A 18-65 éves internetező magyarok átlagosan 4 órát használják a világhálót hétköznapon a szabadidejükben. A Reacty Digital legújabb felmérése szerint ezt kevesen tartják problémának, pedig a túlzásba vitt netezés negatív hatásait a lakosság negyede szokta érzékelni a saját életében.
Ugyanez a korosztály hétvégi napokon átlagosan 4,5 órát internetezik aktívan – és ebbe nem számolták bele azt, amikor a munkája vagy a tanulmányai miatt használja az internetet. A 18-29 évesek még ennél is többet neteznek: naponta 5-5,5 órát.
A magyarok 44 százaléka sokallja a saját online eltöltött idejüket, ugyanakkor nem érzi problémásnak a helyzetet; a felmérésben részt vevők ötödét eleve zavarja, hogy túl sok időt vesz el az életéből az internethasználat.
Az internethasználók hatoda jóformán abban a pillanatban, ahogy kinyitja reggel a szemét, nyomban a netre kapcsolódik, miként teszi ezt mindaddig, míg álomba nem szenderül. Alkalmanként majdnem mindenkivel előfordul, hogy már befejezné a böngészést, de még valamit megnéz, majd még egyet és aztán ez elhúzódik. A lakosság negyede forog ebben a spirálban, ami nemcsak a legfiatalabbakat érinti: a 30-40 év közöttiek körét is, ám 40 éves kor felett ritkábban fordul elő.
Az internetező lakosság negyede kipróbálta már, milyen legalább néhány napra elvonulni a digitális térből és kedvező élmény volt a számára; tizedére ugyanez negatívan hatott, és ugyanennyien szeretnék ezt kipróbálni, de még nem tették meg.
A problémás internethasználat nem csupán az idő függvénye, sőt, az időnek is az egyéni, szubjektív megítélését veszik alapul a pszichológiai értékelésben, és nem azt, hogy pontosan hány órát tölt valaki a világhálón. A problémás viselkedés, viszonyulás megjelenéseit három problémakörbe sorolják. Az egyik csoportba a megvonásos tünetek tartoznak, amikor valaki nyugtalan, feszült, ha nem netezik „eleget”, és aztán ez az érzés elmúlik, ha újra internetezhet. A másik csoport az elhanyagolás, a mindennapi feladatok, alapvető szükségletek, társas kapcsolatok háttérbe helyezése. A harmadik témakör pedig a kontrollvesztés, amikor valaki szeretne kevesebbet vagy ritkábban netezni, de nem tud. „A 18-65 éves internetező magyar lakosság 19 százaléka hanyagol el gyakran egyéb tevékenységeket a netezés miatt, 16 százalék esetében gyakori a kontrollvesztés, 8 százalék pedig sokszor tapasztal magán megvonásos tüneteket az internetezéshez kapcsolódóan” – ismerteti az eredményeket Vass Dorottya, a kutatás vezetője. Legalább az egyik probléma a 18-65 éves internetező lakosság 27 százalékát érinti, míg mindhárom problémakör megnyilvánulásait 4 százalék tapasztalja gyakran magán.
Túlzásba visszük-e a netezést? Sokat internetezünk, az biztos, de hogy ez baj-e, az inkább attól függ, hogy hogyan viszonyulunk az online töltött időnkhöz. A lakosság negyede gyakran tapasztalja magán a túlzásba vitt netezés negatív hatását, de súlyos probléma keveseknél valószínűsíthető. A világhálón játszók körében is vizsgálták a túlzott netezést, aminek tanulságait az Internet Hungary 2023 konferencián osztják meg a nyilvánossággal.
internetezes_statisztika_09_20.png
Túl sokat lóg a magyar a neten?
A 18-65 éves internetező magyarok átlagosan 4 órát használják a világhálót hétköznapon a szabadidejükben. A Reacty Digital legújabb felmérése szerint ezt kevesen tartják problémának, pedig a túlzásba vitt netezés negatív hatásait a lakosság negyede szokta érzékelni a saját életében.
Ugyanez a korosztály hétvégi napokon átlagosan 4,5 órát internetezik aktívan – és ebbe nem számolták bele azt, amikor a munkája vagy a tanulmányai miatt használja az internetet. A 18-29 évesek még ennél is többet neteznek: naponta 5-5,5 órát.
A magyarok 44 százaléka sokallja a saját online eltöltött idejüket, ugyanakkor nem érzi problémásnak a helyzetet; a felmérésben részt vevők ötödét eleve zavarja, hogy túl sok időt vesz el az életéből az internethasználat.
Az internethasználók hatoda jóformán abban a pillanatban, ahogy kinyitja reggel a szemét, nyomban a netre kapcsolódik, miként teszi ezt mindaddig, míg álomba nem szenderül. Alkalmanként majdnem mindenkivel előfordul, hogy már befejezné a böngészést, de még valamit megnéz, majd még egyet és aztán ez elhúzódik. A lakosság negyede forog ebben a spirálban, ami nemcsak a legfiatalabbakat érinti: a 30-40 év közöttiek körét is, ám 40 éves kor felett ritkábban fordul elő.
Az internetező lakosság negyede kipróbálta már, milyen legalább néhány napra elvonulni a digitális térből és kedvező élmény volt a számára; tizedére ugyanez negatívan hatott, és ugyanennyien szeretnék ezt kipróbálni, de még nem tették meg.
A problémás internethasználat nem csupán az idő függvénye, sőt, az időnek is az egyéni, szubjektív megítélését veszik alapul a pszichológiai értékelésben, és nem azt, hogy pontosan hány órát tölt valaki a világhálón. A problémás viselkedés, viszonyulás megjelenéseit három problémakörbe sorolják. Az egyik csoportba a megvonásos tünetek tartoznak, amikor valaki nyugtalan, feszült, ha nem netezik „eleget”, és aztán ez az érzés elmúlik, ha újra internetezhet. A másik csoport az elhanyagolás, a mindennapi feladatok, alapvető szükségletek, társas kapcsolatok háttérbe helyezése. A harmadik témakör pedig a kontrollvesztés, amikor valaki szeretne kevesebbet vagy ritkábban netezni, de nem tud. „A 18-65 éves internetező magyar lakosság 19 százaléka hanyagol el gyakran egyéb tevékenységeket a netezés miatt, 16 százalék esetében gyakori a kontrollvesztés, 8 százalék pedig sokszor tapasztal magán megvonásos tüneteket az internetezéshez kapcsolódóan” – ismerteti az eredményeket Vass Dorottya, a kutatás vezetője. Legalább az egyik probléma a 18-65 éves internetező lakosság 27 százalékát érinti, míg mindhárom problémakör megnyilvánulásait 4 százalék tapasztalja gyakran magán.
Túlzásba visszük-e a netezést? Sokat internetezünk, az biztos, de hogy ez baj-e, az inkább attól függ, hogy hogyan viszonyulunk az online töltött időnkhöz. A lakosság negyede gyakran tapasztalja magán a túlzásba vitt netezés negatív hatását, de súlyos probléma keveseknél valószínűsíthető. A világhálón játszók körében is vizsgálták a túlzott netezést, aminek tanulságait az Internet Hungary 2023 konferencián osztják meg a nyilvánossággal.
