Csaknem félórás késéssel sikerült csak elkezdeni a konferenciát – áramkimaradás miatt. Kapóra jött ez a véletlen, hiszen a magyar tudomány fellegvárában így akaratlanul is „szemléltetni” lehetett, hogy szinte természeti katasztrófával ér föl, ha nem használhatunk villanyáramot. Nem lehet hangosítani, a magyarázó ábrákat kivetíteni. Meg is jegyezte a rendezvényt megnyitó MTA-elnök, hogy az önkéntelen „demonstráció” rámutatott: a 21. század elképzelhetetlen a tudomány eredményei nélkül. Körbevesznek minket: a mobiltelefontól a kávéfőzőig, a teflonbevonatú tepsitől a korszerű világítótestekig. Elegendő összehasonlítani a 15 évvel ezelőtti fényképezőgépeket a maiakkal – mondta Pálinkás József. A tudomány jelenléte mindenütt kézzelfogható: a hatékonyabb gépekben éppúgy, mint az egyre sikeresebb orvosi eljárásokban.

A keddi előadássorozat főszereplői a gazdaság világából érkeztek, és azt mutatták be: milyen célokat követnek, amikor megrendelőként a tudományos műhelyekhez fordulnak. Ők ugyanis elsősorban arra törekednek, hogy az emberek életét megkönnyítő termékeket állítsanak elő, s ebben számítanak a kutatók együttműködésére. A hétköznapokat egyszerűbbé, biztonságosabbá tevő eszközök, a „kéznél lévő” megoldások hátterében tudományos felfedezések állnak. Egy-egy elgondolás megvalósítását alapos kutatómunka előzi meg, amelyben tudósközösségek és intézményrendszerek vesznek részt. A tudomány nem zárkózhat el valamiféle felhő-kakukkvárba, nyitottnak kell maradnia a társadalmi igényekre.

A velünk élő, értünk tevékenykedő tudomány és a gazdaság egymást kiegészítő összefonódásáról beszéltek a Magyar Tudományos Akadémia nagytermében a meghívott előadók: Baji Csaba, a Magyar Villamos Művek Zrt. elnök-vezérigazgatója, Bogsch Erik, a Richter Gedeon Nyrt. vezérigazgatója, Búvár Géza, a KITE Zrt. Vezérigazgatója,Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója, 

Hernádi Zsolt, a MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt. elnök-vezérigazgatója Javier González Pareja, a magyarországi Bosch csoport vezetője. Utóbbi magyarul mondta el gondolatait, pedig amikor 11 évvel ezelőtt először turistaként érkezett Budapestre, nem gondolta volna, hogy megtanulja – mint időközben későbbi apósától megtudta – világhírű tudósok anyanyelvét.

A Bosch csoport egyébként az egyik legdinamikusabban fejlődő külföldi multi hazánkban. Magyarországi telephelyein immár csaknem tízezer ember dolgozik, s a céget a hosszú távú gondolkodás, az innováció és a kreativitás előmozdítása jellemzi. Ezért is hozta létre a „campus koncepció” jegyében a Budapesti Fejlesztési Központot, ahol mintegy ezer magyar mérnök dolgozik. A gépjármű-technika területén ma izgalmas kutatások, fejlesztések folynak. „Amin ma dolgozunk, olyasmi, amiről eddig csak a mesékben olvashattunk. Létre szeretnénk hozni az önműködő autót, ami ma már nem álom. Hamarabb lesz belőle valóság, mint gondolnánk” – mondta Javier González Pareja.

A másik, különösen nagy érdeklődést keltő előadást a Bonafarm vezérigazgatója tartotta. Csányi Attila arról beszélt, hogy a Föld népességének hatalmas kihívással kell szembenéznie. Becslések szerint 2050-ben kilencmilliárd ember él majd bolygónkon, s ennek a tömegnek az élelmezése hatalmas feladat. Ha nem történt volna meg az 1950-es években az első „zöld forradalom”, nem sikerült volna elérni a mai hétmilliárdos létszámot, s most a második zöld fordulat van soron. Mégpedig olyan körülmények között, hogy a világ termőföld-készlete folyamatosan csökken. A növényi termények, főként a takarmánynövények termesztésének tetemes növekedése szükséges, másként drámai méreteket ölthet az éhhalál és az állattenyésztés végveszélybe kerül.

Ugyancsak „a magyar tudomány ünnepe” részeként rendezték meg az InnoDiákok Fórumát. A kezdeményezést az a felismerés indokolta, hogy a fiatalok körében tapasztalható érdeklődés a természettudományok iránt előremutató elképzeléseket, új felfedezéseket inspirált. Bemutatásukra teremtett alkalmat a Magyar Tudományos Akadémia. Minthogy a diákokat nem kielégítő mértékben kötik le a természettudományos szaktárgyak, az MTA minden alkalmat megragad, hogy népszerűsítse a kémiát, fizikát, biológiát. Ezt a célt szolgálják a kutatóközpontok által szervezett nyári táborok is.  

A középiskolásokkal sikerült megkedveltetni a „Diákok az Akadémián” elnevezésű rendezvényt is, amelyen világhírű kutatók és akadémikusok tartanak közérthető előadásokat a fiatalokat érdeklő témákról. A program az idén új elemmel egészült ki. Az InnoDiákok Fórumán az ifjú kutatói nemzedék öt tehetséges képviselője mutatta be az ötleteinek teret adó tudományos műhelyeket.

„Számomra a biológia az a téma, amelyben nem elég, ha elolvasom a tankönyveket. Nekem kell válaszokat találnom a kérdésekre” – fogalmazott az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetben kutató Fehér Norbert. A Gödöllői Református Líceum tanulója a Kutató Diákok Országos Szövetségén keresztül lépett kapcsolatba későbbi mentorával, Katona István neurobiológussal.

Az ifjú kémikusok nyári táborában ismerkedett meg behatóbban a tudomány világávalBognár Zsolt, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem elsőéves vegyészmérnök-hallgatója. Mivel főként a különböző anyagok létrehozásának kérdései érdeklik, Zsolt a Heterociklusos Kémiai Kutatócsoport munkájába kapcsolódott be.

Bár a kémia iránt is érdeklődött, végül a részecskefizika mellett döntött Vámi Tamás Álmos, az ELTE fizikushallgatója. A jelenleg az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban dolgozó fiatal nagyenergiás műszerek kalibrálásában vett részt, valamint elemezte mérési adataikat.

Rozsnyik Szabolcsot a kémia babonázta meg. A zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium növendéke is részt vett az MTA TTK kémiai táborában, jelenleg pedig a Szegedi Tudományegyetem Alkalmazott és Környezetkémiai Tanszékén szén-nanocsövek vizsgálatával foglalkozik.

„A tudomány lehetőség, ablak a világra” – vallja Bényei Éva Bernadett debreceni diáklány. A világító baktériumtelepek előállításáért több hazai és nemzetközi díjban részesülő végzős gimnazista serdülőként egy biológiaversenyre készített feladat megoldása közben ismerkedett meg a tudományos kutatás alapfogalmaival. Az orvosi egyetemre készülő fiatal a jövőben neurológiai kutatásokat tervez.  

Az érdeklődők a tudományünnepi előadásokról további részleteket ITT olvashatnak.