A bécsi Környezetvédelmi Hivatal (EPA) és a budapesti Bálint Analitika vizsgálatai szerint a víz szennyezettsége jócskán meghaladja a a határértékeket – különösen, ami az arzén-, alumínium- és szervesszén-tartalmat illeti. “Az Európai Bizottságnak azonnal közben kell járnia avégett, hogy a magyar kormány felhagyjon az emberek, állatok és a természet veszélyeztetésével” – mondta Tömöri Balázs, a magyarországi Greenpeace kampányfelelőse.
A szennyező anyag az árokból a Torna patakba, majd a Marcal folyóba fut. A timföldet előállító MAL Zrt. szerint azért van szükség erre a megoldásra, mert nincs elegendő kapacitás a továbbra is termelt vörösiszap tárolására. Az átszakadt zagytározót még mindig nem hozták rendbe, s a tovább zajló termelésből származó melléktermékek felfogására használt kisebb tározó is hamarosan megtelik.
„Felháborító, hogy a magyar kormány a saját felügyelete alá vont cégnek megengedi ezt a környezeti bűncselekményt, és úgy termelik tovább a mérgező anyagokat, hogy annak a tározókban már nem, csak a természetes vizekben találnak helyet” – mondta Tömöri. A Greenpeace úgy véli, hogy ez megsérti az unió környezetvédelmi törvényeit, és arra kéri az Európai Bizottságot, hogy azonnal lépjen közbe az uniós elnökséget jelenleg betöltő magyar kormánynál.
“A vizsgálat eredményei a savas és gipszes kezelés ellenére riasztóak” – jelezte Tömöri Balázs. A mintákban literenként 1300 mikrogrammnyi arzént mutattak ki. Összehasonlításképpen: az Ausztriában engedélyezett szint a szennyvizek esetében 100 mikrogramm. Az arzén mérgező, mind a növények, mind az állatok számára, s az emberekre is idegméregként hat.
A literenkénti 200 milligramm alumíniumtartalom százszorosa a megengedettnek – márpedig az alumínium mérgező a halak számára. A szerves szén (130 milligramm literenként) ötszöröse a törvények által megengedett szintnek. A szerves szén okozta szennyeződés azért gond, mert csökkenti a folyókban található oxigén mennyiségét, és rontja a vizek öntisztító képességét.
