Marsha Heller elsőként számolt be a Missouri állambeli tv-ben (KFVS12) arról, hogy Missouri szenátora, Roy Blunt és Bob Casey pennsylvaniai szenátor határozati javaslatot nyújtott be Carl Lutz egykori svájci diplomata budapesti életmentő missziójának elismerését szorgalmazva.

A svájci diplomata Magyarországon a Holokauszt idején több mint 50 ezer ember életét mentette meg, akit neki köszönhetően nem deportáltak és nem kínoztak halálra a koncentrációs táborokban – olvashatjuk a tv honlapján. Legalább 8000 védlevelet (csoportos útlevelet) bocsátott ki, de azokat egész családokra kiterjesztve úgy, hogy közben 76 épületet szintén svájci diplomáciai védelem alá helyezett. Akik elvesztették otthonukat, azok találtak menedéket ezekben az épületekben. A két szenátor a határozatban úgy fogalmaz, hogy a II. világháború legnagyobb polgári mentő misszióját hajtotta végre Carl Lutz, akiről megtudhatjuk azt is, hogy a Missouri állambeli Central Wesleyan College egyetemre járt Warrentonban, Philadelphiában pedig dolgozott.

Carl Lutz a szó legigazabb értelmében tekinthető hősnek – méltatta Blunt szenátor –, a saját életét kockáztatva mentette meg zsidók tízezreinek életét. A szenátorok azt szeretnénk elérni, hogy a második világháborúban Budapesten szolgálatot teljesített svájci diplomata önzetlen és hihetetlen bátor tette ne merüljön feledésbe. A törvényhozás alsóházában a javaslatot szintén Missouri képviselője terjesztette fel.

A nemzetközi sajtóban futótűzként terjedt az Orbán-kormány újabb önkényes húzása, a nemzeti vagyon alapítványokba mentése. A The New York Times saját tudósításban dolgozza fel, miként szervez ki a kormány eurómilliárdokban mérhető vagyont úgy alapítványokba, hogy hosszú távon a kormányfő és támogatói befolyást gyakoroljanak és ellenőrzést szerezzenek a többi között az érintett 11 egyetem felett. Benjamin Novak, a cikk szerzője szerint igencsak nagy kihívás előtt áll Orbán Viktor a jövő évi választásokon, de gond egy szál sem, mert ő és emberei befolyásukat fenntartják a későbbiekben is. Persze a törvény úgy fogalmaz, hogy ezzel a vagyonátruházással közérdeket szolgálnak, az egyetem menedzselését nem befolyásolja a jövőben az, hogy ki lesz hatalmon. Az alkotmánymódosításhoz is szükséges kétharmaddal, azaz masszív politikai többséggel lehet csak módosítani a rendszert. Ezzel szemben elemzők úgy vélik, épp Orbán kezébe ad szinte be- és végeláthatatlan hatalmat arra az időre is, ha netán elveszítené a 2022-i választást. Ennek nőtt is az esélye azok után, hogy az eddig igencsak megosztott ellenzék egy évtized elteltével összefog és egységes kampányt folytat. Kim Lane Scheppele, a Princetoni Egyetem professzora arra a veszélyre figyelmeztetett, hogy mivel az első igazgatósági tanácsok tagjait Orbán kormánya nevezi ki, biztosítva lesz folyamatosan a Fidesz-tagság és ezzel az Orbán-rendszer folyamatos megújítása.

Magyar Bálint volt oktatási miniszter szerint az oktatás és a kutatás autonómiája nincs biztosítva a törvény alapján. Nem alaptalan tehát a félelem – véli a cikk szerzője – mert Orbánék kultúraháborút intéztek mindenfajta liberális érték ellen – legyen az gazdasági, oktatási vagy kulturális területen. Emiatt kerültek összetűzésbe az Európai Unióval is, és most vita tárgya lett az oktatásra fordítandó uniós segélyek ügye, mivel a kormány a segély ötödét az egyetemek modernizációjára kérte. Márpedig Kim Lane Scheppele úgy látja, ha ezek a pénzek eljutnak ezekhez az alapítványokhoz, akkor még a számvevőszék látóköréből is eltűnnek, az információkérés szabadságára való hivatkozással sem lehet majd elszámoltatni őket publikusan.

Éppen ennek kapcsán ír a Bloomberg amerikai hírügynökég arról, hogy Brüsszel megkongatta a vészharangot, Orbánék 4000 millió dollárt (1 200 000 millió forint) akarnak az uniós Covid-segélyalapból átmenteni az egyetemi alapítványokba. Az Európai Bizottság kérheti azonban az összeg visszatartását. Számos országgal egyetemben azonban még a magyar kormány sem nyújtotta be a segélyalap elköltésére vonatkozó részletes tervet, és az ügyet jól ismerő források is azt mondták, alaposan meg fogják vizsgálni, ha egyszer benyújtják a részletes programtervet. A bizottság jelenleg nagy nyomás alatt van, nehogy ezek a pénzek korrupciós csatornákon vagy csalás útján elfolyjanak, mert az unió gazdasági fellendülését kell szolgálniuk a digitális- és zöldfejlesztésekkel. A magyar kormány a lehívható összeg 21%-át az egyetemek megújítására kérte. Eric Mamer, az Európai Bizottság szóvivője úgy fogalmazott, „nagyon éberek leszünk a pénz elosztásánál”, noha konkrétan a Magyarországra vonatkozó tervről nem volt hajlandó nyilatkozni. 

Tucatnyi európai parlamenti képviselő írt levelet ez alkalomból Ursula von Der Leyennek, köztük a Zöld párti Gwendoline Delbos-Corfield, arra figyelmeztetve, hogy a pénz útja homályos alapítványi struktúrában nemcsak követhetetlen lesz, de a pénzek el is fognak tűnni, s vele együtt a tanszabadság és az egyetemi intézményi autonómia is.

Mindez egybeesik a jogállami normák számonkérésével, amelynek során vizsgálja a bizottság a közbeszerzéseket, a korrupciót, a közérdekű információhoz való jutást és a sajtószabadság érvényesülését is.