Vojnits Imre is elment

(Kereszty András/Újnépszabadság) “Imre ma reggel fél nyolc óta nincs köztünk” – írta a felesége, Zsuzsa. Eddig is csöndesen és halkan volt velünk. Ő volt a világ legtürelmesebb költője. Ötvenhat éves koráig várt, és csak azután  mutatta meg a verseit a világnak. Mert 56 éves 1989-ben volt. Rendszerváltás kellett ahhoz, hogy publikáljon.


Később lehetett volna “celeb” is. Esterházy mellett az irodalmi élet másik arisztokratája. De csak mosolygott, amikor valaki lebárózta őt.

Az életrajza szikár: Budán, a Ciszterci Rend  – időközben államosított – gimnáziumában érettségizett 1951-ben. 1954-ben a volt budapesti Pedagógiai Főiskolán, 1960-ban az ELTE Bölcsészettudományi Karán szerzett könyvtárosi és magyar nyelv- és irodalomtudományi oklevelet. 1951 –52-ben és 1957-ben fizikai munkás, a közbeeső években vidéken könyvtáros. 1958-tól a Magyar Televíziónál dolgozik, hamarosan a könyv-, film- és magnótár vezetője, 1965-től pedig nyugdíjba vonulásáig szinkrondramaturg. Túlnyomó részt angol nyelvű – köztük számos világirodalmi értékű verses és prózai színdarabból készült – film szövegét fordította magyarra.
Egy kicsit személyesebben: “Egy szép napon beköszönt a kommunizmus, apámat nyugdíjazzák, öt gyerek, én Ősszeszéken birkapásztor, Svájcban kosztos, Pesten útburkoló segéd stb. Könyvtáros leszek, 1956 után szállítómunkás, egyetemi tanulmányaim végeztével filmszöveg-fordító. Ideológia-mentes munka, és feledhető forgatókönyvek mellett Poe, Shaw, O’Neill, Anouilh stb. meg egy rakás mjúzikel! Véget ér verseimnek a folyama.  Nem tudom rászánni magam, hogy publikálásukkal mintegy meg nem történtté tegyem mindazt, amit nem lehet publikálni. 1989 után összeállítom a kötetet, de megjelenése késik (volna, kinek kínos lenne?), bár néhány darabját a Partium Irodalmi Társaság debreceni antológiája és hazai, erdélyi, amerikai folyóiratok közzétették…”
Egy kicsit többet erről az “ideológia-mentes” munkáról. Az adattár 18 (!) oldalon sorolja fel magyarra fordított filmszövegeit. Ilyenek vannak köztük: Amerikai tragédia (Sternberg), Arzén és levendula (Frank Capra), Forgószél (Hitchcock), A félelem bére (Clouzot), Dühöngő Ifjúság (Richardson), Szerelmem, Hiroshima (Alain Resnais), Van, aki forrón szereti (Billy Wilder), Aki szelet vet (Stanley Kramer), Hello, Dolly (Gene Kelly), Találkoztam Boldog cigányokkal is (Alexander Petrovici), Funny Girl (William Wyler),  Ben Hur, (Al uzot), A lovakat lelövik ugye? (Sidney Pollack)…Egy egész fimtörténet

Ugyanez versben:
A FANYAR UTÓD RíMEI
Szülessen hát egy Vojnits asztalán is valami kosztolányis.
Hisz egy vagy más ükünk könnyen veled közös lehet.
Lóháton járt, felért füléig a kukorica,
s széles tornáccal várta ott a szállás.
Rég volt. Ma már más.
A drága Bácskát elnyelte a buja étvágyú Szerbia.
Hiszen tudod. Te is megérted azt – ám
mi jött még aztán!
Mint vélekednél, mivel magyaráznád, hogy így irtják, gyalázzák,
igen, az Embert egy ióta miatt, mióta?!
Hallgatsz. Elutaztál te messze, mindörökre,
nem gondolsz sem görögre, sem törökre.
A filozófiád bevált, bevált. Játszol. Halált

Nyolcvanhat évet élt. Nyolcvanhat értékes esztendőt.