Világméretű kampány a civilekért – Magyarország rossz oldalon áll

Ma kezdődik az Amnesty International új, világméretű kampánya, a Bátorság – kampány a civil hősökért, amelynek célja a jogvédők elleni támadások megállítása.

Tavaly 281, 2015-ben 156 jogvédőt gyilkoltak meg a világon; soha nem tapasztalt támadásokkal, megbélyegzéssel, a civil szféra felszámolására és megfigyelésére irányuló törekvésekkel néznek szembe közösségi vezetők, ügyvédek, újságírók és más jogvédők. Az ő jogaiknak védelme áll az Amnesty International ma kezdődő kampányának a középpontjában, amelynek célja, hogy véget vessen az igazságtalanságok ellen küzdő bátor emberek elleni támadásoknak.

„Napjainkban a kormányok, fegyveres csoportok, vállalatok és más, hatalommal rendelkezők a lehető legszélesebb körű támadást folytatnak a jogvédelem ellen, amelynek áldozatai elsősorban a jogvédők” – mondta Salil Shetty, az Amnesty International főtitkára.

„Putyin elnöktől Xi elnökön át egészen Esz-Sziszi elnökig a világ vezetői egyre inkább arra törekszenek, hogy szétzúzzák a szabad, egyenlő és igazságos társadalmak alapjait. A gyülekezési jog megvonásával, a tömeges megfigyelések szabadjára engedésével, a zaklatásokkal, fenyegetésekkel és fizikai támadásokkal igyekeznek minden oxigént elszívni azok elől, akik kiállnak az igazságért.”

A ma megjelent Jogvédők veszélyben – a civil szféra zsugorodó tere című összefoglalóban az Amnesty International bemutatja, mekkora, eddig nem tapasztalt veszélyek fenyegetik az emberi jogok védelmezőit. Mind életveszélyesebb foglalkozássá válik a jogvédelem: 2016-ban 281 embert gyilkoltak meg a Front Line Defenders adatai szerint, 2015-ben 156-ot.

„Az autoriter vezetők szeretnék, ha elhinnénk, a mi érdekünkben cselekszenek, de a valóságban éppen ellenünk. Valójában a jogainkat védők dolgoznak értünk – és őket üldözik ezért. Az idén tűrhetetlenné vált szintet ért el az elnyomás” – jelentette ki Salil Shetty.

Egyre több eszköz az elnyomás szolgálatában

Az új technológiák, a tömeges megfigyelések, a tévesen alkalmazott törvények és a békés tüntetésekkel szembeni fellépések kombinációja minden eddiginél veszélyesebb környezetet alakítottak ki az aktivisták ellenében. A leszámolás céljából hadrendbe állított eszközök közül egyre nagyobb teret kapnak az online megoldások és a tömeges megfigyelés, hogy így fenyegessék meg és hallgattassák el a jogainkért kiállókat.

A száműzetésbe kényszerített bahreini aktivistákat kémprogramokkal figyeli meg a saját kormányuk, más kormányok – nem törődve a következményekkel – arra kényszerítik a cégeket, hogy engedjenek számukra szabad hozzáférést a titkosított kommunikációs csatornákhoz. Az Egyesült Királyságban a rendőrség újságírókat figyel meg, hogy felderítsék a forrásaikat.

Mexikóban vagy Oroszországban troll-hálózatok terjesztenek hamis információkat, hogy megbélyegezzék és hiteltelenítsék az újságírókat és más jogvédőket.

Ezek csak a legújabb eszközök az elnyomás jól ismert megoldásai mellett: gyilkosságok, erőszakos eltüntetések, békés tüntetések ellehetetlenítése jogszabályok alkalmazása jogvédők ellen.

Az Amnesty International szerint tavaly:

  • legalább 22 országban öltek meg embereket, akik békésen álltak ki az emberi jogok mellett;
  • 63 országban folyt lejárató kampány ellenük;
  • 68 országban tartóztattak le embereket pusztán azért, mert a jogvédő munkájukat végezték;
  • 94 országban fenyegettek vagy támadtak meg embereket.

„Amikor éppen nem nyíltan fenyegetik vagy zaklatják a jogvédőket, a kormányok igyekeznek megfélemlítő környezetet kialakítani velük szemben azzal, hogy terroristáknak vagy külföldi ügynököknek bélyegzik őket. Ez a nem is állhatna távolabb a valóságtól” – mondta Salil Shetty.

„A kérdés most az: hagyjuk, hogy a hatalomban lévők továbbra is háborítatlanul töröljék el azokat a föld színéről, akik gyakran a szabad és igazságos társadalom utolsó védelmezői? Vagy megteszünk mindent azért, hogy ezeknek a támadásoknak véget vessünk?”

Civilek Magyarországon

„A kormány évek óta tartó, a független civil szervezeteket megbélyegző és démonizáló politikája miatt a világméretű kampányban, sajnos, Magyarország is kiemelt figyelemre számíthat. Nagyon rossz a hazánkat a civil szervezeteket elnyomó olyan országokkal közös listán látni, mint Oroszország, Egyiptom, Törökország vagy Szaúd-Arábia” – mondta Iván Júlia, az Amnesty International Magyarország igazgatója.

„A Bátorság – kampány a civil hősökért célja, hogy Magyarországon is bemutassa azokat az embereket és szervezeteket, akik mindannyiunk érdekében, a közös ügyeinkért és emberi jogainkért állnak ki. A magyar civil szervezetek létfontosságú, sokszor állami feladatokat végeznek, amiért mindannyiunknak hálásnak kell lennünk, és támogatnunk kell őket abban, hogy a munkájukat még hatékonyabban végezhessék. A civil szervezetek elleni támadássorozat valójában a magyar társadalom elleni támadás, ezért mindannyiunk kötelessége, hogy a leghatározottabban tiltakozzunk ellene.”

Az Amnesty International új globális kampánya a bátrakért

Az aktivistákkal szembeni minden eddigit felülmúló veszélyek miatt az Amnesty International ma megkezdi a Bátorság elnevezésű világméretű kampányát, amelynek célja, hogy az országok elismerjék azoknak a törvényes munkáját, akik kiállnak az emberi méltóság és az egyenlő jogok mellett, és garantálják a szabadságukat és a védelmüket.

Az Amnesty International azt kéri, hogy az országok tartsák meg azokat a kötelezettségeiket, amelyeket az emberi jogvédőkről szóló 1998-i ENSZ közgyűlési határozatban vállaltak. A határozat felszólítja az államokat, hogy ismerjék el a jogvédők kulcsszerepét a jogvédelem területén, és gondoskodjanak a hatékony védelmükről.

A kampányban bemutatnak egyéni eseteket, olyanokat, akik közvetlen veszélyben vannak a jogvédő munkájuk miatt, és kampányba kezdenek kormányoknál és döntéshozóknál azért, hogy erősítsék meg a jelenlegi jogi szabályozásaikat. Az Amnesty International folytatja az aktivisták elleni támadások kivizsgálását, és együtt fog dolgozni a helyi közösségekkel és civilekkel, hogy közösen a lehető legtöbb embert mozgósítsa az ügyért.

„Frederick Douglasstól kezdve, Emily Pankhurston, Rosa Parkson, Bhímráo Rámdzsí Ámbédkaron keresztül Nelson Mandeláig a történelem tele van olyan hétköznapi emberek történeteivel, akik elutasították a status quót, és kiálltak az igazság mellett – mondta Salil Shetty. – A bátorság ma is él. Elég olyanokra gondolni, mint Malála Júszafzai vagy Chelsea Manning, ma is nagyon sok az olyan ember, aki óriási kockázatokat vállal – mindannyiunkért. Az ő bátorságuk nélkül a világ kevésbé lenne tisztességes, igazságos és egyenlő. Ezért az Amnesty International ma mindenkit – nem csak a világ vezetőit – arra kér, hogy álljon ki a jogvédőkért és védje meg a bátrakat.”