Pécs határában, a Nyugat-Mecseki Tájvédelmi Körzet területén akar uránbányát nyitni a Magyar Urán Resources Kft., egykori nevén Wildhorse. Az Energiaklub felmérése szerint a Pécsett és környékén élőket megosztja a tervezett beruházás; a többség szerint a bányanyitás rombolja a környezetet, és a belélegzett por és radongáz, illetve esetleges radioaktív szivárgás veszélyezteti az emberi egészséget.
Az Energiaklub petíciót kezdeményezett a beruházás megállítására. A Mecsek különleges madárvédelmi terület, egyedülálló növénytársulásai, állatvilága és geológiai formái védett értékeink. Olyan védett és fokozottan védett állatok élnek ott, mint a gyurgyalag, a nagy fülemüle, a fürge gyík, az imádkozó sáska, a fecskefarkú lepke. Az ott élő kétéltűek, hüllők és madarak mindegyik faja védett. A Nyugat-Mecseki Tájvédelmi Körzetet azért nyilvánították védetté, hogy ezeket az értékeket megóvjuk. A törvény szerint ezen a területen tilos ipari és bányászati tevékenységet folytatni.
A környéken élők inkább ódzkodnak az uránbányától Az Energiaklub közvélemény-kutatása szerint a környék lakossága megosztott a kérdésben: 10-ből mindössze 4 lakos támogatja azt, hogy megnyissák az uránbányát Pécs határában. Az adatok szerint inkább az alacsonyabb iskolai végzettségűek támogatják a bányanyitást. Az eredmények szerint ugyanakkor mindössze a lakosok fele hallott már a tervezett uránbányáról. Figyelembe véve azt a tényt, hogy az uránbánya-nyitás 2005 óta folyamatosan előbukkan, a lakosság tájékozottsága alacsonynak mondható.
Elsősorban az idős korosztály és a férfilakosság tájékozottabb ezzel a kérdéssel kapcsolatban. A lakosság 64%-a úgy gondolja, hogy a bánya megnyitása természetrombolást okoz a Mecsekben. Tízből hatan vélekednek úgy, hogy az uránbánya miatt elértéktelenedik majd a házuk, illetve hogy a belélegzett por és radon gáz miatt sugárzás érheti az embereket. A lakosság fele ért egyet azzal az állítással, hogy egy esetleges radioaktív szivárgás miatt elszennyeződik az ivóvíz.
A bányanyitás háttere tisztázatlan; a Magyar Urán Resources Kft. tavaly októberben környezetvédelmi engedélyt kért. Az illetékes környezetvédelmi hatóság, a Baranya Megyei Kormányhivatal Pécsi Járási Hivatala ezt első fokon elutasította, azzal az indoklással, hogy a természetvédelmi törvény értelmében tilos a tájvédelmi körzet területén bányát nyitni. Ugyanakkor – ahogy a hatóság is jelezte – az anyagból hiányoztak fontos szakhatósági vélemények és állásfoglalások, elsősorban a vízügyi kérdésekben. A beruházó cég a döntés ellen fellebbezett. A másodfokon eljáró Pest Megyei Kormányhivatal megsemmisítette az elsőfokú határozatot, és új eljárásra kötelezte a hatóságot. A tervek ugyanakkor nem változtak: a cég még mindig a Mecsek természetvédelmi területén akarja megnyitni az uránbányát. Az újra kezdődött eljárás szerint december 5-én a hatóság közmeghallgatást tartott volna Kővágószőlősön, de a hónapokkal ezelőtt meghirdetetett eseményt két nappal a kitűzött dátum előtt váratlanul lefújták, mondván „a tényállás további tisztázása szükséges”.
„Nem tartjuk valószínűnek, hogy éppen most tűnt fel, hogy hiányoznak fontos információk, és az eltelt hónapok alatt ezt senki sem vette észre – mondta Fülöp Orsolya, az Energiaklub szakmai igazgatója. – Sokkal inkább el tudjuk képzelni, hogy a petíció és az egyre erősödő helyi mozgolódás, tiltakozás játszott ebben szerepet. Az Energiaklub ügyfélként bejelentkezett az eljárásba, így nyomon követjük a folyamatot, és együttműködünk pécsi szervezetekkel is, például a frissen újraalakult Zöfivel is. Célunk mindezzel az, hogy a társadalom hangot kapjon az üggyel kapcsolatban, és hogy ne épüljön uránbánya természetvédelmi területen.”
A mecseki érc urántartalma mindössze kb. 0,12%, ami csak hatalmas veszteségekkel termelhető ki. Nemzetközileg kb. 0,3% urántartalom fölött minősül bányászatilag alkalmasnak egy uránérc-telep. Az 1957–97 között Kővágószőllős és Kővágótöttös térségében működött uránbányát gazdaságtalan működése miatt zárták be. A terület rekultivációja kb. 30 milliárd forintot emésztett fel.
Az egészségkárosítás mértéke miatt az egykori uránbányászok körében jellemzőek a tüdőrák és más daganatos megbetegedések, valamint a szilikózis és más egészségügyi problémák is. A Magyar Tudományos Akadémia titkosított jelentéséből kiderült, hogy a 3500 vizsgált valamikori bányász jó része még a nyugdíjas kort sem érte meg.
A sok millió tonna kőzet kibányászása megváltoztatná a tervezett bányaaknák környékét és élővilágát, ahogy a feldolgozás közben keletkező meddő kőzet és zagy is. A víz kiszivattyúzása a bányaaknákból látványos talajvízszint-csökkenéssel jár. Ha pedig a jelenlegi zagytározók és tervezett uránbánya meddője esetleg szivárogni kezdene, a pécsi ivóvízbázis is elszennyeződnék.