„Vitatott megtiszteltetés Kertész Imrének” címmel a Der Standard arról számol be, hogy a kormány ellenfelei szerint a kitüntetéssel az író fügefalevél lehet Orbán számára. A legmagasabb elismerésről van szó, amelyet a populista kormányfő állama csak adhat. Az alkotó évek óta Parkinson-kórban szenved, igen visszavonultan él, és bevallottan elege van az életből.
Viszont a megtiszteltetés annyiban figyelemre méltó, hogy az Orbán-kabinet a kitüntetéseket szinte kizárólag olyanoknak tartja fenn, akik a Fidesz vagy a Jobbik mellett kötelezik el magukat, vagy akiket legalábbis apolitikusnak tekintenek.
Kertész azonban élesen bírálta a jelenlegi magyar nacionalizmust. Orbán és a Jobbik médiájában ennek megfelelően folyamatosan rágalmazták, megkérdőjelezték magyarságát.
A baloldalon ugyanakkor most megütközést keltett, hogy az író hajlandó volt elfogadni a Szent István-rendet, annál is inkább, mivel azt a két háború között Horthy reaktiválta a monarchia idejéből.
Kertész természeténél fogva nonkonformista. A holokausztot bíráló tanai, amelyekben Auschwitz az európai kultúra szörnyű kudarcaként jelenik meg, némi átfedést mutatnak az Orbán-kör euro-pesszimista nézeteivel.
A kiinduló pontok azonban szögesen ellentétesek.
Az alkotó a felelősséget kutatja, az orbáni állam viszont éppen azt igyekszik elkendőzni. Ezért lett kudarc a hatalom számára az idei holokauszt-emlékév, lásd a Szabadság téri szobrot. Éppen ezért ügyes húzás viszont az Orbán-kormány részéről Kertész kitüntetése, még akkor is, ha az csupán fügefalevél marad.
A Wiener Zeitung cikkének címe: „Kitüntetés az arculat érdekében”. Az újság budapesti tudósítója úgy értékeli, hogy miközben heves vita zajlik a holokausztban betöltött magyar szerepről, addig a jobboldali-nemzeti kormány egy ügyes húzással, Kertész Imre kitüntetésével képes volt megosztani a baloldali-liberális tábort. Érthető, hogy az Orbán-kabinet az elismeréssel is cáfolni igyekszik az egyre-másra érkező bírálatokat, hogy tudniillik nem határolódik el eléggé az antiszemitáktól és a szélsőjobbosoktól.
Rejtély azonban, hogy Kertész miért fogadta el a megtiszteltetést. Az átadáskor különben ugyanaz az Orbánrázta meg a kezét, aki ráerőszakolta az országra német megszállás emlékművét, amelyet zsidó szervezetek és antifasiszta körök történelemhamisításnak minősítenek.
A viszály miatt jóformán kudarcba fulladt az idei emlékév állami programja. Lázár János közben azon van, hogy újra párbeszédet kezdjen a zsidó képviseletekkel. Orbán a tusványosi beszéd után pedig láthatóan javítani akar arculatán, mármint hogy a demokrácia ellensége lenne. Sopronpusztán már azt hangoztatta, hogy az orosz és kínai modellt Magyarországon nem lehet átvenni. A Kertésznek odaítélt elismerést ugyanakkor dicshimnusznak szánt kínos írások kísérték a kormányhoz közeli sajtóban. Schmidt Mária értekezése pl. azt szolgálja, hogy egyenlőségjelet tegyenek a két diktatúra közé, ám félreértelmezik az írót, ha ehhez az ő felfogását akarják felhasználni. Amúgy a Szent István rendet annak idején megkapta Göring is. Másfajta történetre lenne szükség egy olyan kitüntetés esetében, amelynek célja, hogy napjainkban konszenzust teremtsen.
A mai teljes nemzetközi lapszemle itt olvasható, tessék kattintani!