A központi idegrendszer megbetegedéseire fókuszáló Nemzeti Agykutató Program (NAP) öt pillérét ismertette újságírók előtt Oberfrank Ferenc, az MTA illetékes intézetének igazgatója. Mint elmondta, a célkitűzések felölelik a felfedező kutatások, a klinikai idegtudományi kutatások, a gyógyszerfejlesztéshez kapcsolódó kutatások, valamint a bionikai és infobionikai kutatások fellendítését.
A kutatási terület fontosságát jelzi, hogy Magyarországon egymillió beteg szenved migrénben. Évente negyvenezer embert sújt a stroke, az agyi érkatasztrófák 18 ezer halálos áldozatot követelnek. Az epilepsziások száma 80-100 ezerre tehető, és körülbelül 18 ezren szenvednek Parkinson-kórban.
Nusser Zoltán az optogenetikára hívta fel az újságírók figyelmét. Az öt éve elterjedt eljárás teljesen új távlatot nyitott a neurobiológiai kutatásokban, hiszen fényérzékeny fehérjéket juttatva az idegsejtekbe, gyorsan és célzottan lehet aktiválni a neuronokat.
Dóczi Tamás arról beszélt, hogy paradigmaváltásra van szükség az enyhének minősített agysérülések kezelésében, hiszen harmaduknak súlyos következményei lehetnek. „Csökkenteni kell az agykárosodás kiterjedését, hogy enyhíthetők legyenek a fizikális és mentális következményeik. A tünetek miatt ugyanis csökken a munkateljesítmény, másodlagos mentális zavarok alakulhatnak ki” – hangsúlyozta a tudós.
Szombathelyi Zsolt, a Richter Gedeon NyRt. kutatási igazgatója azt emelte ki, mennyire fontos a betegségek kialakulásának pontos megismerése. Az Alzheimer-kór példáját felhozva rámutatott: az öregedő társadalmakban nő a betegek száma, óriási összegeket fordítanak gyógyszerkutatásokra, de kevés eredménnyel.
A bionikai, infobionikai kutatások jelentősége abban áll, hogy kialakítják a modern orvoslás új technikáit – erről Ulbert István, az MTA tudományos főmunkatársa beszélt. Olyan gépek építhetők, amelyek az élő anyag mozgását kísérő fizikai és kémiai jelenségeket már molekuláris szinten is érzékelik. Jó példa erre a Parkinson-kórban alkalmazott mélyagyi stimuláció vagy az epilepsziás rohamokat meggátoló agyi érzékelők.
Oberfrank Ferenc arra mutatott rá, hogy a Nemzeti Agykutatási Program eredményei segítik majd a döntéshozókat a központi idegrendszer betegségei okozta valódi terhek felmérésében, társadalmi szintű mérséklésében és igazságos megosztásában.
Felfedező kutatásokon alapuló új terápiákkal és megelőzéssel érdemben csökkenthető az agyi rendellenességek társadalmi és gazdasági terhe. E felismerés jegyében Nemzeti Agykutatási Program (NAP) támogatásáról döntött a kormány, amirőlOrbán Viktorminiszterelnök, Pálinkás József, az MTA elnöke és Freund Tamás, a NAP Konzorcium elnöke írt alá megállapodást. A Magyar Tudományos Akadémia részvételével megvalósuló négyéves kutatási program célkitűzéseit a Kutatási Technológiai és Innovációs Alap 12 milliárd forintos támogatásával valósíthatják meg a konzorciumi partnerek.
