Tagadhatatlan: nagyon ingatag a magyar gazdaság, miáltal aggasztóan gyengül a forint

A török Anadolu hírügynökség keresi az okokat, miért nem ratifikálja Magyar- és Törökország Svédország NATO-tagságát. A genfi keltezésű cikkből két újdonságot érdemes kiemelni: Szijjártó és az új török külügyminiszter, Hakan Fidan megállapodott: rendszeresen és kölcsönösen tájékoztatja egymást az ügy új fejleményeiről.

Csakhogy ez utóbbiról, sajnos, a cikk nem ad számot. Ankara most azt követeli, hogy a még 2022 júniusában Madridban aláírt háromoldalú megállapodásban foglaltakat teljesítse Stockholm. Svédország azóta számos törvénymódosítást hajtott végre, hogy az Erdogannak a kurd terrorizmusra vonatkozó aggályait eloszlassa. A legfrissebb Szijjártó talányos bejelentése: Magyarország támogatni fogja a török kormány jóváhagyását a svédek csatlakozásáról.

Nem kis nemzetközi érdeklődésre tartott számot, hogy Szijjártó fogadta az orosz egészségügyi minisztert, Mihail Muraskót. A Reuters jelentése kiemeli, hogy elég kivételes eseménynek tekinthető a ez találkozó és tárgyalás, miután Magyarország az egyetlen uniós tagország, amelyik az oroszok háborúja ellenére – mintha mi sem történt volna – továbbra is szoros kapcsolatot ápol Moszkvával. Szijjártó, ugyebár, ezt úgy adta elő, hogy a kommunikációs csatornákat nyitva kell hagyni, s az oroszokkal a kapcsolatot észszerűnek és pragmatikusnak minősítette. Ráadásul – írja a Reuters – Magyarország fő energiaellátója még mindig Oroszország, miközben az uniós országok többsége már rég leállította az orosz importot. A két miniszter budapesti sajtótájékoztatóján elhangzott ugyan, hogy „Szijjártó elítéli a háborút, de nem az orosz háborút, hanem úgy általában a háborút, mert hát ő amúgy is a békét szereti..”

Elítélte az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat is úgy nagy általánosságban, mert az csak meghosszabbítja a háborút. Gyakorlatilag közvetlenül és egyenesen egyáltalán nem bírálta Oroszországot a magyar külügyminiszter Ukrajna megtámadása miatt. Ismét nyomatékosította: hazánk sosem fog fegyvert szállítani Ukrajnának. Miként a Reute4rs, akként a Klubrádió sem kapott meghívást a budapesti sajtótájékoztatóra, és egyikőjük sem kapott választ a kérdéseire.

Paksot Szijjártó ismét beígérte: 2030–31-re megépül a két új atomreaktor. Murasko ígéretet tett arra, hogy az oroszok minden erejükkel segíteni fogják a magyar vállalkozások működését Oroszországban. Az OTP-t és a Richert továbbra is a legnagyobbak között tartják nyilván.

Az orosz miniszter merész, teátrális vizitjét minősíti, hogy még a teheráni Tasmin hírügynökség is részletezte a politikailag igencsak pikáns eseményt, az ott elhangzottakat.

Nem mentek el amellett sem a nemzetközi híradások, hogy Brüsszel megint megpirongatta Magyar- és Lengyelországot a demokrácia-deficitje miatt. Az Európai Bizottság tegnap kiadott friss jogállami értékelése szerint a felszint kapargatva némi előrehaladást tudtak ugyan felmutatni ezen országok, de még mindig sokkal több a hiányosság. Ez a két ország és Brüsszel között kialakult patthelyzeten jottányit sem javít.  Ami nem mellesleg rávilágít a 27 országot tömörítő blokk egyik legsúlyosabb problémájára, hogy hiába számít az Európai Unió a nyugati liberalizmus fénysugarának ma a világban, mert – miként ezt a két ország példája is mutatja – az autokráciák egyre nagyobb és nagyobb hatalomhoz jutnak – számolt be szerfölött lényegre törően a legfrissebb bizottsági jelentésről még a kaliforniai 3-as hírcsatorna is.

Megsínylette a forint a költségvetési kiadások megkurtításának és a kamatvágásnak a bejelentését – írja a Bloomberg amerikai hírügynökség. Hozzáteszi: nem csak megsínylette, aggasztóan gyorsult is a magyar forint gyengülése, hiszen egy hét alatt 2,6%-ot esett értéke az euróhoz (ekként a többi, mértékadó valutához) képest. Ezzel csaknem egyidejűleg került sor a Magyar Nemzeti Bank kamatvágására, továbbá a közfinanszírozás siralmas helyzetéből adódóan a magyar gazdaság alapjainak újabb megroggyanására is. Mind e mögött nem kis részben a befagyasztott uniós pénzek hiánya is áll. Persze elég nyilvánvaló a monetáris és a fiskális politika közti eltérő helyeztértékelés is, miután Orbán befolyásos gazdasági embere nyomást gyakorolt az MNB-re, hogy fogjon vissza kicsit az inflációs harcából, mert azzal kockáztatja a növekedést és a lakossági fogyasztást is

Bár keddi esemény, mégis említendő, hogy még a The Washington Post is részletesen beszámolt a pedagógusok és a diákok tüntetéséről. Még arra is kitért, hogy legalább 100 kg jeget használtak fel a „Jövő” szó jégbe öntésére, ami a parlament előtt rövid idő alatt úgy olvadt szét, mint a fiatalok jövője azzal, hogy 136 fideszes megszavazta a bosszútörvénynek is hívott státusztörvényt.

Tagadhatatlan: nagyon ingatag a magyar gazdaság, miáltal gyengül a forint

A török Anadolu hírügynökség keresi az okokat, miért nem ratifikálja Magyar- és Törökország Svédország NATO-tagságát. A genfi keltezésű cikkből két újdonságot érdemes kiemelni: Szijjártó és az új török külügyminiszter, Hakan Fidan megállapodott: rendszeresen és kölcsönösen tájékoztatja egymást az ügy új fejleményeiről.

Csakhogy ez utóbbiról, sajnos, a cikk nem ad számot. Ankara most azt követeli, hogy a még 2022 júniusában Madridban aláírt háromoldalú megállapodásban foglaltakat teljesítse Stockholm. Svédország azóta számos törvénymódosítást hajtott végre, hogy az Erdogannak a kurd terrorizmusra vonatkozó aggályait eloszlassa. A legfrissebb Szijjártó talányos bejelentése: Magyarország támogatni fogja a török kormány jóváhagyását a svédek csatlakozásáról.

Nem kis nemzetközi érdeklődésre tartott számot, hogy Szijjártó fogadta az orosz egészségügyi minisztert, Mihail Muraskót. A Reuters jelentése kiemeli, hogy elég kivételes eseménynek tekinthető a ez találkozó és tárgyalás, miután Magyarország az egyetlen uniós tagország, amelyik az oroszok háborúja ellenére – mintha mi sem történt volna – továbbra is szoros kapcsolatot ápol Moszkvával. Szijjártó, ugyebár, ezt úgy adta elő, hogy a kommunikációs csatornákat nyitva kell hagyni, s az oroszokkal a kapcsolatot észszerűnek és pragmatikusnak minősítette. Ráadásul – írja a Reuters – Magyarország fő energiaellátója még mindig Oroszország, miközben az uniós országok többsége már rég leállította az orosz importot. A két miniszter budapesti sajtótájékoztatóján elhangzott ugyan, hogy „Szijjártó elítéli a háborút, de nem az orosz háborút, hanem úgy általában a háborút, mert hát ő amúgy is a békét szereti..”

Elítélte az Ukrajnába irányuló fegyverszállításokat is úgy nagy általánosságban, mert az csak meghosszabbítja a háborút. Gyakorlatilag közvetlenül és egyenesen egyáltalán nem bírálta Oroszországot a magyar külügyminiszter Ukrajna megtámadása miatt. Ismét nyomatékosította: hazánk sosem fog fegyvert szállítani Ukrajnának. Miként a Reute4rs, akként a Klubrádió sem kapott meghívást a budapesti sajtótájékoztatóra, és egyikőjük sem kapott választ a kérdéseire.

Paksot Szijjártó ismét beígérte: 2030–31-re megépül a két új atomreaktor. Murasko ígéretet tett arra, hogy az oroszok minden erejükkel segíteni fogják a magyar vállalkozások működését Oroszországban. Az OTP-t és a Richert továbbra is a legnagyobbak között tartják nyilván.

Az orosz miniszter merész, teátrális vizitjét minősíti, hogy még a teheráni Tasmin hírügynökség is részletezte a politikailag igencsak pikáns eseményt, az ott elhangzottakat.

Nem mentek el amellett sem a nemzetközi híradások, hogy Brüsszel megint megpirongatta Magyar- és Lengyelországot a demokrácia-deficitje miatt. Az Európai Bizottság tegnap kiadott friss jogállami értékelése szerint a felszint kapargatva némi előrehaladást tudtak ugyan felmutatni ezen országok, de még mindig sokkal több a hiányosság. Ez a két ország és Brüsszel között kialakult patthelyzeten jottányit sem javít.  Ami nem mellesleg rávilágít a 27 országot tömörítő blokk egyik legsúlyosabb problémájára, hogy hiába számít az Európai Unió a nyugati liberalizmus fénysugarának ma a világban, mert – miként ezt a két ország példája is mutatja – az autokráciák egyre nagyobb és nagyobb hatalomhoz jutnak – számolt be szerfölött lényegre törően a legfrissebb bizottsági jelentésről még a kaliforniai 3-as hírcsatorna is.

Megsínylette a forint a költségvetési kiadások megkurtításának és a kamatvágásnak a bejelentését – írja a Bloomberg amerikai hírügynökség. Hozzáteszi: nem csak megsínylette, aggasztóan gyorsult is a magyar forint gyengülése, hiszen egy hét alatt 2,6%-ot esett értéke az euróhoz (ekként a többi, mértékadó valutához) képest. Ezzel csaknem egyidejűleg került sor a Magyar Nemzeti Bank kamatvágására, továbbá a közfinanszírozás siralmas helyzetéből adódóan a magyar gazdaság alapjainak újabb megroggyanására is. Mind e mögött nem kis részben a befagyasztott uniós pénzek hiánya is áll. Persze elég nyilvánvaló a monetáris és a fiskális politika közti eltérő helyeztértékelés is, miután Orbán befolyásos gazdasági embere nyomást gyakorolt az MNB-re, hogy fogjon vissza kicsit az inflációs harcából, mert azzal kockáztatja a növekedést és a lakossági fogyasztást is

Bár keddi esemény, mégis említendő, hogy még a The Washington Post is részletesen beszámolt a pedagógusok és a diákok tüntetéséről. Még arra is kitért, hogy legalább 100 kg jeget használtak fel a „Jövő” szó jégbe öntésére, ami a parlament előtt rövid idő alatt úgy olvadt szét, mint a fiatalok jövője azzal, hogy 136 fideszes megszavazta a bosszútörvénynek is hívott státusztörvényt.