Orbán landolt Pekingben – tette közzé Kína központi hírügynöksége, a Xinhua angol nyelvű kiadványában. Ám a magyar miniszterelnök FB-oldalán ennek nyoma sincs. Pár órával előtte rakták ki sajtósai a migrációellenes videóját és a Győr–Pápa közti úton készült kisfilmet, ahol ő vezeti a furgont és Lázár János az anyósülésről a gyorshajtásra, illetve a stoptáblára figyelmezteti… Ellesett pillanatok a hétköznapi életből…

Ugyanakkor a kínai kiruccanásnak, pedig minden bizonnyal népes tábor kíséretében tartózkodik Pekingben, nyoma sincs. Holott Havasi Bertalan szóvivő nyilatkozataiból tudható, hogy találkozni fog Li Csiang miniszterelnökkel majd Hszi Csin-ping államfővel is, miután megkezdődik az „Egy övezet – egy út” konferencia Pekingben. A világméretű infrastrukturális befektetési kezdeményezés 10. évfordulója alkalmából szervezték a kínaiak a csúcsot, ahol Putyin elnök is tiszteletét teszi, feltehetően beszédet is mond. 

Erről már a Politico számol be, számba véve, hogy amióta háborús bűnösként nemzetközi elfogatóparancsot adott ki ellene a Nemzetközi Büntető Bíróság (ICC), azóta, azaz március óta ez a második külföldi útja az orosz elnöknek. A múlt héten Kirgizisztánban járt. Feltehetően Kínában sem esik bántódása, a kínaiak nem adják ki. Természetesen Putyin is tart hivatalos megbeszélést a kínai elnökkel. Mintegy 100 országból érkeznek delegációk a csúcstalálkozóra, s minden bizonnyal Orbán Viktor lesz az egyedüli kormányfő, aki az Európai Unió egyik tagországából érkezik. Árgus szemekkel figyeli Washington és Brüsszel is az eseményeket, legfőképp Putyin és Hszi találkozóját, hiszen – mint ismeretes –, a kínai elnök nem ítélte el az oroszok ukrajnai invázióját, noha diplomatikusan úgy fogalmazott, hogy a területi egység elvét elviekben elismeri. Oroszországnak a háború óta megcsappant piaci partnereit most részben Kína pótolja, ahová minden eddiginél nagyobb volumenű orosz energiahordozó-szállítás irányul.

Egyébként éppen szombaton fejezte be háromnapos kínai útját Joseph Borrell, az EU külügyi főképviselője: információk szerint az év végére tervezett EU–Kínai csúcsot készítette elő, egyúttal igyekezett nyomást gyakorolni a kínai tárgyalópartnerekre, mondván: az oroszokat rá kell bírni a háború azonnali befejezésére.

Borrell nagyon súlyos aggályokat is jelzett Borrell arra az esetre, ha Kína bármilyen katonai támogatást nyújtana Oroszoroszágnak… Még egy mondat a Politico írásából: Kína ezzel a globális infrastrukturális befektetési politikájával igyekszik növelni a befolyását a világ számos pontján.

A magyar kormánynak még bizonyítania kell az igazságszoltatás reformjának működőképességét, és biztosítani az alapértékek melletti kiállását, s mindezek hiányában az uniós pénzek egyelőre szóba sem jöhetnek – jelentette ki Věra Jourová EU-biztos a Szabad Európa Rádió prágai központjában.  (A cseh Jourová Třebíč városkában született, amit 1468-ban leromboltak a Pogyebrád György és Hunyadi Mátyás között zajló háborúban, s így évekig életképtelen volt a térség). Věra Jourová ugyanakkor a Szabad Európának adott interjújában elismerte: a budapesti kormány reformokon dolgozik, csak hát ennek kézzel fogható eredményei egyelőre nem látszanak. Szükség lenne a tanszabadság, az akadémiai szabadság, az LMBTQ-jogok és a menedékkérők jogainak helyreállítására is ahhoz, hogy az a mintegy 23 000 millió euró, amit a 2021–27-i költségvetési ciklusban hazánknak előirányzott Brüsszel. „Biztosak szeretnénk lenni abban, hogy csak akkor érkeznek meg a pénzek, amikor a magyar kormány képes lesz büntetni a csalásokat és a korrupciót”. Ugyanakkor jelezte azt is, néhány héten belül akár várható is ennek megítélése. Jourová tagadta, hogy szóba került volna egy olyan alku, aminek alapján a budapesti kormány megkapná a forrásokat, ha beleegyezik Ukrajna újabb pénzügyi támogatásába. A Szabad Európa Rádió összegzése: Magyarország minden uniós tagállamnál szorosabb kapcsolatot ápol Oroszországgal, blokkolni akarja a decemberben várható tárgyalásokat Kijev uniós tagságának lehetséges forgatókönyvéről.

A múlt héten Omanban járt Szijjártó Péter tárgylásairól a hétvégén jelent meg az ottani helyi lapban, a Muscat Dailyben összefoglaló arról, hogy cseppfolyós földgáz 2026-ig megvalósuló importjáról és közvetlen légijáratokról is szó esett. Sőt, arról is, hogy a közeli jövőben magyar kormány nagykövetséget nyit Omanban, amit egy királyi rendelet már jóvá is hagyott.

A lengyel választások eredményéből kiolvasható forgatókönyv szerint Donald Tusk alakíthat kormányt, s a nemzetközi sajtó – így a többi között a Die Tageszeitung – máris örvendezik, hogy az Európai Unió jövője szempontjából meghatározó fordulat következik be, miután a Magyarországgal párban álló volt lengyel kormány is olyan renitensnek számított, amelyik nem vette tekintetbe az EU alapértékeit. Ennek minden bizonnyal most vége lesz.