Kihirdették a ponthatárokat, aminek számait idén több mint 126 ezer felvételiző várta. A felvettek számára nemcsak az egyetemek, hanem a nemzetközi ösztöndíjak is megnyílnak, és még azoknak is van lehetőségük a külföldi tapasztalatszerzésre, akik nem jutottak be a felsőoktatásba. A Tempus Közalapítvány által koordinált programokkal a magyar fiatalok csaknem a világ valamennyi országában tanulhatnak, gyűjthetnek szakmai gyakorlatot és önkénteskedhetnek is – mindezt támogatott keretek között.
Az egyetemi évek nemcsak a kurzusfelvételről, a zh-król és a szakdolgozatról szólnak: ez az időszak ideális arra, hogy a fiatalok kipróbálják magukat külföldi környezetben, új kultúrákkal ismerkedjenek meg és olyan tapasztalatokkal gazdagodjanak, melyeket hazatérve is hasznosítani tudnak a jövőben. Az Erasmus+ programmal a felsőoktatási intézmények hallgatói jelentkezhetnek külföldi partneregyetemek részképzésére egy-két szemeszter erejéig, illetve szakmai gyakorlatot is végezhetnek, akár Európán kívül is. Mindkét esetben tetemes havi ösztöndíj-támogatást kapnak a külföldi megélhetéshez. Az Erasmus+ ösztöndíjon kívül más nemzetközi programokkal is szerezhetnek meghatározó külföldi élményeket a hallgatók a CEEPUS programmal a közép-kelet-európai régió országaiban érhetők el támogatások részképzésre, szakmai kirándulásra és nyári egyetemre; az Államközi Ösztöndíjak pályázatai között pedig a pár hetes tanulmányúttól a teljes képzésig számos külföldi lehetőséget találhatnak az érdeklődők. Az ösztöndíjakra való pályázásban az egyetemek nemzetközi koordinátorai segítenek a hallgatóknak.
Nem kell akkor sem kétségbe esniük a felvételizőknek, ha nem jutottak be a vágyott egyetemre: ők beiktathatnak egy úgynevezett gap yeart. Számos nyugati országban már bevett szokás, hogy a középiskolai vagy az egyetemi tanulmányok után a fiatalok egy évet a világ felfedezésével, az iskolarendszeren kívüli tapasztalatok gyűjtésével töltenek. Az Európai Szolidaritási Testülettel a magyarok előtt is nyitva áll ez az opció: több mint 50 országban van lehetőségük önkénteskedni 2–12 hónapon keresztül, mely idő alatt az ellátásukat biztosítja a program és zsebpénzt is kapnak. Sokféle tevékenységből lehet válogatni attól függően, hogy a szakmai fejlődés, a jótékonykodás vagy az élmények szerzése a legfontosabb cél.
Az önkéntesség az ösztöndíjakkal ellentétben nincs hallgatói jogviszonyhoz kötve: egyetem előtt, után és akár közben is részt lehet venni a programban, 18-tól 30 éves korig. Ehhez az Európai Ifjúsági Portálon kell regisztrálni, ahol az adatbázisban jelentkezhetnek a szervezetek által meghirdetett lehetőségekre. Akik nemzetközi csapatban csak rövid időre próbálnák ki magukat külföldön, részt vehetnek 2–8 hetes csoportos önkéntességben is, vagy Erasmus+ ifjúsági csere révén interaktív, élményalapú módszerekkel járhatnak körbe egy izgalmas témát.
Akár a részképzést, szakmai gyakorlatot vagy önkéntességet választja a fiatal, nagyon sokat nyerhet vele. A nemzetközi tapasztalatok gyűjtése segít a kulcskompetenciák fejlesztésében, erősíti a nyelvtudást, magabiztosságot ad és nem utolsó sorban egy életre szóló élményt nyújt, mely során számos más országokból származó baráttal gazdagodhat a kiutazó.
Nem véletlen, hogy rengeteg magyar fiatal élt már eddig is ezekkel a lehetőségekkel. Az Erasmus+ program 1998-i magyarországi indulása óta több mint 80 ezer hallgató vett részt az ösztöndíj-programban. Az Európai Szolidaritási Testület keretében pedig 781 fiatal vett részt önkéntes tevékenységekben.
