(Írta: Szénási Sándor) Most egy koncertről. A koncert Szentpétervár Gazprom stadionjában esett meg, és a híres énekes, a 31 éves Jaroszlav Dronov adta, aki ma a Kreml egyik legélesebb kése a közvélemény hazafias nevelése, az ukrán- és Nyugat-gyűlölet, valamint a Vlagyimir Vlagyimirovicsban való feltétlen hit ügyében.

Dronov egyébként Sámán néven lép fel, ami, tekintve a nagyorosz nacionalizmus üzenetét, amit az énekes a „szeretet” fogalmába csomagolva ad el, adhat némi okot a csodálkozásra, hiszen a sámán szó szibériai, konkrétan tunguz eredetű, vagyis egy természetvalláshoz tartozik, az orosz ortodoxia meg nagyon nem ilyen. De aztán belátjuk, hogy Dronovnak a Kreml kavarta kotyvalékában ez a legkisebb zavaró tényező.

Szóval a koncert, ahogy azt a Meduza nevű független hírportál megírja. Jönnek a nézők, sokuk vállán az Orosz Birodalom sárga, fekete és fehér zászlaja, középen a kétfejű sassal, csakhogy tudjuk: Putyinnak az Ukrajnával kapcsolatos terveit a populáció jelentős része pontosan veszi le. A mai, köztársasági zászló is jelen van, a szervezők osztogatják a hazafias hangulat, illetve a mentális zagyvaság ébrentartása végett. A portál mellesleg megjegyzi, hogy a rajongók zöme ötvenes nő. A Sámán harmincegy éves. Vagyis vannak, akik egy szőke, izmos fickóért járnak koncertre, az agymosás külön ajándék.

Sámán előbb helikopteren, aztán motorkerékpárral érkezik, ezüst színű dzsekije vállán az orosz színekkel, és a sisakján is ott vannak a fehér, kék, vörös sávok, mögötte szintén orosz színű jelzőfények, aki nem teljesen hülye, itt egy életre megtanulja, hol a helye.

Dronov énekel. A kulcsszó a szeretet. Szeretem Mását. Szeretem a hazámat. Azért szeretem, mert orosz vagyok. Szeretem a hőseinket, akik megvédik az ellenség által megtámadott hazánkat. Így lesz az agresszor mártír ezen a forró, érzelemdús pétervári estén, így fakad könnyekre a hóhér.

Sámán felolvas egy levelet, ami Makiivkából, Donyeckből jött, és egy bizonyos Nyikita írta, aki arra vágyik, hogy egyszer jelen lehessen a koncertjén. És mit tesz isten, illetve az ő Sámánja, az énekes titkára bejelenti, hogy Nyikita itt van a tömegben, mire az követelni kezdi Nyikitát a színpadon is, de nem jön fel senki, és a kameramanok sem találják őt a nézőtéren. Később kiadnak egy üzenetet, amelyben Nyikita hálát nyilvánít a jelenlétéért. A Meduza lenyomozza az üzenet forrását, és megtalálja egy fiatalember fotóját, pólóján az orosz győzelmi „Z”-jellel, egy usánkás macska képét, a háttérben sarló-kalapácsos vörös zászlóval, más fotókon pedig orosz birodalmi, szovjet, és mai orosz jelképek halmazával.

Sámán közben átöltözik. A ruhája fekete bőr, a szovjet titkosszolgálat, az NKVD uniformisa.

Kiválaszt egy lányt a tömegből, felhívja a színpadra, és gyengéden táncol vele. A lány elájul a karjaiban, a segédek kiviszik, Páran hangosan röhögnek a csinált jeleneten, más lányok sírnak.

Közben Sámán huszárnak öltözik. A vége a himnusz.

Aztán az üres nézőtér, amit orosz papírzászlócskák borítanak, a rajongók meg viszik haza az üzenetet, amiben ők a cári Oroszország alattvalói, egyben szovjet kommunisták is, de persze Lenin mellett Putyin is elfér abban a hatalmas szívben. És számukra mindez egyszerű és világos.