A biztosító szerint sem a garázs, sem az autó nem természetes része a háznak, a viharért senki sem felel, így a kár nem hajtható be. Okoskodás, de van benne logika. Még vitatkozunk egy kicsit, valami méltányosság talán kinéz.
Vállalatpolitika.
A közelünkben sokan szenvedték meg a természetet. Kispest családi házas övezete ez, sok régi épülettel, idős lakókkal, az udvarokon öreg fákkal. Törvényszerű minden. A kerteket gondozók egyszer csak elfáradtak, már nem gereblyéznek, nem metszenek, nem veszik észre a szuvasodást, a korhadást.
Az öregek tudják, hogy bajban vannak, nagy nekik a ház, hirdetik is, az ablakokban virág helyett az „eladó” tábla a disz. Nincs érdeklődés. A fiatalok kiröppentek, Londonból írnak vissza, hogy anyuka jól vagyok, a koszt hiányzik, a ház nem.
Néhány hónapja, a mellemet nyomasztó valami az infarktus közeledtét jelezte. Nem érkezett váratlanul, előre szólt.
Most a vihar figyelmeztetett: vészhelyzet van. Nemcsak korhadó fák, de omladozó tűzfalak, málló vakolatok, imádság tartotta kerítések fenyegetnek: koporsók lehetnek az otthonokból. Ne legyen igazam, de még egy ilyen orkán, és lakókörzeteket lehet szanálni.
Az öregeket temethetik, a felszabadult ingatlanon pedig épülhet valami az olimpiának.
