Kétségtelen, hogy ez a férfiakból álló kormány, a férfiakat felvonultató gittegyleti parlament és így tovább, a macsó tahóság melegágya. A demokrácia 43-as bakanccsal való sárba tiprása. Ha honfitársaink valamivel több mint a fele nőnemű, akkor azért lenne benne úgynevezett jogosság, hogy a politikában is hasonló arányok alakuljanak ki.
A nő: tetőtől talpig élet. / A férfi: nagyképű kísértet. / A nőé: mind, mely élő és halott, / úgy, amint két-kézzel megfoghatod; / a férfié; minderről egy csomó / kétes bölcsesség, nagy könyv, zagyva szó. (Weöres Sándor)
A jó hír az, hogy a magyar kormányban egyetlen nő sincs. Kéretik mellőzni az afféle gonosz vicceket, hogy ez azért lenne jó, mert így az urak egymás között nyugodtan böföghetnek, szellenthetnek és tehetnek ízléstelen megjegyzéseket nőismerőseikre. A kormányüléseken jegyzőkönyv nem készül ugyan, ezért ellenőrizni nehéz, de szó sincs arról, hogy a hölgyek hiánya miatt fajulna el a dolog. Gondoljuk csak végig a kormány tagjait a fejétől a farkáig – és tessék, el tudják képzelni, hogy ott valaki is illetlen viselkedne?
Na, ugye!
De, hogy miért jó a nőhiány a kormányban? Egyszerű, mint a nyúljás pacal Németh Szilárdnak. Így bizony sóhajtozhatunk, hogy beh jó lenne, ha több nő lenne a kormányban, mert egyrészt lenne, aki kivinné és elmosná az üres kávéscsészéket, másrészt, a nők egészen másként politizálnak, és ha több nő lenne a politikában, az haj, de jó lenne, hogy ihajja-csuhajja.
Kétségtelen, hogy ez a férfiakból álló kormány, és férfiakat felvonultató gittegyleti parlament és így tovább, a macsó tahóság melegágya. A demokrácia 43-as bakanccsal való sárba tiprása. És különben is, ha honfitársaink valamivel több mint a fele nőnemű, akkor azért lenne benne úgynevezett jogosság, hogy a politikában is hasonló arányok alakuljanak ki.
No, de, egy félfeudális világban, Alsó-Rokonfalváról kormányozva, na, mégiscsak. Azért tudja mindenki hol a helye. Nem élünk a női traktorosok korában. (Amúgy, miért is nem?)
Így alakult, a nők közismerten nem vágynak általában pozícióra, jön a válasz, a helyük a fakanál mellett, fölött, alatt – én is éppen csak beugrasztottam ebbe a műsorba egy-két nőneműt, dehát ez egy liberális fészek. Sok fészeknek sok az alja.
A kvóta és más efféle adminisztratív eszköz – na az kéne még, magyar ember nem kvótázik – hangzik el, a kupica törköly felett kipökve, olyan hegyeset, hogy még Túri Dani is megnézné azt magának.
Ugyanakkor kétségtelen, csak-csak akadnak női képviselők. Például Selmeczi Gabriella. aki ráadásul a minap igenis ráébredt arra, hogy fontos a genderszemléletű szabályozás. És miután ő a nyugdíjak elzabrálásának is avatott szakértője, rögtön előugrott egy vészhelyzeti jelentőségű törvénytervezettel, amely szerint azt a nőt nem illeti meg a negyven év munkaviszony utáni, nőknek járó nyugdíjjogosultság, aki menet közben lett nő. Vagyis, igenis, lehet törvénnyel – kvótával – szabályozni egy dologban a nők arányát, főleg, ha egy kicsit lehet vele uszítani.
És még egy. Amikor Varga Judit a kormányban volt, egy leheletnyivel is demokratikusabb volt az ország? Jobb ma nekünk, hogy mondjuk nem Göncz Árpád az elnök, hanem egy kétségtelenül mosolygós, ifjú hölgy? Lárifári, ugyan már.
Az észak-európai országokban a politikusok fele nő, nem egyszer a miniszterelnök is. (Amúgy, ez mostanában délen is elő szokott fordulni.) Na most, nem azért van demokrácia, mert nők kerültek nagyobb számban a döntéshozásba.
Hanem: mert a demokrácia, a jogegyenlőség működik – ezért van a vezető testületekben is arányosan sok nő.
