A kiállítás érdekessége, hogy a bemutatót alkotó kedvű állatkerti állatok, emberszabású majmok és elefántok munkái teszik teljessé. A tárlatot Csányi Vilmos akadémikus, etológus, író, Radnóti Sándor akadémikus, esztéta, valamint Pogány Gábor művészettörténész nyitotta meg.
Mától november 15-ig látogatható a Fővárosi Állat- és Növénykert Barlangtermében a ZOOart című, kortárs képzőművészeti kiállítás. Hasonló színvonalú és gazdagságú képzőművészeti bemutatót állatkertben eddig még soha nem láthattak a látogatók, pedig az állatkertek és a művészet között hosszú múltra visszatekintő kapcsolat van. Ez már csak abból is látszik, hogy a tárlat nem egyszerűen egy állatkertben megtartott művészeti kiállítás, hanem az állatvilág, az állatkertek és az élő természet ihlette műalkotások különleges gyűjteménye.
A hatvannál is több kiállító között szép számmal vannak Kossuth- és Munkácsy-díjasok, Kiváló és Érdemes Művészek. Az alkotók közül többen évek óta kapcsolatban állnak az állatkerttel, sőt némelyikük – tanárként – rendszeresen hozza el diákjait a városligeti intézménybe az állatok természet utáni ábrázolásának gyakorlására. A kiállításon száznál is több alkotás látható, a festményektől a grafikákon át a kisplasztikákig.
A kiállítóterem előterében olyan alkotásokat is láthat a közönség, amelyeket nem emberi, hanem állati „művészek” alkottak. Az állatkertekben ugyanis megesik, hogy egy-egy értelmesebb állat, emberszabású majom vagy elefánt barátságos viszonyba kerül a papírral, a vászonnal, az ecsettel, a festékkel, vagy éppen a zsírkrétával, és általában az alkotó tevékenységgel. A témával foglalkozó kiállítást és szakai eszmecserét már korábban is szervezett a Fővárosi Állat- és Növénykert, de ez az első alkalom a művészet történetében, hogy emberi és állati alkotók munkái egy kiállításon kapnak helyet.
Művészi orrszarvúak
A művészettörténet több olyan híres alkotást is ismer, amely valamilyen, az akkori idők állattartó kertjeiben, állatseregleteiben játszódó jelenetet örökít meg. Már az ókori asszír művészek is készítettek „állatkerti” témájú kőfaragásokat. A legismertebb ilyen alkotások azonban az orrszarvúakhoz kapcsolódnak. Ilyen Albrecht Dürer (1471–1528) 1515-ben készült híres orrszarvú-metszete, amely a portugál király által X. Leo pápának ajándékozott indiai orrszarvút ábrázolja, valamit Pietro Longhi (1701–85) 1751-i festménye, amely azt a pillanatot örökíti meg, amikor a Clara nevű, egész Európán végighurcolt orrszarvút Velencében bemutatták. Az allatkertben most látható kiállítás két képét éppen ezek a klasszikus alkotások ihlették.