetve a hatalom bebiztosítása érdekében.

Az EUObserver vendégszerzője emlékeztet arra, hogy a korrupciót figyelemmel kísérő Transparency International legutóbbi értékelése hat EU-országnak – Bulgáriának, Görögországnak, Horvátországnak, Magyarországnak, Romániának és Szlovákiának – adott 50-nél alacsonyabb pontszámot, ami súlyos gondokat jelez. Hasonló egyébként a helyzet Argentínában, Belaruszban és Dél-Afrikában is.

Ami ezeket az egyébként sokban eltérő országokat összeköti, az, hogy a közintézményeik – nevezetesen az igazságszolgáltatás és a bűnüldözés – képtelenek kézben tartani az elharapózó korrupciót. Ez azonban nem történelmi véletlen, hanem annak a tudatos politikának az eredménye, amely a hatalom független ellenőrizhetősége ellen irányul. Carl Dolan szerint az elmúlt években ezt a trendet felgyorsította a túlzottan pártszempontok szerint folyó politizálás, ami megfigyelhető Magyarországon, Lengyelországban és Romániában. Továbbra is Magyarország ügye a legszembeötlőbb az EU-n belül – teszi hozzá a cikkíró. Tízéves szakadatlan uralma alatt a Fidesz kényszernyugdíjazott bírókat, sajátkezűleg kiválogatott utódokat ültetett a helyükre, és eközben gondoskodott arról, hogy a legfőbb ügyészi tisztségben, az országos bírói szervezetben és az állami számvevőszéken párthű emberek üljenek. A következmények jól láthatók.

Az OLAF, az unió csalás elleni hivatala legutóbbi jelentésében ismét Magyarország ugrott az élre az olyan vizsgálatok számát illetően, amelyek büntető eljárást, illetve más lépéseket indokolnak. Carl Dolan utal a The New York Times egy évvel ezelőtti azon cikkére, amely szerint Orbán Viktor családtagjainak – köztük vejének – a gazdagítására térítenek el uniós támogatásokat. A cikk, amelyre Dolan írásában külön link mutat, kiemelte, hogy stadionépítésre ömlik a pénz, az egészségügy fejlesztésére pedig nem jut elég. 

Az EUObserver vendégszerzője felhívja a figyelmet arra, hogy Magyarország ellen eljárást folytat a strasbourgi székhelyű Európa Tanács korrupcióellenes ellenőrző testülete, mert nem fogadták meg azokat a kulcsfontosságú ajánlásokat, amelyek az ügyészeket és a bírókat védenék a politikai beavatkozástól.  

Mindezeket a problémákat jól átlátta az Európai Bizottság, amely két évvel ezelőtt azt javasolta: függesszék fel az uniós támogatásokat, ha egy országban jogállamisági hiányosságokat mutatnak ki – emlékeztet Carl Dolan. Érvelése szerint nem lehet megvédeni az EU költségvetését, ha a bíróságon bundáznak, és ha a rendőrség befolyásolható. Az uniós források biztonságára nézve az ellenőrizetlen végrehajtó hatalom a legnagyobb fenyegetés – állapítja meg. Sajnálatosnak nevezi, hogy az uniós tagállamok, a német soros elnökség vezetésével arra jutottak: az Európai Bizottság indítványa túlterjeszkedik a javaslattevő-végrehajtó testület hatáskörén.

A tagországok csak abban az esetben lennének hajlandóak az EU-támogatások felfüggesztésére, ha jogerős ítélet mellett egyértelmű bizonyíték van a rendszerszintű korrupcióra. Holott – érvel Carl Dolan – a rendszerszintű korrupció éppen arra szolgál, hogy megakadályozza az ilyen ügyek eljutását a bíróságra. A német elnökség által tett változtatási javaslat talán abból indul ki, ahogyan a korrupciót német környezetben értelmezik, de ez az egész uniós eljárást hatástalanná, teljességgel használhatatlanná tenné.

Orbán Viktor és más reménybeli kleptokraták alighanem dörzsölik a tenyerüket, az új uniós pénzeket várva – írja az EUObserverben a Nyílt Társadalom Európai Politikai Intézetének vezető tisztségviselője.