(Selmeci János jegyzete) A dilemma, hogy fel kell-e adnunk, illetve fel tudjuk-e, fel akarjuk-e adni szokásainkat, hagyományainkat a környezetünk védelmére egyre égetőbbé válik, a közös nemzethez tartozással, a közös ünnepeink megélésével pedig egy ennyire megosztott országban nem lehet eleget foglalkozni.

A tűzijáték egészségtelen, környezetszennyező, rossz az állatoknak – nagyjából így foglalható össze a zöldpárti főpolgármester véleménye, aki inkább korszerűbb fénytechnikával ünnepelné Szent István napját.

Nem osztja Karácsony Gergely véleményét a Momentum vezetője. Donáth Anna szerint egy közösség összetartozásának erősítésére egy működő államnak kötelessége költeni, a mostaninál jóval olcsóbb, de méltó tűzijáték pedig fontos esemény közös hazánk megünneplésére.

Mielőtt összefogást kiáltanánk, vagy kiátkoznánk egyik vagy másik politikust az emberi lények sorából, érdemes észrevennünk a tűzijáték adta lehetőséget; ellenzéki politikusok Orbán Viktortól nagyjából függetlenül vitatkoznak rendkívül fontos kérdésekről.

A dilemma, hogy fel kell-e adnunk, illetve fel tudjuk-e, fel akarjuk-e adni szokásainkat, hagyományainkat a környezetünk védelmére, egyre égetőbbé válik, a közös nemzethez tartozással, a közös ünnepeink megélésével pedig egy ennyire megosztott országban nem lehet eleget foglalkozni.

A két politikus a jövő szempontjából is fontos gondolatokat fogalmaz meg: Donáth (a felelőtlen közpénzszórás mellett) a kultúra ápolásában, a felnövő generációk oktatásában, a természeti kincseink megőrzésében megjelenő állami felelősségről, Karácsony a ránk bízott örökségről, a dicső múlt által ránk rótt kötelezettségekről ír. Ezek bizony olyan gondolatok, amikre lehetne, megkockáztatom: kellene az ellenzéki politikát építeni. Az ország jelene pedig aligha érthető meg sem a történelmi múlthoz való viszonyunk, sem a tűzijáték iránt érdeklődő milliók megértése nélkül.

Legyen-e tűzijáték augusztus huszadikán? 1829-ben volt először, és miután hagyománnyá vált, csak az 1848-i forradalom következményei, a világháborúk, az 1956-i forradalom utáni tilalom, illetve a covid-járvány második hulláma tudta megakadályozni, hogy fényes és hangos rakétákkal ünnepeljük Magyarország születésnapját.

A tűzijátékhoz sosem kellett, hogy minden rendben legyen, elég volt, ha nem volt éppen katasztrófa.