…húz kerítést, a lengyel politikus viszont a kampányban a 30-as évek muzulmánokra átfazonírozott retorikáját alkalmazta.

Merkel számára most nehezebb lesz, hogy közös fellépést érjen el, ha kudarcot vall, az mindenütt felerősíti a nacionalizmust, a populizmust és az unióellenes mozgalmakat. A vasárnapi csúcs megmutatta a mélyen húzódó ellentéteket, az árkok nem lettek kisebbek.

Kaczynski – csakúgy, mint Orbán – sértettségi politikát folytat, rájátszik arra, hogy a nemzet áldozatnak érzi magát, miközben az országnak soha nem ment jobban. Az uniós pénzeknek köszönhetően teljesen átalakult az infrastruktúra, Magyarországon szintúgy, de sem a Jog és Igazságosság (PiS) elnöke, sem a magyar kormányfő nem tud egy jó szót sem szólni az EU-ról. 

Egy másik írás a The Guardian-ből: Timothy Garton Ash azzal igyekszik megnyugtatni a kedélyeket a vasárnapi lengyel választás után, hogy nem kell kétségbeesni, a lengyelek már túléltek rosszabbat is, mint a mostani jobbra tolódás. A neves oxfordi professzor és Közép-Kelet-Európa-szakértő szerint először várjuk ki, mi lesz, és mit lehet azzal kezdeni, nem kell rögtön Kasszandra-jóslatokat hallatni, mint pl. hogy Varsó orbanizálódik, ami a magyar kormányfő által gyakorolt illiberális modellre utal.

Persze, fontos, ami történt, mert Európának minden eddiginél nagyobb szüksége van Lengyelországra. Kaczynski hasonló keveréket alkalmaz, mint Orbán: erős államot ígér a változások veszteseinek. Jobboldali a kultúrában, a vallásban és a nemi erkölcsben. Épít az idegengyűlöletre és a nacionalizmusra, viszont gazdasági és szociális ígéretei csaknem baloldaliak.

Az orbanizáció egyébként azt jelenti, hogy az uralkodó párt visszaél a hatalmával, éspedig azért hogy aláássa a liberális alkotmányos demokrácia alapjait. Pl. túlzott jogkört ad a kormánynak, átveszi az üzleti érdekek képviseletét, a maga céljaira veti be a biztonsági szolgálatokat, lerombolja a bíróságok, a jegybank és a média függetlenségét, ily módon elérve, hogy a következő választások ne lehessenek szabadok és tisztességesek. A PiS (Jog és Igazságosság) már tett lépéseket ebben az irányban.

Az uniónak nincs elég ereje, hogy reagáljon Magyarország orbanizálódására. Lengyelországban jobban kell támogatnia a független erőket, amelyek befolyása nagyobb, mint a hasonló magyar köröké. 

„Az új keleti tömb” címmel Paul Lendvai azt fejtegeti az osztrák Der Standardban, hogy a szolidaritás hiánya talán az eddigi legkeményebb próbatétel az unió számára. Ebbe a keretbe illeszkedik bele a szomorújáték, vagyis az, hogy Magyarország, Szerbia, Horvátország és Szlovénia átengedi a menekülteket. És itt teljesen mindegy, hogy az adott vezető a politikai paletta melyik oldalán áll.

A magát szociáldemokratának nevező Fico ugyanazokat a nacionalista, idegenellenes és EU-kritikus húrokat pengeti, mint az állítólag kereszténydemokrata Orbán, a nemzeti konzervatív lengyel elnök és a szocialista horvát kormányfő.

A hatalmas lengyelországi jobbratolódás rossz hír Merkel nagy európai kísérlete szempontjából. Egyben nagyon is látható felhajtó erő egy új keleti tömb számára, amelyet olyan lázítók vezetnek, mint Kaczynski, és Orbán Viktor, aki a nemzeti bezárkózás hirdetőjeként a tűzzel játszik. 

A világ nézi a nyitott határok végét Európában, ráadásul a végtelen menekülthullám miatt az egész földrészre rászabadul a szélsőséges politika – írja a The Daily Telegraph. Az EU kezd szétesni. Vasárnap egy rossz hangulatú brüsszeli tanácskozáson a vezetők egymást vádolták, mielőtt megállapodásra jutottak egy tervben, amelyet olyan országokra kényszerítenek rá, amelyek nem értenek egyet vele.

A válság frontvonalában lévő államok érthetően forronganak: Orbán Viktor erkölcsi imperializmussal vádolta meg Angela Merkelt. A helyzet következménye, hogy megerősödnek a szélsőséges erők. Németországban a Pegida tüntetései egyre több embert vonzanak, Franciaországban tovább nő a Front National népszerűsége. Lengyelországban a Jog és Igazságosság visszatért a hatalomba. Nagy-Britanniának a következő két évben ilyen háttér előtt kell eldöntenie, hogy tag marad-e egy mind inkább instabil szervezetben.  

Kurier: Európa világvége hangulatban van: alaposan eltérnek egymástól az álláspontok a közös menekültpolitika kapcsán: Orbán Viktor a határkerítéseket és a nemzeti fellépést tartja az egyedüli üdvözítőnek. Magatartása abszolút provokációnak számít, így pl. amikor Brüsszelben arról beszélt, hogy ő csak megfigyelő, mert országának már nincs köze a válsághoz. Meg hogy nem is tudja, miért van jelen, de szívesen ad tanácsokat…

Egyes államokban nem sok maradt a szervezet alapelveiből, a jelszó a nemzeti politika. Mindenki mindenki ellen, kapni, de semmit sem adni. Még sincs más választás, mint hogy előre kell tekinteni, és gyorsan át kell alakítani ezt a gondolkodásmódot.