A Magyar Tudományos Akadémiára összehívott világtalálkozó, a World Science Forum programja az utolsó pillanatban változott, és egy soron kívüli migrációs eszmecserével kezdődik november 4-én. A háromnapos rendezvény egyik fő témája: hogyan növelhető a tudományba vetett bizalom, miként erősíthető a tudományos ismeretterjesztés és tanácsadás szerepe, hogy ne ezoterikus gondolatkísérletektől, hanem megalapozott személyes és politikai döntésektől reméljük sorsunk jobbra fordulását.

A kétévente sorra kerülő rendezvény a világ egyetlen olyan tudományos fóruma, amelyen a tudomány képviselői intézményes keretek között, összetett szempontrendszer szerint folytathatnak eszmecserét a társadalommal és a döntéshozókkal. Egy-egy szűkebb vagy tágabb tudományterület legfontosabb eredményeinek bemutatására és megvitatására a kutatók számára számos konferenciát szerveznek világszerte, a másik oldalon pedig politikusok, döntéshozók, szakértők részére szintén sok szakpolitikai tanácskozás és fórum érhető el (gondoljunk például az ENSZ környezetvédelmi, fenntartható fejlődéssel foglalkozó, klímapolitikai és -védelmi konferenciasorozataira). A World Science Forum (WSF) a fentiektől eltérő, különleges tanácskozási alkalom.

A WSF plenáris ülésein előadást tart a többi között Hirosi Amano, a kék LED felfedezéséért tavaly megosztott fizikai Nobel-díjjal kitüntetett kutató, Pásztor János, az ENSZ klímaügyekkel foglalkozó főtitkár-helyettese, Jacqueline McGlade, az ENSZ Környezetvédelmi Programjának főkutatója, Geoffrey Boulton, a brit Royal Society tagja, Axel Flaig, az Airbus kutatási részlegének vezetője, Naledi Pandor, a Dél-afrikai Köztársaság kutatási minisztere, Vladimir Sucha, az Európai Bizottság Közös Kutató-központjának (JRC) főigazgatója, Mark Walport, a brit kormány tudományos főtanácsadója.

Az idei fórum újdonsága, hogy a plenáris üléseket rangos újságírók vezetik: Philip Campbell, a Nature főszerkesztője, Clive Cookson, a Financial Times tudományrovatának szerkesztője, valamint Matt McGrath, a BBC News környezetvédelemmel foglalkozó tudósítója. A formátumváltás célja, hogy a plenáris és tematikus tanácskozásokat a rövid előadások elhangzása után az előadók és a közönség élénk vitája kövesse.

A World Science Forumot 2003 óta kétévente rendezik meg. A tanácskozás a Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére, a világ legbefolyásosabb tudományos világszervezeteinek közös erőfeszítéseként jött létre. A WSF társszervezői és partnerei: az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szervezete (UNESCO), a Nemzetközi Tudományos Tanács (ICSU), az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC), a Tudományok Világakadémiája (TWAS), valamint az Amerikai Társaság a Tudomány Fejlődéséért (AAAS).

Lovász László, az MTA elnöke (a 2011 után ismét a magyar fővárosban megrendezendő) fórumról: „A WSF üzenete az, hogy a társadalom számára igenis fontosak a tudományos kutatások, nemcsak abban a közvetlen anyagi értelemben, hogy ezek a vizsgálódások vezetnek el például egy új gyógyászati eljáráshoz vagy a mobiltelefonhoz, hanem abban is, hogy rendszeresen elemezni kell azokat a társadalmi folyamatokat, amelyek néha drámai módon nyilvánulnak meg, mint napjainkban a migráció. Ebből az következik, hogy egyaránt fontos a természet- és a társadalomtudományi kutatás és természetesen eredményeik hasznosítása is”.

 „A WSF egyik legfőbb jellegzetessége, hogy a szó valós értelmében vett világtalálkozó. Nem a fejlett országok európai és amerikai fókuszú fórumáról van szó, a résztvevők több mint száz országból érkeznek – jelentette ki Bőhm Gergely, az MTA nemzetközi kapcsolatok főosztályának vezetője. – Az idei WSF jelmondata, témája a »The Enabling Power of Science«. Arra utalunk vele, hogy a tudomány megkerülhetetlen eszköz a társadalom számára, amely nélkül nem lehetséges például a most rendkívül aktuális, az ENSZ-közgyűlés által szeptemberben elfogadott fenntarthatósági vagy a közelgő decemberi párizsi csúcstalálkozóra súlyos viták árán előkészített klímacélok megvalósítása sem.”

A fenntartható fejlődés már rögtön az első tanácskozási napon téma tesz, de a résztvevők áttekintik a tudomány-kommunikáció és a tudományba vetett bizalom kérdéskörét is. A második nap vezető témája a tudomány és az innováció kapcsolata, a nemzetközi együttműködés kihívásai, különös tekintettel a klímaváltozásra és a katasztrófakockázatok csökkentésére. A tematikus üléseken szó lesz például az agykutatás, az utóbbi évek járványai és viágméretű egészségügyi kockázatok, valamint a megújuló energiaforrások aktuális kérdéseiről; külön szekció foglalkozik a fény nemzetközi évével, az UNESCO-nak hetvenéves fennállása során a békéért tett tudománydiplomáciai erőfeszítéseivel is.

A WSF-et az Országháza felsőházi üléstermében tartandó plenáris ülés zárja, amelyen a szakpolitikai döntéshozatal tudományos megalapozásának ügyével, a tudományos tanácskozás kihívásaival foglalkoznak a résztvevők, valamint elfogadják a fórum zárónyilatkozatát.

A World Science Forumot az 1999-i budapesti World Conference on Science indította el az útján. Ennek nyomán először 2003-ban szintén a magyar fővárosban szervezte meg a WSF-et a Magyar Tudományos Akadémia, együttműködve az UNESCO-val és a Nemzetközi Tudományos Tanáccsal (ICSU). A fórumot ezután egyre növekvő érdeklődés mellett 2005-ben, 2007-ben, 2009-ben és 2011-ben is Budapesten tartották. A 2010. év fordulópont a fórum történetében: a WSF irányító testülete akkor úgy döntött, hogy minden második alkalommal egy Európán kívüli partnerország szervezi meg a tanácskozást. Tavalyelőtt a WSF-et a Brazil Tudományos Akadémia rendezte meg Rio de Janeiróban, az idei budapesti visszatérés után pedig 2017-ben a Jordán Hasemita Királyságban ülnek össze a fórum résztvevői.