Orvoslástörténeti kincset rejt magában a Kőszeg belvárosának egyik legvarázslatosabb pontján álló szerény, emeletes ház: az Arany Egyszarvú patikát. Az épület mindenestül a homlokzatára kiírtak rendeltetését szolgálja. Csodálatos berendezése a magyar rokokó és a korai neoklasszicizmus közötti átmenet bútorművészetének talán legszebb, de mindenképpen legpazarabb megtestesítője. (A szerző felvételeivel.)

Ki itt belépsz, a gyógyítás szentélyében találod magadat…

A magyar Jézus Társasága-szerzetesek remek munkája nyomán megvalósult berendezés a 18. század iparművészetének páratlan gazdagságú emléke, jezsuita barátok 1735 és 1744 közötti készült alkotása. A rend kőszegi gyógyító tevékenységének kezdeteihez, és e patika létrejöttéig, 1743-ig kell visszapillantanunk. A szerzetesrend kollégiumának rektora, Sztankay Pál akkor kért és kapott engedélyt Kőszeg városának elöljáróságától olyan patika létesítésére, aminek szolgáltatása olcsó, szegény emberek esetében (az ígéret szerint) ingyenes lesz. Minthogy ezt meg is tartották a szerzetesek, a város részéről adómentességet élveztek.

A patikamúzeum bejárata.

A létrehozott patika a jezsuiták rendháza mellett kapott helyett. Mostani helyére később, a rend feloszlatása után, 1777-ben került, az Arany Egyszarvú nevet pedig csak 1823-ban, többszöri tulajdonosváltás után kapta. Az ezt követő közel száz esztendő során újabb és újabb tulajdonosok hosszú sora után a még mindig működő gyógyszertár utolsó tulajdonosa, Tersánszky Károly 1910-ben a csodálatos patika-bútoregyüttest eladta az Iparművészeti Múzeumnak, ahol hamarosan gondosan restaurálták, majd ki is állították a teljes berendezést, a kőszegi Jurisics téri ingatlanban pedig hentesüzletet nyitott az ingatlan újabb tulajdonosa.

Hosszú út vezetett ettől az állapottól a mostani időkig, amikor a páratlan szépségű patikaberendezés ismét Kőszeg városában, eredeti helyén pompázik.

Az évek során … nagy erőfeszítések történtek avégett, hogy a bútor ismét eredeti helyén állhasson. A Semmelweis Orvostörténeti Múzeum, Vas megye Tanácsa és az Iparművészeti Múzeum megállapodott, hogy ha megfelelő helyet adnak a bútorzatnak, akkor visszahozzák Kőszegre. Miután Kőszeg Város Tanácsa rendelkezésre bocsátotta az eredeti épületet, minden akadály elhárult, hogy Kőszegen patikamúzeumot hozzanak létre…Mire az épület helyreállítása megtörtént, az Iparművészeti Múzeum szakemberei újra restaurálták a jezsuita szakemberek által készített bútorzatot, és 1980-ban megnyílhatott az Arany Egyszarvú Patikamúzeum – tudósít Révész József, a Kőszegi Városi Múzeum igazgatója. Ehhez feltétlenül hozzá kell tennünk azt a ma már nem eléggé hangsúlyozott tényt, hogy mindez dr. Szigetváry Ferenc, szombathelyi gyógyszerész fáradhatatlan és áldozatos munkája eredményeként valósulhatott meg. Munkásságról 2014-ben a patikaház homlokzatán elhelyezett márványtáblával emlékeztek meg.

A nevezetes gyógynövény-szárító padlás.

Az emeleten öt ablaktengelynyi szélességű épület főpárkánya felett látszólag szerény tetőzet húzódik meg, ám a ház udvaráról feltekintve méretes padlástér körvonalai rajzolódnak ki. Ott rendezték be a ma már egyedülálló növényszárító padlást. Jelenlétével a gyógyászatnak azon régi korszakára emlékeztet, amikor a patikáriusok maguk szedették, szárították és dolgozták fel a gyógynövényeket, majd saját tudásuk szerint készítettek belőlük gyógyító szereket, cseppeket, krémeket. Tudásuk gyarapítására széles körben adott lehetőséget a gyógyászat gazdag szakirodalma, erre pedig a kőszegi patikamúzeum 24 ezer kötetes (!), javarészt antik szakkönyvekből álló gyűjteménye a bizonyíték. Ez a szárítópadlás (nevezhetjük joggal drogériának, hiszen e szó eredetileg az ilyenfajta, hagyományos előállítás munkahelyének megnevezése volt) lenyűgöző hitelességgel éleszti újjá, teszi átélhetővé a gyógyászat szakmájának folyamatait az ott gondosan összegyűjtött munkaeszközök sokasága révén is.

És ha már elkészült a gyógyszer, belépünk az officinába, amit ma eladótérnek mondanánk. A szép, egységes, hiánytalan, ragyogóan restaurált és karban tartott bútorzat a 18. század végének átmeneti stílusát képviseli.

A patikamúzeum egyik tárlója.

Maguk a bútorok tölgyfakorpuszra borított dió burkolatot kaptak, és a korszak jellegzetes, rokokó formavilágát elevenítik fel. A bútorzat egészébe beépített falióra háza a 18. század utolsó negyede jellegzetes, neoklasszicista formaművészetének kiváló példája és példánya, a gyönyörű bútorzat gondos kiegészítésének korát datálja, teljes pontossággal.

A művészi munka a jezsuita asztalosművesség páratlan remeke, a kellemes arányok és a lenyűgöző szépség megtestesítőjeként ez a kőszegi patika joggal büszkélkedhet a hazai történeti patikák sorában az elsőknek járó helyek egyikével.

Belépvén ebbe a színpompás térbe, és ott érezni magunkat, térben és időben, páratlan élmény. Szippantás a múlt drogdús levegőjéből, pillantás a mainál igényes korok embere által teremtett környezeti szépség káprázatos világába. Senki ne hagyja ki, akinek módjában áll megtekinteni e csodálatos múzeumot, és ha már ott jár, igyekezzék minden zegzugát felfedezni és élvezni ennek a páratlan történelmi élménynek!