A határozott vezetés ígéretéhez sok esetben társul a hajlandóság, hogy törvénytelen erőszakot alkalmazzanak az állam ellenségeivel szemben. Ezek az erős emberek általában rendkívül érzékenyek a bírálatokra. Az a jellemző rájuk, hogy a bizonytalansággal, a félelemmel és a zavarral kereskednek. Az ilyen politikusok – legalábbis az elején – jól el vannak egymással. Putyin és Trump kölcsönösen csodálja a másikat. De mivel hasonló a stílusuk és ugyanúgy páváskodnak, látványosan össze is tudnak különbözni, lásd az orosz és a török elnököt. Az egészben a riasztó az, hogy az erős emberek hatása ritkán marad meg az adott állam határain belül. Az odahaza alkalmazott burkolt erőszak túlságosan gyakran átcsap a nemzetközi színtérre is.
Lehet, hogy Lengyelországban maradhat az a fajta pénzügyi nacionalizmus, amelyet először Orbán Viktor valósított meg Magyarországon – vélekedik a Bloomberg. A Moody’s a hét végén a Standard & Poor’s-tól eltérően nem értékelte le a gazdaságot, de a kilátásokat kedvezőtlen állította több, várhatóan igencsak költséges populista lépés miatt, ideértve elsősorban a svájci frankban jegyzett több, mint 500 ezer jelzáloghitel átváltását. A tőke az év eleje óta nagymértékben megy ki az országból és a zloty a legrosszabbul szereplő valuták közé tartozik a feltörekvő államok rangsorában. A költségvetés hiánya az idén meghaladhatja a célul tűzött 3%-ot és a befektetőket zavarhatja a nacionalista retorika, illetve a kormánypárt szocialista gőze.
De lehet, hogy ezzel együtt működhet Lengyelországban is az orbáni politika. A lengyel bankadó alacsonyabb, mint a magyar és a külföldi pénzintézetek nem szándékoznak feladni állásaikat, bár azért a hitelezés máris visszaesett valamennyire.
A lengyelek most dolgoznak a kiskereskedelmet sújtó adón, ennek mértéke szintén jóval kisebb lesz, mint a 6%-os magyar élelmiszerlánc-ellenőrzési díj. Varsó nem követheti Budapest példáját az egyik legfőbb területen, a deviza-jelzálogkölcsönöknél, mert már lekésett arról, hogy ezeket kedvező árfolyamon tudja konvertálni, a bankok költségére. Az ugyanis elvinné a tavalyi GDP 3,7%-át. A varsói kormány előreláthatólag megfogadja az IMF figyelmeztetését.
Orbán pénzügyi nacionalizmusa azonban javarészt győzedelmeskedett. Ahogy egy szakértő írta, részben azért, mert a nemzetközi kötvénypiacok meglepően türelmesek voltak az illiberális politikával szemben. A miniszterelnök kézben tartotta a makroszámokat és hozamvadász befektetők hajlandóak voltak hitelezni, jóllehet az EU és a Valutaalap mormogott az állam növekvő szerepe és amiatt, hogy Orbán kész megkopasztani a nagy külföldi vállalkozásokat. De a lengyelek helyzete nem olyan erős az unióban, mint a magyaroké a konzervatív frakciótagság folytán, azonkívül Varsó a jelek szerint nem tesz oly mértékben Brüsszel véleményére, mint a Fidesz.
Ha Lengyelországban nem mennek tönkre a közpénzügyek és sikerül mérsékelt eszközökkel valóra váltani bizonyos, orbáni szociális ígéreteket, az némi legitimitást adhat a pénzügyi nacionalizmusnak és mások számára is vonzóvá válhat – Kelet-Európán kívül is.
Bill Clinton többször is élesen támadta Magyarországot és Lengyelországot, amikor a hét végén egy kampányrendezvényen, New Jerseyben a felesége mellett korteskedett – írja a The Trentonian. A volt elnök kijelentette, hogy a demokrácia bajban van a két országban, mert az itteni vezetés Putyin-féle rendszert akar. Azaz tekintélyelvű diktatúrát, ugyanakkor kizárná az idegeneket. A politikus, aki Hillary győzelme esetén helyet kapna a kormányzatban, ezzel egyben Trumphoz is szólt, akit egyébként is osztott rendesen. Pl. amikor arról beszélt, hogy lehetne kerítést építeni a kanadai határon is, hiszen az északi szomszédságban is sok külföldi él. És szükség esetén le lehetne zárni az országot a Csendes-, illetve az Atlanti-óceán felől is. Meg a levegőből. Mint mondta, Amerikának nagyon is szüksége van a muzulmánokra, akik szeretik a szabadságot és gyűlölik a terrort. Nem lehet megosztani az országot és a vallást.
George Soros is érintett a Panama papírokban, jóllehet ő az egyik első számú finanszírozója annak az újságírói csoportnak, amely folyamatosan nyilvánosságra hozza a több mint 11 millió titkos dokumentum legfontosabb részleteit – adja tudtul a Fox News. Tavaly másfél millió dollárt adott erre a célra. Az üzletember három céget hozott létre, egyet Panamában, egyet a Brit Virgin-szigeteken, egyet pedig Bermudán. A tudósítás megjegyzi, hogy offshore cégeket működtetni nem törvénytelen, ám Soros a 90-es évek közepén több olyan vállalatot is vett, amely az amerikai tőzsdei bizottság ellenőrzése alá tartozik, így köteles nyilvánosságra hozni céghálózatát és bankszámláit. A cikk arra is utal, hogy a befektető az Egyesült Államokban esetleg nem fizet adót, miközben ott a demokratákat támogatja. Ő folyósította a legtöbb pénzt, 8 millió dollárt Hillary Clinton kampányára.
