A tudomány világfóruma – migráció és munkaerőpiac

A migrációs eszmecsere fő témája az volt, hogy milyen szerepet tölthet be a tudomány a világméretű migráció (vándorlás) kérdéseiben. A nemzetközi tanácskozás hazai időserűségét az MTA főtitkára által vezetett, a migrációs folyamatokat vizsgáló akadémiai kutatócsoport nemrégiben megjelent tanulmánya adja. Török Ádám elsősorban Magyarország szempontjából értékelte az Európát érő bevándorlási hullámot. Elmondta, hogy az utóbbi időben alapvetően megváltozott a migráció nagysága és szerkezete Magyarországon.

A főtitkár szerint annak, hogy augusztusban látványosan nőtt az illegális határátlépések száma az ország déli határán, részben az volt az oka, hogy a balkáni országok nem tudták elvégezni regisztrációs és adminisztrációs teendőiket.  

Török Ádám kiemelte, hogy 2010–14 között nagyrészt sikeres volt a közel-keleti és délkelet-ázsiai bevándorlók magyarországi integrációja, de elmondása szerint ennél kevésbé volt sikeres ebben az időszakban a környező országokból érkezett, magyarul beszélő bevándorlók integrációja. Hozzátette: nagy különbség a korábbiakhoz képest, mert az idén az érkezők több mint 97 százaléka csak átutazik Magyarországon. Az év nyolc hónapjában nagyban megnőtt a Szíriából érkezők száma és aránya, ez Török szerint részben a német politikai kommunikáció eredménye. Az idén érkezett migránsok 31 százaléka Szíriából, 26 százaléka Afganisztánból, 17 százaléka Koszovóból, 9 százaléka Pakisztánból, 5 százaléka pedig Irakból indult útnak. A szakértő szerint az érkezők nagy többsége fiatal férfi, a szíriaiak esetében mintegy 70, az afgánok körében pedig több mint 80 százalék az arányuk.

Vlagyimir Rahmanyin, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) európai és közép-ázsiai igazgatóhelyettese a probléma összetettségét hangsúlyozta, és közölte, hogy a legfontosabb azoknak az okoknak a felszámolása, amelyek lakóhelyük elhagyására kényszerítik az embereket. Számos ilyen okot is felsorolt: a fegyveres konfliktusoktól a szegénységen és éhezésen át a természeti katasztrófákig. Rahmanyin azon véleményének is hangot adott, hogy a menekülők többsége – amint lehet– haza akar menni.

Szumaja bint al-Hasszan, a jordániai Királyi Tudományos Társaság elnöke hangsúlyozta, hogy a politikai válaszlépéseknek a tudományos kutatások eredményein kell alapulnia.

Flavia Schlegel, az UNESCO természettudományos főigazgató-helyettese pedig arról beszélt, hogy az oktatásnak fontos szerepe van a problémás régiók stabilizálásában.

„A tudomány világfórumára” több mint száz országból érkeznek résztvevők Budapestre. A tanácskozás témái között szerepelnek a nemzetközi együttműködés kérdései a klímaváltozás és katasztrófakockázatok csökkentésében, az utóbbi évek járványai és világméretű egészségügyi veszélyei, a tudomány és az innováció kapcsolata, valamint a nemzetközi migráció kihívásai.

A tudomány világévében, 1999-ben rendezett budapesti tudományos világkonferencián Magyarország kezdeményezte a tudomány világnapjának megtartását. Erről 2001. november 3-án határozott az UNESCO, a világnapot első alkalommal 2002. november 10-én tartották meg.

This entry was posted in Egyéb kategória. Bookmark the permalink.