Széles körben foglalkozik a nemzetközi média Szijjártó Péter külügyminiszternek az AP amerikai hírügynökségnek adott nyilatkozatával. Az Euronews ebből azt emelte ki, hogy a Nyugat kritikája a magyar demokrácia-felfogásról és egyéb kulturális kérdésekről igencsak akadályozzák – úgy általában – a magyar kormány együttműködését alapvetően a NATO-t és Oroszországot érintő kérdésekben.

Igazi csörte (amiben kardok csattognak!) zajlik Budapest és Brüsszel között évek óta, miután a Fideszt, amit nem mellékesen szélsőséges jobboldali pártként jellemez a cikk, az EU vezetése autoriter rendszerépítéssel, az uniós pénzalapokkal való visszaéléssel és az Ukrajna ügyében egységes uniós politika megbontásával vádolja.

És persze nem titkolta Szijjártó, hogy azért nem szavazták meg eddig a svédek és a finnek NATO-csatlakozási kérelmét a parlamentben, mert számos képviselőnek elege van ezekből a kritikákból, illetve abból, hogy beleszólnak kívülről a magyar belügyekbe. Bár erre a hétre ígérik a kért ratifikálást, a külügyminiszter minősítette az érintettek magatartását, ami – szerinte – a stockholmi és a helsinki politikai elit részéről szerfölött tiszteletlen hozzáállás. És persze elfogadhatatlan, ezért azonmód visszautasítja.

Még mindig lebegtette a svéd ratifikálást: szerinte nehéz megmondani, végül is mikor szavazzák meg a magyar országgyűlésben. Az amerikai hírügynökség elemzése megjegyzi: a széles körben burjánzó magyarországi korrupció és az intézmények kormányzati ellenőrzése is hozzájárult ahhoz, hogy az Európai Parlament külön határozatot fogadott el arról a Magyarországról, amit „választási autokráciára épülő hibrid rezsimként” jellemzett.

Szkeptikusok szerint a ratifikáció késleltetése mögött leginkább az áll, hogy ekképp akar engedményeket kicsikarni Orbán Brüsszeltől. A Euronews csak másodsorban idézte: Szijjártó szerint az általuk javasolt béketerv nem jelenti azt, hogy Moszkva megtarthatná a nemrég elfoglalt ukrán területeket. Idézem a külügyminisztert: „Amikor a háborúzást abbahagyják és elkezdődnek a béketárgyalások, akkor nem feltétlenül ott lesznek a határok meghúzva, ahol most épp a frontvonalak húzódnak. Mi ezt nagyon jól tudjuk már a saját történelmünkből”.

Szelényi Zsuzsa, a nemzetközi kapcsolatok szakértője, egykori parlamenti képviselő véleménycikket írt az Euronewsnak, amiben állítja: Orbán a saját érdekeinek érvényre juttatására használja ki az oroszok háborúját. Azaz: olyan stratégiát épített, amivel Ukrajna uniós támogatását gyengíti. Szerinte Orbán nem oroszpárti, hanem egyszerűen Orbán-párti. Amikor 2008-ban az oroszok megtámadták Grúziát, még agresszornak nevezte az oroszokat. Aztán úgy átalakította az ország energiapolitikáját, hogy az orosz energiától való függés az 1990-es évek szintjére süllyedt vissza. Szelényi úgy véli, az energiaválság Orbán veszte is lehet a nyomában járó inflációval. És miután a magyar a kormányfő meg van győződve Nyugat hanyatlásáról, nem is kötelezi el magát azon az oldalon, helyette kishatalomként akar nemzetközi vezetőszerepre törni. Ez a békehirdetés akár még be is jöhet neki, mert egyre több országban nő az elégedetlenség a háború elhúzódása miatt, amit most Orbán maximálisan igyekszik kihasználni, s emellett Donald Trump győzelmére is játszik.

A Der Spiegel információi szerint hamarosan ítélet születik Drezdában azoknak a német szélsőbalos aktivistáknak az ügyében, akik nemcsak Németországban vadásztak le brutálisan neonáci tüntetőket, de a magyar neonácik felvonulásán is jelen voltak. A 20 fős csoportból kilencen beismerték, hogy maguk is megsérültek, amikor megtámadták a magyar szélsőjobb képviselőit Budapesten a kitörés napjának évfordulóján még februárban. Köztük van Johann G., azaz a Gucci névre hallgató szélsőbalos, aki ellen nemzetközi elfogatóparancsot adtak ki, miután mind a mai napig nem akadtak a nyomára.

A Tagesschautól a Die Weltig számos német sajtótermék ír arról Gulyás Gergely kancelláriaminiszter szavai alapján, hogy a magyar kormány a nemzetközi elfogatóparancs ellenére sem fogja kiadni (ha Magyarországra jönne) Putyin elnököt háborús bűnök elkövetése miatt. A hágai Nemzetközi Büntetőbíróságnak viszont az az álláspontja, hogy Magyarország még 1999-ben aláírta és 2001-ben ratifikálta is a római statútumot, és bírósági letétbe is helyezte. Az tehát az minden kifogás ellenére kötelezi Magyarországot a szabályrendelet megtartására.

És most egy idézet a Живой Гвоздь / Zsivoj Gvozgy orosz podcast (a Putyin által betiltott orosz ellenzéki rádió, az Echo Moszkvi utóda, ami a magyar Klubrádióhoz hasonlóan már csak online működik, ráadásul zömében külföldről közvetít) szombati műsorábólrövid idézet Gennagyij Gudkov elűzött orosz parlamenti képviselőtől:

Orbán gyakorlatilag semmiben sem ért egyet, ami Ukrajna érdekét szolgálná, viszont szerinte ő is azok között van, akit Putyin lefizetett. Ennek részleteibe nem ment bele.