Mindenki, aki menekül Vlagyimir Putyin orosz elnök ukrajnai háborúja elől, az Európai Unióban menedékre lel; a tagállamok jól kezelik a kialakult helyzetet, humanitárius katasztrófa közepette állnak helyt és nyújtanak segítséget a rászorulóknak – jelentette ki Ylva Johansson uniós belügyi biztosa Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén. (A nyitó kép forrása: infostart.hu)
Infovilág, 15:58
Az EU kiterjeszti az Oroszország és Belarusz elleni szankciók hatályát
Az Európai Bizottság üdvözli, hogy a tagállamok ma további célzott szankciók elfogadásáról állapodtak meg, és az Ukrajnában kialakult helyzetre való tekintettel döntöttek, válaszul arra tényre, hogy Belarusz részt vesz Oroszország Ukrajna elleni katonai agressziójában.
Az új szankciók révén az EU 160 személlyel szemben vezet be korlátozó intézkedéseket, továbbá módosítja az ukrajnai helyzetet destabilizáló orosz intézkedések miatt hozott korlátozó intézkedésekről szóló 833/2014/EU-rendeletet, valamint – a Belaruszban kialakult helyzet kapcsán – a Lukasenka elnökkel és egyes fehérorosz tisztviselőkkel szembeni korlátozó intézkedésekről szóló 765/2006/EK-rendeletet. A módosítások jobban összehangolják az Oroszországgal és Belarusszal szembeni uniós szankciókat, és még hatékonyabban biztosítani fogják, hogy az orosz szankciókat ne lehessen – a többi között Belarusz közreműködésével – kijátszani.
Belarusz esetében az intézkedések az Oroszországgal szembeni szankciókhoz hasonló SWIFT-tilalmakat vezetnek be, egyértelművé teszik, hogy a kriptoeszközök „átruházható értékpapírnak” minősülnek, és – az Oroszország ellen életbe léptetett szankciók mintájára – tovább bővítik a már elfogadott pénzügyi korlátozásokat.
Oroszország esetében a módosítás új korlátozásokat vezet be a tengeri navigációs és rádiókommunikációs technológia kivitelére vonatkozóan, felveszi a Russian Maritime Register of Shipping hajóosztályozó társaságot a finanszírozási korlátozások hatálya alá tartozó állami tulajdonú vállalatok listájára, és előzetes információmegosztásra vonatkozó rendelkezést vezet be a tengerészeti biztonsági berendezések kivitelére vonatkozóan.
A célzott szankciók eredményeként további 160 személy került fel az Ukrajna területi integritását, szuverenitását és függetlenségét aláásó vagy fenyegető intézkedések miatt bevezetett korlátozó intézkedések hatálya alá tartozó személyek jegyzékére.
A Bizottság weboldalt nyitott az ukrajnai háború elől menekülők számára
Az ukrajnai háború eddig több mint kétmillió embert kényszerített arra, hogy elhagyja otthonát. Ukrajnán belül és Ukrajna határain kívül is rengetegen vannak most úton. Menedékre van szükségük, illetve alapvető információkra arról, hogy az EU területére érkezve milyen jogaik vannak. A weboldal hasznos információkat ad közre a határátlépéssel, a belépést követően a menekülteket megillető jogokkal és a továbbutazással kapcsolatban. Az oldal egyelőre angolul, holnaptól pedig már ukránul is elérhető lesz.
Az Európai Bizottság ma 225 projektet hagyott jóvá a technikai támogatási eszköz (TSI) részeként, hogy támogassa a tagállamokat a modern és ellenállóképes közigazgatási rendszerek kiépítését, fenntartható növekedési stratégiák kidolgozását és reziliens gazdaságok létrejöttét célzó reformok előkészítésében, megtervezésében és végrehajtásában, valamint hogy erősítse válsághelyzet-reagálási képességüket. Számos reformprojekt a nemzeti helyreállítási és rezilienciaépítési terveknek is a részét képezi.
A tagállami reformok támogatása a TSI révén történik; idei teljes költségvetése 116,8 millió euró.A reformtámogatásról szóló honlap; Technikai támogatási eszköz; A TSI-projektek teljes listája
MTI, 13:16
Európának önálló védelemmel kell rendelkeznie biztonsága szavatolására
Európának a NATO-t kiegészítő, önálló védelemmel kell rendelkeznie a biztonság növelése és szavatolása végett – jelentette ki Josep Borrell, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén. Az Európa biztonsági helyzetről Kaja Kallas észt miniszterelnök részvételével folytatott EP-vitában Borrell úgy fogalmazott: „noha nem szeretjük a háborút, gondolnunk kell arra, hogy mások annak megindításán gondolkodhatnak”.
Hangsúlyozta, az uniónak olyan kapacitásokkal rendelkeznie, amelyek növelik az európai védelmet az EU-szerződésekben rögzített kötelezettség szellemében. Közölte: az Európai Uniónak késznek kell lennie arra, hogy megfizesse Oroszországgal szemben bevezetett saját szankciós intézkedéseinek az árát. Véleménye szerint a másik alternatíva a háború. Ukrajna megtámadásával és Kijev bombázásával új korszak kezdődött. Európának azonnali válaszokat kell találnia a megváltozott helyzetre. Az uniónak egyebek mellett el kell vágnia azt az energetikai köldökzsinórt, amellyel Oroszországhoz van láncolva. Első lépésként a lakosságnak alacsonyabbra kell állítania a fűtést azért, hogy csökkenjen a gázfogyasztás, és az EU ne finanszírozza tovább az Ukrajna elleni háborút. Fel kell lépni a dezinformációval szemben. Európának hallatnia kell a hangját azért, hogy mindenki megtudja, mi történik Ukrajnában. „Kötelességünk, hogy a valós információkat hozzáférhetővé tegyük” – fogalmazott az uniós főképviselő.
Kaja Kallas észt miniszterelnök hangoztatta, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök háborúja megfosztja az orosz népet a valós információktól. „Feladatunk, hogy megtörjük a hazugságot, hogy megnyerjük az igazságért folytatott harcot”. Kiemelte: a háború bizonytalanságot keltett az európai kontinensen, amelyet követően nem lehet visszatérni a korábban megszokott világrendhez. Véleménye szerint Európának el kell érnie a teljes energiafüggetlenséget Oroszországtól, az ukrán energiahálózatot pedig szinkronizálni kell az európai hálózatokkal. Emellett a kontinentális biztonság megerősítésére az eddiginél szorosabban kell együttműködni a NATO-val – mondta. Az erősebb európai védelem bölcsebb védekezést és az eddiginél nagyobb védelmi költségvetést jelent. Erősíteni tehát kell a mobilitást a gyorsabb reagálás végett, valamint a legmodernebb védelmi eszközökkel kell rendelkezni. Európa érdeke, hogy Ukrajna stabil legyen, fellendüljön, és alapjait a jogállamiságra helyezze. Véleménye szerint Európa erkölcsi kötelessége, hogy Ukrajnának európai jövőt biztosítson. Az észt miniszterelnök végezetül reményét fejezte ki, hogy létezik egy stabil és demokratikus Oroszország, melyet a jogállamiság irányít, és tiszteletben tartja a szomszédait.
Gál Kinga, a Fidesz európai parlamenti képviselője a vita során elmondott beszédében kiemelte: Magyarország elfogadhatatlannak tartja Oroszország katonai agresszióját, és elkötelezett a béke helyreállítása mellett. Meg kell akadályozni, hogy a háború Ukrajnán túlra terjedjen. Minden olyan lépést el kell kerülnünk, amely belerángatná hazánkat a háborúba, vagy veszélybe sodorná a magyar emberek biztonságát. Nem szabad engedni, hogy a háború árát a magyar emberek fizessék meg. Ezért Magyarország a magyar ellátásbiztonságot veszélyeztető minden intézkedést ellene.
* * *
Ylva Johansson az ukrajnai háború elől menekültek körülményeinek romlásáról tartott uniós parlamenti vitán elmondott beszédében kiemelte: a tagállamok jól kezelik a kialakult helyzetet, annak ellenére, hogy nagyon nehéz körülmények között kell helyt állniuk.
A tagállami hatóságok emberfeletti munkát végeznek, új határátkelőket nyitnak, menekülttáborokat létesítenek az érkezők számára, egyszerűsítik a befogadásra vonatkozó eljárásokat, az önkormányzatok és helyi szervek pedig orvosi és egyéb ellátást biztosítanak a menekülteknek. „A menekülteket és a rászoruló tagállamokat segíteni kell” – emelte ki. Az uniós biztos arra figyelmeztetett, hogy a humanitárius helyzet romlik Ukrajnában, továbbá a segélyeket szállítók is veszélyben vannak. Az EU ezért a humanitárius folyosók megnyitását követeli, hogy a civilek elmenekülhessenek a háború elől és a segélyek megérkezzenek a rászorulókhoz. Segíteni kell a rászorulókat, minél gyorsabban és minél többüknek – jelentette ki.
„Mindenkinek, aki a háború elől menekül, joga van belépnie az Európai Unióba. Fogadunk minden, háború elől menekülőt” – tette hozzá az uniós biztos.
