Dr. Fehér Katalin, a Budapesti Gazdasági Főiskola Kutató-központjának tudományos főmunkatársa felsőoktatási intézményekben, felsőéves hallgatók körében végzett vizsgálatakor arra kereste a választ, mennyire építi tudatosan digitális identitását[2] a munkavállalás előtt álló Y-generáció, hogyan láttatja magát az interneten, milyen eszközökkel próbálja ellenőrizni netes megjelenését, mennyire kommunikál tudatosan a közösségi oldalakon egy lépéssel a munkavállalás előtt, van-e stratégiája, vannak-e már negatív tapasztalatai.
Az Y-nemzedék munkavállalás előtt álló végzős tagjaival készített mélyinterjús vizsgálat szerint a fiatalok digitális identitása 70–80%-ban önazonos, 20–30%-ban viszont az határozza meg, hogy mások mit mondanak róluk a neten, milyen képeken jelölik be őket, vagy milyen kommentek olvashatóak velük kapcsolatban – elemzi az eredményeket a BGF oktatója. Ugyanakkor döntő többségük véli úgy, „ami nincs az interneten, az nem is létezik”, ennek megfelelően még azok is hagynak tudatosan nyomot magukról, akik kevés információt szeretnének kiadni.
A BGF Kutató-központjának megállapítása szerint ugyanakkor az Y-generáció tagjai különösen ügyelnek a magánszféra védelmére, ezért is törekednek gyakran a „rejtőzködésre”. Többségük már rendelkezik valamilyen negatív tapasztalattal, amely velük, vagy a környezetükben élőkkel történt: jellemzően ide sorolják a fényképek megtévesztő felhasználását, azaz: amikor közösségi oldalakra feltöltött fotójukat mások használják fel politikai vagy felnőtt tartalmú oldalakon. Ezeket az identitáslopásokat kevesebb adat és kép feltöltésével próbálják megelőzni.
Habár az Y-generáció már gyerekkorában találkozhatott a digitális technológiákkal, a kutatás eredményei azt mutatják, hogy a munkavállalás előtt álló fiatalok csak részben rendelkeznek stratégiával és eszközökkel digitális identitásukat illetően: sokkal inkább megfigyelők, internetes aktivitásaik leginkább a napi feladatokhoz és eseményekhez kapcsolódnak. Úgy vélik, ha belépnek majd a munka világába, elsősorban új életükre, munkájukra és leendő családjukra szeretnének koncentrálni, így akkor már nem lesz idejük az online jelenlétre. Vannak, akik mostani profiljaikat is törölni szeretnék, és a „diákprofil” helyett majd egy szakmai profilt szeretnének építeni.
A BGF Kutatóközpont digitálisidentitás-kutatása az újmédia-kutatás részeként kezdődött 2012-ben. A kutatóközpont vezetője prof. dr. Veres Zoltán, a kutatás vezetője dr. Fehér Katalintudományos főmunkatárs. A téma a legújabb kutatási irányzatokhoz kapcsolódik az online kommunikáció és média területén. A kérdéskör vizsgálata hazai és nemzetközi partnerekkel közösen zajlik. Az itt bemutatott kutatási eredmények előkészítésében és adatfelvételében a Mathias Corvinus Collegium média/kommunikáció szakirány* vett részt a BGF Kutató-központtal együttműködésben.
[1] Az Y-generáció tagjai az 1976-1996 között születettek, akik a magyarországi környezetben már gyerekkorukban találkozhattak a digitális technológiákkal, majd később az internettel, de még nem volt életüknek olyan szerves része, mint a Z generáció esetén, akik 1996 után születettek.
[2] Az internet-hozzáférés növekedésének, a közösségi média megjelenésének és a különböző hordozható eszközök elterjedésének köszönhetően egyre többen és egyre gyakrabban hagyunk magunk mögött digitális lábnyomokat, magyarázza a BGF kutatója. Digitális lábnyom lehet például egy fotó feltöltése egy közösségi oldalra, vagy egy vélemény, komment bejegyzése egy blogra, híroldalra. A digitális lábnyomaink visszakereshetők, elemezhetők, s különböző célokra felhasználhatók. Online jelenlétünk és aktivitásunk képet alkot rólunk, ez tulajdonképpen a digitális identitásunk.