A kisív Elekes Attila grafikusművész tervei alapján a Pénzjegynyomda Zrt.-ben készült 39 ezer példányban. Az újdonság mától kapható.
A bélyeg apró, mégis megannyi információt hordozó felület, rajta az emberi létezésből, az ember és a természet közös létéből fakadó különleges képi világgal. Lehet színekkel telített vagy árnyalatokban visszafogott, részletgazdag vagy csak a fő elemeket kiemelő, összeköthet és megkülönböztethet, de egy jellemzőjében megegyezik: postai díjak lerovására készült.
Másfél évszázad történelmi mércével mérve is hatalmas időív, mialatt új és újabb nemzedékek nőttek fel, korszakalkotó események formálták a hétköznapokat, új és újabb divatok érkeztek és tűntek el, egykor elképzelhetetlen tudományos és műszaki újítások váltak a mindennapi élet részévé.
E változások a több mint 5200 magyar bélyegcímleten ugyanúgy figyelemmel kísérhetők. Nem csupán a választott témákon, hanem a bélyeggel leróható postai szolgáltatások körének módosulásán, a nyomdatechnológián, a bélyegek minőségén és elérhetőségén, a névértéken és a gyűjtők körében a kiadást követő években kialakuló értéken is.
A posta most három filatéliai kiadvánnyal köszönti a jubileumot, amelynek első tagja egy olyan bélyeg-kisív, amelynek négy különböző címletén a magyar bélyegkiadás kezdeteit és a Magyar Posta önállóvá válásának folyamata követhető nyomon filatéliai nézőpontból, az első bélyegtervtől, az első magyar kiadású, illetve az első hazai gyártású bélyegeken át az első magyar feliratos levélbélyegig.
A kisív nyitó címletén az első magyar bélyegterv jelenik meg, melyet Than Mór 1848-ban, a szabadságharc idején tusrajz formájában tervezett meg. A szabadságharc leverése miatt a tervből nem készülhetett bélyeg, de majd’ 170 év elteltével betöltheti eredeti funkcióját. A kisív második bélyegén az 1867-ben önállóvá vált magyar postaigazgatás első bélyegsorozatának 2 krajcáros címlete jelenik meg, a melyet – magyarországi gyártókapacitás híján – a bécsi k.u.k. Hof- und Staatsdruckereitől (Császári és Királyi Udvari és Állami Nyomda) rendeltek meg. A harmadik címlet az 1871-ben kő- és réznyomatos formában egyaránt megjelent bélyegsor 5 krajcáros címletét reprodukálja, amelyet már Magyarországon, a Magyar Királyi Államnyomdában állítottak elő. A kisív negyedik címlete pedig az első, magyar felirattal – Magyar Kir. Posta – 1874-ben kibocsátott postabélyegsor 3 krajcáros értékét ábrázolja.
„A bélyegkiadásunk által létrejött remekművek olyan alkalmazott kisgrafikák, amelyeket a világ minden táján nyelvismeret nélkül is megértenek, magyar és egyetemes események, értékrendek hordozói. A Magyar Posta a múlt másfél évszázad minden érintett szereplőjének – tervezőknek, nyomdai szakembereknek, postai munkavállalóknak és tisztviselőknek – köszönetét fejezi ki az elvégzett munkáért. A bélyegek kiadása nem öncélú tevékenység, ezért köszönjük a bélyeggyűjtők új és újabb generációinak lankadatlan érdeklődését és a kapcsolódó tudományos igényű kutatómunkát” – írja tájékoztatójában a Magyar Posta.
Források: Bélyegmúzeum; Nikodém Gabriella és Szabó Jenő: A magyar bélyeg története, Budapest 2010; Visnyovszki Gábor: Bélyegkönyv, Budapest 1996