A Norton 2012-i kiberbűnözési jelentésének mobilokra vonatkozó adatai szerint az európaiak jellemzően mobil eszközeiken keresztül használják az internetet, nemcsak azért, hogy jelen legyenek a közösségi oldalakon, hanem a munkájukhoz is. Böngésznek, alkalmazásokat töltenek le, vásárolnak, szolgáltatásokért fizetnek – a Norton adatai szerint az európaiak jó háromnegyede nem tudna már mobil eszköze nélkül élni, és negyede úgy látja, hogy ha két dolgot lehetne kimenteniük az égő házból, akkor az egyik biztosan a mobiltelefonjuk lenne.
„Az emberek egyre inkább a mobil eszközeikre hagyatkoznak, ha navigálni, tartalmakat megosztani, egymással kapcsolatot tartani, illetve vásárolni szeretnének – mondta Rakoncza Zsolt, a Norton üzletág vezetője. – Sokan nem is sejtik, hogy mennyi személyes információjukat fenyegetné veszély, ha ezek az eszközök elromlanának, elveszítenék őket vagy ellopnák tőlük. Mivel érzékeny, azaz mindenekelőtt személyes információkról van szó, okvetlenül tenniük kell azért, hogy megelőzzék eszközeik illetéktelen kezekbe jutását”.
Miközben rengetegen a mobil eszközeivel internetezik, aközben nagyon kevesen gondoskodnak arról, hogy védjék is őket és a rajtuk tárolt tartalmakat. Az európaiak több mint kétharmada bevallotta, hogy érzékeny információkat tárol és használ mobil eszközein, és több mint egyharmada jelezte, hogy nem használ jelszót a védelmükre. A készülék elvesztése vagy ellopása esetén tehát rengeteg személyes információ válik elérhetővé, így például az e-mailek, melyek munkahelyi levelezéshez és ezen keresztül dokumentumokhoz, illetve más online fiókok jelszavaihoz és bankszámlákhoz engedhetnek szabad utat.
A Norton-tanulmány azt is megállapította, hogy tízből három ember veszítette már el a mobilját, illetve lopták már el tőle, aminek a pótlása a telefonok esetében átlagosan 122 euróba, azaz jó 37 ezer forintba került; a tábla-számítógépek esetében kétszer akkora a közvetlen anyagi kár. Eszközeik elvesztése, ellopása után a pórul járt tulajdonosokat leginkább az aggasztja, hogy mobiljukkal bárki csillagászati telefonszámlát produkálhat (43%), illetéktelenek hozzájuthatnak a privát vagy hivatali címlistájukhoz, amellyel visszaélhetnek (26%), továbbá mások jogosulatlan online vásárlást kezdeményezhetnek mobil eszközükkel (26%).
A Norton jelentése érdekes magatartásbeli jellemzőkre is fölhívja a figyelmet. A németek 13, az oroszok 15 százaléka tartja biztonságosnak a vásárlást mobil eszköze segítségével. A lengyel (32%) és az olasz (24%) használók még nagyobb vizalommal viseltetnek a módszer iránt. A dánok (13) hajlamosabbak banki adatokat tárolni a mobil eszközeiken, mint a németek (4%).
Az átlagos európai használó nem igazán ügyel a mobil eszközei biztonságára. Ötből két ember például nem mindig biztonságos helyekről tölt le alkalmazásokat. Minden harmadik nem ügyel arra, hogy biztonságos fizetési rendszert használjon vásárláskor; holott emiatt akár a hitelkártyaszámuk is „közkinccsé” válhat. Így aztán nem meglepő, hogy minden tízedik európai áldozatául esett már valamilyen kibertámadásnak.
A legtöbb európai használ ingyenes és nem titkosított wifi-hálózatot annak ellenére, hogy minden második ismeri a kockázatát, mégis csatlakozik. Tízből négyen a személyes e-mailjeiket nézik meg ilyenkor, ketten pedig a banki adataikat is így érik el, miáltal bűnözők könnyű prédájává válhatnak.
A Norton szakembere, Rakoncza Zsolt szerint minden mobileszköz-használónak arra is kellene figyelnie, hogy az internethez kapcsolódáskor is védve legyen.
