Kissé elsietettnek tartja Lendvai Pál egyes megfigyelők túlzott lelkesedését a lengyelországi választások nyomán előállt helyzetet illetően.

A közép-európai térség neves szakértője a bécsi Der Standardban megjelent kommentárjában elismeri, hogy az urnáknál a lengyelek megmutatták, a civil társadalom mozgósítása és az ellenzék összezárása révén – kirívó ellentétben a vigasztalan magyarországi helyzettel – a tisztességtelen feltételekkel lebonyolított választást is meg lehet nyerni. Felhívja azonban a figyelmet arra, hogy a Jog és Igazságosság – PiS – elnevezésű eddigi kormánypárt már jó előre felkészült az esetleges választási vereségre, és jócskán bővítette az államfő jogkörét.

A nép által kétszer is közvetlenül megválasztott Andrzej Duda köztársasági elnök, a PiS bizalmi embere vétót emelhet bármelyik törvénnyel szemben, és annak szövegét a PiS hívei által dominált alkotmánybíróság elé utalhatja. Együtt döntési joga van Európa-politikai kérdésekben, illetve kinevezések tekintetében. A létrejövő koalíciós kormánynak 27 törvényhozási mandátummal kevesebbje van, mint amennyi szükséges lenne az elnöki vétó felülbírálatának feltételéül szabott háromötödös többséghez.

A PiS emberei uralják az állami médiát, a közigazgatást, a nemzeti bankot és az állami vállalatok vezetését. Teljességgel nyitott kérdés, hogy mikor lehet – ha egyáltalán – visszacsinálni az igazságszolgáltatás súlyos következményekkel terhes átalakítását, írja a publicista. Mindezek ellenére úgy látja, hogy ha a kormánykoalíció a jövő júniusi európai parlamenti választásokra is egységes marad, ha az erős civil társadalom megőrzi éberségét, és ha a Lengyelországban igen befolyásos szövetségesnek számító Egyesült Államok, valamint az Európai Unió tevékenyen támogatja az új kormányt, akkor valóban sikerre vihető az Európa számára oly fontos lengyelországi demokratikus fordulat.

A Politico című amerikai portál európai kiadása megemlíti, hogy Donald Trump egyik beszédében összekevert illiberális politikusokat, és Orbán Viktort Törökország vezetőjének nevezte. Hétfőn New Hampshire-ben egy kampánygyűlésen azt mondta:

„Van egy férfi, Orbán Viktor. Hallott már valaki róla? Minden bizonnyal ő az egyik legerősebb vezető a világon. Ő Törökország vezetője” – mondta a volt amerikai elnök. Hozzátette, hogy Orbán „frontot képez” Oroszországgal szemben, holott – jegyzi meg a Politico – sem Magyarország, sem Törökország nem határos Oroszországgal.

Miután Recep Tayyip Erdogan – az igazi török elnök – jelezte, hogy immár nem akadályozza Svédország NATO-tagságát, Stockholm most arra vár, hogy Magyarország is ráüsse a pecsétet a csatlakozásra. Az EurActiv ezzel kapcsolatban kiemeli: Magyarország azzal vádolta Svédországot, hogy beavatkozott az ügyeibe, bírálta a magyar demokrácia állapotát. „A NATO nem tett semmilyen közvetítő lépést az ügyben, kizárólag az Ankarával való viszonyra összpontosított” – teszi hozzá a brüsszeli hírportál.

Erdogan bejelentését egyébként a korábbi tapasztalatok alapján visszafogott óvatossággal fogadták Stockholmban – írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung, és emlékeztet arra, hogy ilyen állítólagos áttörésre már  akadt példa. Így Erdogan júliusban a vilniusi NATO-csúcstalálkozó előtt jelezte, hogy hamarosan a törvényhozás elé terjeszti az ügyet, de aztán további követeléseket támasztott Svédországgal szemben.

A német lap szerint sem világos még, hogy a török parlament mikor szavaz majd a svéd NATO-tagságról. Ráadásul még a magyarok hozzájárulása is hiányzik. Budapesten újra és újra azt mondták ugyan, hogy nem Magyarország lesz az utolsó olyan tagállam, amelyik rábólint a svéd csatlakozásra, de egyúttal azt is hangoztatták, hogy javítani kell a Svédországhoz fűződő kapcsolatokat, miközben konkrét változásról éppúgy nem történt említés, mint Törökország esetében.

Végül arról, hogy – mint azt a Die Zeit német magazin internetes kiadása írja – Karl Nehammer osztrák kancellár kijelentette: jelenleg nincs mód a belső határ-ellenőrzéstől mentes, szabad mozgást biztosító schengeni övezet kibővítésére. A biztonsági helyzet ezt nem teszi lehetővé – mondta Nehammer azon a bécsi sajtóértekezleten, amit Nikolaj Denkov bolgár miniszterelnökkel közösen tartott. Bulgária – Romániával együtt – 2011 óta próbál bejutni a schengeni zónába, de sokáig elégtelennek minősítették a két ország felkészültségét, most pedig – mint azt a Die Zeit az osztrák kancellár szavaiból leszűri – az ismét megnövekedett migrációs nyomás az oka az elzárkózásnak. Nehammer felhívta a figyelmet arra, hogy emiatt a schengeni megállapodásban részes országok egymás közti határán is sorra visszaállítják a határ-ellenőrzést.

„A schengeni rendszer mára elromlott, meg kell javítani” – fogalmazott a kancellár. Denkov szerint ugyanakkor jobb lenne Európának, ha Bulgária és Románia is tagja lenne az övezetnek, mert akkor hatékonyabban lehetne fellépni a szabályozatlan migrációval szemben.