A járvány első hullámát viszonylag alacsony halálozási rátával megúszta az Európai Unió keleti régiója, szemben a britekkel és spanyolokkal. A harmadik hullám viszont most itt szedi a legtöbb áldozatát – összegzi az elmúlt hetet a Fortune magazin. Sosem látott magasságban a halálozási arány a lengyeleknél, cseheknél és a szlovákoknál, a magyaroknál pedig továbbra is a legmagasabb ez a mutató
Világviszonylatban 10 Covid-esetből 9 ebben a térségben pusztít. A cikk két dologgal magyarázza a 180 fokos fordulatot: a politikusok lassan reagáltak erre a hullámra, miközben akadozott a lakosság beoltása, amihez hozzájárult az eleve kivéreztetett egészégügyi ellátórendszer. Másodsorban Európa-szerte is növekszik a bezárások miatti elégedetlenség. Az oltás intenzitása viszont egyelőre nem hoz megoldást a bajra, mivel – emeli ki a cikk – Magyarországon szinte a legmagasabb az átoltottság aránya, s mégis nálunk a legsúlyosabb jelenleg a járványhelyzet az egész világon.
Kertész Zsuzsannáról / Shoshana Kerteszről rajzol egészen közeli portrét az Independent annak kapcsán, hogy kiállítása nyílt New Jersey városi galériájában. Virginia Woolf-portréira figyelt fel a művészvilág, mivel a mélykék háttér, ahogy általában az írónőt ábrázoló képein látható életének és halálának is jelképével, a vízzel asszociálható. A cikk megjelenése és a kiállítás bemutatása nem véletlenül esett március 28-ára, mivel ez volt Virginia Woolf öngyilkosságának napja, amikor zsebeit kövekkel megrakva a házukhoz közeli Ouse folyóba sétált. Kertész Zsuzsanna 2003-ban Jeruzsálembe, majd 7 évvel később az Egyesült Államokba költözött, és sikeres festő, illetve design-grafikus lett, és időnként filmes statisztaként tesz szert mellékjövedelemre – fogalmaz az írás.
Varga Judit, Orbán igazságügyi minisztere igyekszik az Európai Unióval elfogadtatni Jeruzsálemet, mint Izrael fővárosát, s ezzel tisztázni is a Soros György elleni indított kampánya miatt a magyar kormányt ért, szerinte alaptalan antiszemita vádakat – írja a Times of Israel.
Hazánk volt az első, amely Trumpot követve Európában elsőként ismerte el Jeruzsálemet fővárosnak azzal, hogy átköltöztette Tel Avivból diplomáciai képviseletét. Ez önmagában bizonyítja, mondja a tárcavezető, hogy Magyarország vezető szerepet akar játszani Európában az Izraelhez való viszonyulás megváltoztatásában. Varga szerint az antiszemitizmust kártyaként kijátsszák a magyar kormány ellen. Sőt, tette hozzá, ha Sorost vallása vagy származása miatt támadták, „a magyar kormány mindig elsőként védte meg”. Emellett Varga a kóser állatvágást is védelmébe vette, amit Európa-szerte sorra betiltanak, márpedig az a zsidó közösség megmaradása miatt fontos.
A 24 000 millió (!) forintból luxussá varázsolt karmelita-kolostorba költözés történetét eleveníti fel a Süddeutsche Zeitung írása, amely a történelmi hátteret is megvilágítva emlékeztet: hogy nemcsak a török hódoltság előtti királyok rezidenciája volt a budai vár, hanem Horthy Miklósé is a két világháború között. Mindez persze csak felvezetése volt az Orbán irodájában fölakasztott „nemzeti tükör” történetének, amit a Fidesz-alapítás 33. évfordulójára készítettek a kormányfőnek, teleírva a nemzetmegmaradás hét törvényével, amit egyébként a trianoni emlékbeszédében mondott el – figyelt fel a német lap a miniszterelnök Facebook-bejegyzésére.
Ungváry Krisztián történész óvatosságra inti azt, aki esetleg komolyan venné a kormányfő intelmeit, az viszont tény, hogy az ehhez hasonló bölcsességekkel mindig sikerül a szavazók 30-40 százalékának szívét megdobogtatni. A szerző szerint pedig ez a tükörhistória – mint ügyes pr-fogás – leginkább arra jó, hogy elterelje az emberek figyelmét a Covid-drámákról, a magas halálozási mutatókról és az egészségügy válságos helyzetéről. Amikor a sportra és az egyházakra szánt kiadások jóval meghaladják az egészségügyi ellátásra fordított összegeket.
Az osztrák Kurier pedig arról a minanpi luxembourgi döntésről számolt be, amely törvénysértőnek ítélte meg Magyarországot a cigaretta jövedéki adóemelésének mulasztása miatt. 2017 végéig kellett volna a meghatározott mértékben emelni az árát, s az Európai Bizottság erre vonatkozó elmarasztalását gyakorlatilag helyben hagyta az Európai Unió Legfelső Bírósága. Mivel az uniós átlagárnak még a 60%-át sem érte el a korábbi jövedéki adóemelésekkel sem.
Ezzel nemcsak az járt, hogy versenyelőnyhöz jutott hazánk más, törvénytisztelő országokkal szemben, hanem szembement az uniós egészségpolitikával is.
