Ha az unió nem lép, a kifizetések miatt jelentkező hiány 2013-ban és az új keretköltségvetés időszakában tovább növekszik. Tavaly több fontos uniós program – az Erasmus, a kutatási keretprogram és a szociális alap – kasszája már év közben kiürült. A képviselők idén és a továbbiakban szeretnék ezt elkerülni.
A többéves keretnek megfelelően rugalmasnak kell lennie a források optimális felhasználásához, hangsúlyozza a Parlament. A képviselők a keret félidős felülvizsgálatát is kérik avégett, hogy a jövőre megválasztandó új Bizottság és Parlament hozzászólhasson a most meghozott döntéshez. A Parlament az EU-büdzsé valóban saját forrásból történő finanszírozása mellett is kiáll.
A képviselők ezen kívül azt is el akarják érni, hogy az EU összes kiadása bekerüljön a költségvetésbe, és ne más módon finanszírozzanak egyes projekteket.
Vita: március 12., kedd
Szavazás: március 13., szerda
A Parlament álláspontja az Európai Tanács ülése előtt
A Parlament szerdán alakítja ki álláspontját az Európai Tanács március 14-15-i csúcstalálkozója előtt. A kormány- és államfők áttekintik, hogyan alkalmazták a tagállamok a Bizottság tavalyi gazdaságpolitikai ajánlásait, megvizsgálják a 2013-as konvergenciaprogramokat és az Európa 2020 program legfontosabb céljait.
Vita: március 13., szerda
Eljárás: a Bizottság és a Tanács nyilatkozata
A kettős csomagról szavaz a Parlament
A gazdasági növekedést és munkahelyteremtést ösztönző, az oktatást és egészségügyet védő szabályokkal bővítené az eurózóna gazdaságpolitikai koordinációs csomagját a Parlament. A Bizottságnak az uniós gazdaságpolitika terén újabb jogosítványokat adó jogszabályokról kedden szavaznak a képviselők.
A képviselők a bizottsági javaslatot annak érdekében módosítanák, hogy a költségvetési szigor ne gátolja a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést, és ne vezessen forráskivonáshoz az oktatás és az egészségügy terén. A parlamenti módosítás azonban nem változtatna az euróövezeti gazdaságpolitikai koordinációt szorosabbra fűző úgynevezett „kettős csomag” alapvető céljain (szigorúbb költségvetési felügyelet, ill. szigorúbb költségvetési szabályok betartatása a pénzügyi mentőövet kapó tagállamokkal).
A parlamenti módosítók nagyobb beleszólási lehetőséget biztosítanának a nemzeti parlamenteknek, és szorosabban nyomon követnék, hogyan gyakorolja új hatásköreit a Bizottság.
A Tanáccsal folytatott tárgyalások során a képviselők garanciát kaptak arra, hogy a fájdalmas gazdasági reformokat végrehajtó országok pénzügyi segítséghez jutnak. Liberális és balközép képviselők egy európai adósság-visszavásárlási alap felállítását is szorgalmazták, azonban a tagállamok elvetették az ötletet. A Bizottság ugyanakkor megígérte, hogy felállít egy neves szakértőkből álló csapatot, amely 2014 márciusában véleményt nyilvánít az ötletről.
Szavazás: március 12., kedd
Eljárás: Együttdöntési eljárás, első olvasat (informális megállapodás a Tanáccsal)
Elég élelmiszer, környezetbarát módon: agrárreform
A mezőgazdaságnak elegendő, jó minőségű élelmiszert kell előállítania úgy, hogy közben nem károsítja a környezetet. A Parlament ezen alapelvekből kiindulva vitatná meg a közös agrárpolitika átalakítását. A képviselők szerdán szavaznak a tagállamokkal várhatóan március végén induló tárgyalássorozaton képviselendő álláspontról.
A képviselők azt akarják elérni, hogy közvetlen pénzbeli támogatást csak aktív gazdálkodók kapjanak, azaz ne jussanak ilyen kifizetéshez például repterek vagy sportlétesítmények tulajdonosai. Emellett igazságosabbá tennék a mezőgazdasági támogatások elosztását a tagállamok között (a 2004-ben és azután csatlakozott országok, köztük Magyarország gazdálkodói alacsonyabb támogatásban részesülnek a régebbi tagállamok gazdálkodóinál).
A Parlament megvitatja azt is, hogyan lehet jogsérelem nélkül nyilvánosságra hozni a kedvezményezettek listáját.
A szakma fiatalítása érdekében a fiatal gazdálkodókat nagyobb támogatásban kellene részesíteni, vélik a mezőgazdasági területen szakértő képviselők, akik egyúttal a közvetlen kifizetések lépcsőzetes csökkentését is szorgalmazták.
Az új agrárpolitikának kötelező új környezetvédelmi szabályokat kellene előírnia. A közvetlen támogatásokra az egyes tagállamokban rendelkezésre álló összegből 30 százalékot kötelezően olyan gazdálkodóknak lehetne csak kifizetni, akik alkalmazzák ezeket a szabályokat. Ezeknek azonban rugalmasan figyelembe kell venniük a gazdaság méretét és az ott már alkalmazott környezetkímélő eljárásokat.
A gazdákat tömörítő szervezeteknek a képviselők szerint erősebb jogosítványokat kellene adni ahhoz, hogy tagjaik nevében ártárgyalásokat végezhessenek.
A Parlament emellett a cukorkvóták és a szőlőtelepítési jogok meghosszabbításáról is dönt.
A közös mezőgazdaság-politika megreformált, új változatáról a Parlament és a Tanács most első ízben hoz közös döntést. Az új agrárpolitika 2015-ben lép életbe.
Vita: március 12., kedd
Szavazás: március 13., szerda
Gyors megoldás csalódott vásárlóknak
A be nem vált szolgáltatások vagy termékek megvásárlói ezentúl gyorsan, olcsón és igazságosan, hosszadalmas bírósági eljárás nélkül érvényt szerezhetnek igazuknak. A Tanáccsal kötött nem hivatalos megállapodást követően a Parlament kedden dönt két jogszabályról, amely az alternatív és az internetes vitarendezés szabályait fekteti le.
Már több országban létezik ugyan megoldás a fogyasztói jogviták alternatív (bíróságon kívüli) rendezésére, de a vásárlók gyakran nem tudnak róla. Az új szabályzás minden ágazatra kiterjeszti az alternatív vitarendezés lehetőségét.
A fogyasztói jogviták ezentúl mindenféle vásárlás: az interneten és az üzletben, otthon vagy határon túl vásárolt termékek és szolgáltatások esetében feloldhatók lesznek alternatív vitarendezéssel. A feleknek 90 nap alatt kell dűlőre jutniuk, és a vitarendezés a tervek szerint ingyenesen, vagy jelképes összegért vehető majd igénybe.
Az internetes vásárlások során felmerült panaszok kezelésére a Bizottság az EU összes nyelvén elérhető weboldalt hoz létre, amely egyrészt panaszkönyvként működik majd, másrészt a legpraktikusabb vitarendezési módhoz irányítja a vevőket.
Vita: március 11., kedd
Szavazás: március 11., kedd
Kisebb Parlament 2014 után
A tagállamok parlamenti mandátumainak számáról vitázik a Parlament kedden. A Lisszaboni Szerződés értelmében a 2014-i választások után 751-re kell csökkenteni a képviselők számát, így a plénum elé kerülő javaslat szerint 12 országnak le kell mondania egy-egy helyről, Németországnak pedig háromról.
Jelenleg 754 képviselő dolgozik a Parlamentben, azonban Horvátország nyári csatlakozása után 12 képviselői helyet kap, így a létszám 766-ra duzzad. A Lisszaboni Szerződés megtartásához tehát összesen 15 képviselői mandátumnak kell megszűnnie a jövő évi parlamenti választások alkalmával.
A kérdésben javaslatot tevő Alkotmányügyi Bizottság „pragmatikus megoldása” szerint 12 tagállam jövőre eggyel kevesebb képviselőt küld a Parlamentbe. Ennek a csoportnak a tagja Magyarország is, a többi 11 tagállam pedig Ausztria, Belgium, Bulgária, Csehország, Görögország, Horvátország, Írország, Lettország, Litvánia, Portugália és Románia. A fennmaradó három megszüntetendő mandátum a jelenleg 99 képviselővel rendelkező Németország vesztesége, ennek oka, hogy a szerződés szerint egy ország legfeljebb 96 képviselőt küldhet.
A bizottság javaslata szerint Magyarországnak a jelenlegi 22 helyett 21 képviselői helye lesz a következő öt éves ciklusban. Ha a Parlament rábólint a javaslatra, az ügy az Európai Tanács elé kerül, amely változtathat a számokon. Az ott születő döntést azután a Parlament elfogadhatja vagy elutasíthatja.
Vita: március 12., kedd
Szavazás: március 13., szerda
Simon Peresz izraeli elnök beszédet mond a Parlamentben
Izrael államfője, Simon Peresz március 12-én délben szólal fel a strasbourgi ülésteremben. Várhatóan érinti a közel-keleti békefolyamat újraindításának kérdését és a ciszjordániai és kelet-jeruzsálemi telepbővítések ügyét, illetve felszólítja az Uniót, hogy az vegye fel a Hezbollahot a terrorista szervezetek listájára. A beszéd után az izraeli államfő és Martin Schulz elnök sajtótájékoztatót tart.
Felszólalás: március 12., kedd
Eljárás: ünnepélyes ülés
Képzés nőknek, ártalmas közehelyek, női jogok: nőnap a Parlamentben
A válságköltségvetések és a megvágott szociális büdzsék a férfiaknál jobban sújtják a nőket, ezért kifejezetten nőknek szánt képzéseket kell indítani, áll a Parlament elé kerülő három állásfoglalás-tervezet egyikében. A képviselők emellett fellépnének az elterjedt nemi sztereotípiák ellen, és a női jogok védelmét szorgalmazzák Észak-Afrikában.
A szociális és jóléti kiadásokat érintő megszorítások kétszeresen is sújtják a nőket, hiszen megszűnik a munkahelyük vagy félmunkaidős állásba kényszerülnek, áll az egyik állásfoglalásban.
A képviselők emellett az oktatásban, a médiában, a hirdetésekben, a munkaerőpiacon és a politikai döntéshozatalban megjelenő nemi sztereotípiák ellen fellépő jogszabályt várnak a Bizottságtól.
A harmadik dokumentum azokat az EU eszközöket veszi számba, amelyekkel fel lehetne lépni az észak-afrikai nők jogainak védelmében.
Vita: március 11., hétfő
Szavazás: március 12., kedd
A hormonműködést megzavaró vegyszerek ellen lép fel a Parlament
Az óvatosságra helyezné a hangsúlyt a Parlament az olyan vegyszerek engedélyezése terén, amelyek valószínűleg megzavarják a hormonrendszert. A mindennapos használati tárgyakban megtalálható endokrinromboló anyagokat egyes kutatások összekapcsolták a meddőségi problémákkal, a pubertáskor korábbra tolódásával és számos egyéb betegséggel.
A képviselők szerdán szavaznak arról, hogy megemeljék a kutatásokra rendelkezésre álló összeget és szigorúbban szabályozzák a hormonrendszert megzavaró vegyszerek használatát az olyan rendeletekben, mint például az éppen felülvizsgálat alatt álló REACH irányelv.
Példa az egyes termékekben betiltott anyagokra az egyik leggyakoribb műanyagipari alapanyag, a biszfenol A esete, amelynek használata 2011 márciusa óta tiltott a cumisüvegekben.
Vita: március 12., kedd
Szavazás: március 13., szerda
Azbesztmentes Uniót kér a Parlament
A képviselők az azbeszt eltávolítását célzó uniós lépéseket követelnek. Ugyan az azbeszt Európa szerte betiltott anyag, mégis még mindig fellelhető pár épületben, a csatornahálózatban, vasúti kocsikban és hajók szerkezetében. A szerdán szavazásra bocsátott szövegben a képviselők az azbesztet tartalmazó épületek listázását, valamint az anyagot eltávolító munkaerő felkészítését kérik.
A képviselők által szorgalmazott stratégia 2020-ben futna ki. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint az EU-ban évente 20-30 ezren halnak meg azbeszttel kapcsolatos okból, és a szám évről évre növekszik.
Vita: március 13., szerda
Szavazás: március 13., szerda
Atomerőművek: stresszteszt után nagyobb biztonságot!
Az atomerőművek stressztesztje után előírt biztonsági ajánlásokat alkalmazzák azonnal és teljes körűen: erről dönt a Parlament szerdán. A képviselők szerint az erőműveknek kell állni a fejlesztések teljes árát és az esetleges balesetek következtében keletkező költséget is.
A képviselők egyértelmű tájékoztatást várnak a Bizottságtól arról, hogy mikorra és milyen tartalommal várható a nukleáris biztonságra és felelősségviselésre vonatkozó kötelező érvényű szabálytervezet.
Háttér
Az atomerőművek célzott biztonsági felülvizsgálatát 2011 júniusa és 2012 áprilisa között az Unió összes atomreaktorában (valamint 15 ukrán és öt svájci reaktorban) elvégezték. Jelenleg 14 tagállamban működik reaktor: Belgiumban, Bulgáriában, Csehországban, az Egyesült Királyságban, Finnországban, Franciaországban, Hollandiában, Magyarországon, Németországban, Romániában, Szlovákiában, Szlovéniában (Horvátországgal közösen), Spanyolországban és Svédországban.
A felülvizsgálat három körben zajlott le: először az erőművek üzemeltetőivel, majd a nemzeti hatóságokkal, végül a tagállamok és a Bizottság szakértőivel együtt.
A paksi atomerőmű megfelelt a biztonsági előírásoknak.
Vita: március 11., hétfő
Szavazás: március 13., szerda
Lóhús-botrány: hogyan előzhető meg a csalás?
A fogyasztók bizalmát Európa szerte aláásó „lóburger”-botrányról vitázik kedden a Parlament. A marhahúsnak feltüntetett, de lóhús-tartalmú készítmények megjelenése jelzi, hogy egyes tagállamok nem tudják betartatni az élelmiszerek ellenőrzésére vonatkozó európai szabályokat.
A képviselők szerint a lóhús-botrány hátterében a csalókra kiszabandó, megfelelően szigorú büntetések hiánya áll. A Bizottság fogyasztói ügyekért felelős biztosa, Tonio Borg olyan uniós jogszabályokat ígért, amelyekkel „nem lesz kifizetődő a bűncselekmény elkövetése”.
Marhahúsként feltüntetett lóhús Magyarországon is forgalomban volt.
Vita: március 12. kedd
Sport: csatlakozzon az EU is a meccsbundázás elleni harchoz!
Az európai országok hatékonyabban felléphetnének a labdarúgó-mérkőzések eredményeinek manipulálása ellen, ha akcióikat EU-szinten koordinálnák, fogalmaz az az állásfoglalás-tervezet, amelyről csütörtökön szavaz a Parlament.
A focimeccsek szervezett bűnözés által irányított megbundázása az EU tagállamok túlnyomó részében jelen van, állítja Emine Bozkurt holland európai parlamenti képviselő tanulmánya.
A tanulmány függeléke felsorolja a mérkőzések eredményének manipulálása esetén az egyes tagállamokban kiszabható büntetési tételeket.
Bár a különböző sportszövetségek fellépnek a bundázás ellen, az erőfeszítéseikben az EU tagállamai eddig nem sokban támogatták őket, áll a szövegben.
Magyarországon 33 labdarúgó-mérkőzés eredményének manipulálása miatt 50 embert gyanúsítottak meg a tanulmány apropójául szolgáló nemzetközi bundabotrányban.
Vita: március 14., csütörtök
Szavazás: március 14., csütörtök