„Nem ellenezhetjük Amerika, az erős Trump politikáját, mert az Putyin győzelmét jelentené. Márpedig Trumpnak kellemetlen lenne, de a nyugati világnak, Európának is, ha ebből a háborúból Putyin jönne ki győztesen” – fogalmazott Volodimir Zelenszkij a londoni ITV-nek adott hétvégi interjújában.

Az ukrán elnök megerősítette: ebben az esetben Putyin nem állna meg. Amíg él Putyin – isten éltesse sokáig –, és amíg a Kremlben van, addig ő harcolni fog. Húsz évvel ezelőtt még Putyin is írt az Európai Unióról, meg arról, hogy akár Oroszország is a NATO része lehet. Azóta nagyot fordult a világ, és ő is nagyon megváltozott. A legnagyobb országot akarja újraépíteni a Szovjetunió mintájára és nem fog megállni. Ha győz, akkor akarja majd Litvániát, Lett-, Észt- és Lengyelországot is. És tovább fog menni.

Magyarország hivatalosan időnként igyekszik egyensúlyozni Ukrajna és Oroszország között – mondta az ukrán elnök, de Orbánék sem tudják, meddig akar elmenni Putyin. „Putyint meg kell állítani!”

Zelenszkij elmondt:, ha a békéhez úgy állunk hozzá, hogy mindegy, csak legyen már, akkor az vereség lesz. Ha Putyin nem ad garanciákat a tűzszünethez sem, akkor mindent elveszítünk és mindannyian vesztesek leszünk.

Noha Trump kemény és okos vezetőként dicsérte Orbán Viktort, annak ellenére feltehetően Magyarország sem ússza meg az amerikai elnök által belengetett vámtarifákat, noha a magyar kormányfő abban reménykedik, hogy Trump iránti hűsége gazdasági hasznot hajt neki – írja a Yahoo!Finance. A magyar tőzsde szép emelkedése követte Trump megválasztását, s amikor Orbán nem sokkal a győzelem után Trump floridai birtokára látogatott, a 4iG részvényei is szépen meglódultak, miután a cég vezetője is elkísérte őt.  Egyébiránt a tőzsde viszonylag jól tartja magát – még mindig a győzelmi mámorban, illetve a béketárgyalások reménye is élteti. Sőt, jót tett neki az is, hogy a magyar miniszterelnök várható nagy amerikai befektetést emlegetett a minap a budapesti rádióban.

A Deutsche Bank számításai szerint, ha csak 10%-os büntetővámot szabna ki Amerika az európai termékekre, az akkor is legalább 0,5%-kal rontja az éves eredményeket. A büntetővám magyar és szlovák autógyártást meg az egyéb ipari termékek gyártását fogja érzékenyen érinteni, miként a forintot és a cseh koronát is, a legsebezhetőbb két valutát az EU-ban. A Hold Alapkezelő szerint recesszióba süllyeszthetik az USA-vámok az európai gazdaságokat.

Köztudott, Trumppal igyekszik jó viszonyt ápolni Szlovákia és Szerbia is, de ők sem úszhatják meg a tarfiák okozta csapást. Magyarország esetében az uniós tagság miatt lesz majd fölhördülés az új vámtételek bejelentése után, noha hasonló ideológiai platformon áll a két vezető, Orbán és Trump, és folyton agyba-főbe dicséri egymást.

Törökország, India és Argentína valamivel könnyebben vészelheti át, sőt még javíthatja is kereskedelmi pozícióját, mert például Narendra Modi indiai kormányfő máris engedményt tett az importtarifákat illetően, még mielőtt a héten a Fehér Házba érkezik látogatóba. 

Az írás szerint Ukrajna sem fog rosszul járni, nem lévén uniós tag, és javítja befektetői megítélését a háborús retorikában megjelent békekötési hajlandóság – mind amerikai, mind ukrán részről.

A Trump-féle győzelmet tűzték ki céljuknak a szélsőjobbos vezetők madridi találkozójukon – számol be a nagyszabású rendezvényről a Sky News. A spanyol Vox párt által szervezett mintegy 2000 fős tanácskozáson ott volt a holland Geert Wilder éppúgy, mint a francia szélsőjobbos Marine La Pen, vagy az olasz Matteo Salvini kormányfő-helyettes.

Orbán balján Santiago Abascal, a spanyol nacionalista, nemzeti konzervatív, jobboldali populista VOX párt elnöke. (Foto: SkyNews)

A Sky News tudósítása Orbánt idézi, aki úgy fogalmazott: tornádoként tört be Trump pár hét alatt a világpolitikába. Amikor a migrációs kérdésekről, vagy woke-ideológiáról esett szó, a tömeg Ursula von der Leyen vagy a spanyol kormányfő, Pedro Sanchez nevét hallva, fújolásban tört ki.

Santiago Abascal, a spanyol nacionalista, nemzeti konzervatív, jobboldali populista VOX párt elnöke szerint Trump vámtarifái miatt nem aggódik, mert szerinte az európai zöldpolitika sokkal nagyobb csapást mér az uniós gazdaságra már most is. Salvini pedig reményét fejezte ki, hogy Németország is hamarosan csatlakozik ehhez a szövetséghez, miközben Olaf Scholtzot a háború utáni időszak legborzasztóbb politikusaként írta le. A konferenciára reagálva a spanyol szocialista párt közleményben tudatta: ezek nem fognak győzni a világot fekete-fehérben láttató ideológiájukkal sem.

A The New York Times ugyanerről szóló írásában azt emelte ki, hogy az összegyűltek közös ellensége az Európai Unió lett. Sőt, Trump lépéseit követve, ők is mind elítélően beszéltek az Egészségügyi Világszervezetről, és a Nemzetközi Büntetőbíróságról is, ami ez ideig nem volt központi téma ezekben a körökben. A velük szembeforduló médiát parazitának minősítették és kárhoztatták a liberális elitet, amelyik kaput nyitott a muzulmánoknak, és a – The New York Times szóhasználatával élve – „felnyársalták a liberális fasisztákat, akik a kereszténység nevében, de ahelyett: beteg sátáni utópiát hirdettek meg”.