Félórás kerekasztal-beszélgetésekben mutatják be a Budapest Nagyregény fejezeteket író kortárs szerzők többségét az ünnepi könyvhéten. Kiderül, milyen kapcsolat fűzi őket a megírásra választott kerülethöz és hogyan kapcsolódnak egymáshoz a szövegeik. Szó esik majd a nem mindennapi irodalmi vállalkozás folyamatáról. A szervezők a különféle alkotói megközelítésekről és a lehetséges közös témákról is igyekeznek minél többet megosztani a könyvhét közönségével a pesti, Vörösmarty téri nagyszínpadon. (A nyitó képen egy ikonikus ház a XVII. kerületi Rákosligeten: a Gózon-villa. Gózon Gyula Kossuth-díjas, érdemes és kiváló művész feleségével, a győri születésű Berky Lili érdemes színésznővel közösen 1935-ben vette meg az akkor még Budapest melletti kistelepülésen, Rákosligeten az otthonukat adó családi házat, ahol a második világháborút is átvészelték. Gózon majdnem haláláig élt a házban, amelyet csak élete legvégén, az 1970-es évek kezdetén adtak el eltartói, és vették magukhoz, egy lakótelepi panellakás apró zugába, egy szobába.)

A pódiumbeszélgetések és a meghívott szerzők: június 9., 10,30-tól Szvoren Edina, Tóth Krisztina, Nagy Gabriella; 15,30-tól Szabó T. Anna, Dragomán György. Másnap, június 10-én 10,30-tól Kemény István, Fehér Renátó; 16,30-tól: Vámos Miklós, Simon Márton, Mán-Várhegyi Réka; vasárnap, 11-én 10,30-tól Kiss Noémi, Németh Gábor, délután fél négytől pedig Karafiáth Orsolya, Tompa Andrea, Kemény Zsófi.

Egy várost nem a téglák, hanem a benne lakók történetei építenek fel. Budapest mindannyiunké: a fővárosban élőké és az ország minden lakójáé; a várost a személyes élmények teszik olyanná, amilyennek látjuk, szeretjük.

A Margó Irodalmi Fesztiválra érkező olvasók és szerzők kedvenc találkozóhelyévé vált a Budapest Nagyregény csodás zöld szobája, ahol beszélgettek és történeteket meséltek egymásnak a látogatók. Most a pesti Vörösmarty térre költözik a zöld pavilon, ahol a látogatók újra a kezükbe vehetik a budapesti helytörténeti kutatások néhány fontosabb forrását, polaroid képekkel örökíthetik meg a találkozásokat, belehallgathatnak telefonon a Budapest Nagyregény szerzőinek kerületi bevezetőjébe.

A főváros nagyszabású irodalmi alkotást hoz létre Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulójára: 23 kortárs magyar író és a fővárosi kerületek közös alkotófolyamata kezdődött meg tavaly novemberben, aminek eredményeként az idén novemberében megjelenik a 23 fejezetből álló Budapest Nagyregény.

A szerzők a kerületek sorrendjében: Cserna-Szabó András, Krusovszky Dénes, Vámos Miklós, Tompa Andrea, Bartók Imre, Fehér Renátó, Kemény Zsófi, Szvoren Edina, Simon Márton, Mán-Várhegyi Réka, Nagy Gabriella, Háy János, Németh Gábor, Tóth Krisztina, Karafiáth Orsolya, Kiss Noémi, Grecsó Krisztián, Dunajcsik Mátyás, Závada Péter, Szabó T. Anna, Szécsi Noémi, Kemény István, Dragomán György.

A kerületi fejezeteinek megírására felkért 23 kortárs író a februári workshopon Tasnádi István dramaturgi iránymutatása mellett kidolgozta az alkotói folyamat játékszabályait. márciusban elkészítette a kerületekről szóló történeteik szinopszisát. A készülő mű szerkezetéről, az alkotási folyamat következő lépéseiről egyeztettek április 12-én: a szövegek kapcsolódási lehetőségei és motívumkincse alapján hogyan illeszthető össze a 23 szöveg.

A Budapest Nagyregény honlapján kalandozva nyomon követhető a kötet születése, megtudható, milyen kapcsolat fűzi a szerzőket a kerületükhöz, és izgalmas híreket és beszámolókat olvashatók az alkotófolyamat lépéseiről. Bárki belepillanthat a civil történetgyűjtés és a helytörténeti kutatások anyagaiba.

A Budapest Nagyregény vállalkozás Budapest létrejöttének 150. évfordulója alkalmából a Könyvfőváros program részeként, a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárral együttműködésben, a Kreatív Európa Alap támogatásával és a Margó Irodalmi Fesztivál szervezőinek szakmai közreműködésével valósul meg. A kötet kiadója a Budapest Brand.

Tekintettel arra, hogy az ünnepi könyvhét alkalmával a Budapest Nagyregény szerzőivel folytatandó pódiumbeszélgetés nem lesz jelent Grecsó Krisztián ((Szegvár, *1976) író, költő, dalszerző, szerkesztő. Az első verseskötetei után Pletykaanyu című elbeszéléskötete kapott nagy nyilvánosságot, prózakötetei közül a Megyek utánad Aegon irodalmi díjat, a Vera Libri irodalmi közönségdíjat kapott.), alább közöljük véleményét a „neki kiosztott” XVII. kerületről:

A XVII. kerület valójában négy, pórul járt falu. Rákoscsaba, Rákoskeresztúr, Rákosliget és Rákoshegy községeket 1950-ben elérte a város, és mint egy falánk gömböc, bekebelezte, aztán Rákosmente néven, XVII-es „kerület-sorszámmal” az egykori evangélikus tót parasztok fővárosiakká avanzsáltak. Véletlenek nincsenek, nyilván azért sorsolták nekem ezt a kerületet, mert evangélikus tót parasztok között éltem sokáig, akik szintén 1950-ben lettek falusiból nagyvárosivá úgy, hogy nem mozdultak sehová. Ismerős nekem ez a sors, ez a metamorfózis, ez a múltvesztés. Olyan, hogy XVII. kerületi ember nincsen, ha az ismert zsidóvicc analógiájára azt mondjuk egy kocsmai verekedés után, hogy ide álljanak a csabaiak, ide meg a keresztúriak.

Ehhez képest mégis itt maradt meg leginkább a táj, Rákosmentének ma is van mocsara, és a tágas erdőségei tele vannak mesékkel, és vágyakozással. Az egykori falvak helyén lélegző kertváros megtelt városi „menekülttel”, családokkal, akik a régi falukat keresik, kerteket, nyugalmat, jó szót, vidéki tempót, emberi viszonyokat. És talán szót értenek a régiek lezármazottaival, akik még ismerték báró Podmaniczkyt, még látták a Rákos patakot „rákoktól hemzsegni”. Ezt mindenütt így írják, a rákok „hemzsegtek”, ők voltak akkor a város.

Rákoson mindenki úton van, és senki sem mozdul sehová. Ez a kerület egy különös országmetafora is lehet, az átalakult és visszavágyott világok csillogó tükre.