Az osztrák sajtóban érthető módon nagy teret kap az a hír, hogy az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indított Ausztria ellen a családtámogatási rendszer indexálása miatt. A január elsején életbe lépett intézkedés alapján abban az esetben, ha az ausztriai munkavállaló gyermeke nem Ausztriában, hanem más országban tartózkodik, akkor a gyermek után járó támogatás mértéke a gyermek tartózkodási helye szerinti létfenntartási költségszinthez igazodik.
Ha tehát például egy luxemburgi munkát vállal Ausztriában, de a gyermekét nem viszi magával, akkor mostantól több családtámogatást kap, mert Luxemburgban magasabbak a létfenntartási költségek, mint Ausztriában. Becslések szerint azonban – írja a Die Presse című bécsi lap – az ilyen pozitív eltérés csak mintegy 400 esetet jelent. Ezzel szemben mintegy 125 ezer olyan gyermek van, akit az unió valamelyik keleti – olcsóbb – tagállamában nevelnek, de a szülő Ausztriában dolgozik. Közülük a legtöbben, 40 ezren magyarok a Die Presse adatai szerint.
Az uniós eljárás Magyarország kezdeményezésére, Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Bulgária, Litvánia és Szlovénia támogatásával kezdődött, és a brüsszeli bizottság szerint – amely testületet ugyebár Budapesten a magyar kormány ellen egyébként jelenleg is folytatott kötelezettségszegési eljárások sorozata miatt oly gyakran szidalmaznak – szóval Brüsszel szerint az osztrák jogszabály diszkriminatív jellegű. A bécsi kormány viszont kitart azon álláspontja mellett, hogy eljárása összeegyeztethető az európai joggal. Mint a Die Pressében olvasható, a hivatkozási alap Wolfgang Mazal bécsi jogi szakértő szakvéleménye, amely szerint a családtámogatás nem biztosítási alapon járó szolgáltatás, hanem bevételfüggő szociális támogatás, amelynek a célja a gyermeknevelés költségeihez való hozzájárulás. Ebből következően Bécs szerint az indexálás nem jogsértő. A kötelezettségszegési eljárásoknak egyébként – ha az Európai Bizottság nem tudja jobb belátásra bírni az érintett tagállamot – általában az a sorsuk, hogy az ügy a luxembourgi székhelyű Európai Bíróság előtt landol, amely aztán végérvényesen dönt abban, hogy a vitatott előírás összeegyeztethető-e az unió jogával. Mellesleg, a „Stop, Soros!”-ként emlegetett magyar törvénykezés is a legjobb úton halad efelé – a bizottság éppen tegnap, az Ausztria ellen indított eljárással egy csomagban léptette újabb szakaszába a Budapest ellen emiatt indított folyamatot. Erről szintén részletesen beszámol a nemzetközi média.
Az Európai Uniónak megkettőzött erőfeszítéssel kell küzdenie a dezinformáció ellen – vélekedett Marija Gabriel, a digitális ügyek bolgár uniós biztosa, az EurActiv brüsszeli hírportál által szervezett szerdai rendezvényen. Elmondta, hogy az Európai Bizottság már megkapta, és a jövő kedden nyilvánosságra is hozza azt a jelentést, amely első ízben tekinti át, miként működik a megtévesztő tájékoztatás elleni fellépést szolgáló önkéntes magatartási kódex, amely mellett elkötelezte magát a Facebook, a Google és a Twitter is. Az EU-biztos szerint a szektoron belüli önszabályozás módszere csak az egyik lehetőség – ha szükséges, a brüsszeli bizottság nem zárja ki az uniós előírások kidolgozását sem.
A rendezvényen az EurActiv beszámolója szerint felszólalt Jávor Benedek, a zöldek frakciójához tartozó európai parlamenti képviselő, és felhívta a figyelmet a sajtószabadság problémáira. A politikai nyomás és az öncenzúra sok uniós tagállamban megfigyelhető – mondta, és sajnálattal jegyezte meg, hogy erre saját hazája a legjobb példa. Az EurActiv írása kitér arra: a bírálók szerint a magyar médiapluralizmus elnyomásával ér fel, hogy Orbán Viktor az előző év végén olyan megállapodást hozott tető alá, amelynek alapján kormánypárti médiaintézmények százait vonták össze egyetlen ernyőszervezetben, a Közép-európai Sajtó- és Médiaalapítványban. Jávor Benedek – olvasható az EurActivban – szintén beszélt arról, hogy pénzügyi kihívásokkal is szembesül a média. A képviselő úgy vélekedett, hogy az Európai Uniónak többet kellene tennie a minőségi és megbízható tájékoztatás pénzügyi támogatása végett.
„Teljesen új európai uniós megközelítésre van szükség, a médiának szerkesztői és pénzügyi függetlenség mellett kell működnie. Médiaszabadság nélkül nincs demokrácia” – idézi a Párbeszéd politikusának a szavait az EurActiv brüsszeli hírportál. A vitában Gabriel EU-biztos elismerte, hogy az uniónak többet kellene tennie. Elmondta, hogy az Európai Bizottság 61 millió eurót szánt a „Kreatív Európa” programra, amelyből a médiaszabadságot, a médiapluralizmust és a médiaismeretek fejlesztését támogatnák, miközben az EU médiaszektora 9 milliárd eurós üzleti bevételcsökkenést volt kénytelen elkönyvelni.