Ha csak a gazdaság állapotára gyakorolt hatás számítana, akkor is meghökkentő, hogy a pszichiátriai okokból a (rövideb-hosszabb ideig) dolgozni képtelenek az ország nemzeti termékének (GDP) 4-6 százalékos kiesését okozhatja. Miközben tény, hogy egy ország mennyire tud örülni annak, ha elér évente néhány százalék GDP-növekedést. De természetesen mindez egyáltalán nem csupán pénzkérdés. Az emberek lelki, mentális egészsége nemzedékek életét, jövőjét is meghatározza, és egy érzelmileg romba dőlő ország végzetesen rossz úton jár. A Magyar Pszichiátriai Társaság állásfoglalása részletesen mutatja meg a helyzetet.

A hazai pszichiátria tudományos és gyakorlati munkája nemzetközi léptékben is kiemelkedő. Erről a vándorgyűlés számos előadása is képet ad. Sok téma között foglalkoznak a gyerekkori pszichés zavarokkal, az étkezési, szexuális zavarokkal, a depresszióval, a szkizofréniával, függőségek jelenségeivel és a kezelés lehetőségeivel.

Ezekben a munkákban szép eredményeket érnek el a hazai fiatalok is, ám egyre többen mennek el az országból, ami tovább nehezíti az amúgy is súlyos betegellátási körülményeket – hívta fel a figyelmet dr. Molnár Károly, a MTP elnöke a vándorgyűlést beharangozó tájékoztatón.

Kurimay Tamás professzor, a társaság volt elnöke beszélt azokról az új jelenségekről is, amelyek az informatika terjedésével bukkantak fel, például az internetes játékok okozta függőségről. Ő utalt arra a felmérésre is, amely kimutatta, hogy a pszichiátriai szakmában dolgozók fizikai és lelki egészsége súlyos veszélyben van. A tavalyi adatok szerint az egészségügyi dolgozók körében kiugróan magas az öngyilkosok száma, és a mentális betegségek elterjedése.

Súlyosan nyomasztja a munkájukat hivatásnak tekintő orvosokat, hogy egy-egy hatórás rendelésen 40–60 beteget kell ellátniuk. A magánpraxis sem sokat javít a helyzeten, hiszen sok rászoruló nem tudja megfizetni.

Megkerülhetetlen téma a menekültek sorsa, és a velük foglalkozás, ami szakmai oldalról közelítve is nagyon sok kérdést vet fel. Az Európai Pszichiátriai Társaság ajánlást adott ki ezzel kapcsolatban, s most folynak a projektek előkészületei. Speciális gondoskodást és tudást kíván a súlyos megpróbáltatások után érkező gyerekekkel való törődés. A szakma feladata a sok kétségbeesett ember ellátása, hiszen rengeteg közöttük a gyászoló, kínzásokon átment ember, akinek a körülményein segíteni kellene.

Dr. Purebl György, a társaság leendő elnöke elmondta: a menekültek számára életmentő, ha van okostelefonjuk, miáltal tájékozódhatnak a lehetőségeikről, segítséget kérhetnek. Már készülnek azok az alkalmazások, amelyek az okostelefonok révén tudnak segítséget adni.

A Magyar Pszichiátriai Társaság állásfoglalása a pszichiátriai ellátásról

„Az elmúlt hetek sajtóvisszhangot kapott eseményei is jelzik, hogy az utóbbi évek elmaradt szakmapolitikai döntései, a pszichiátriai ellátás elégséges biztosítását ellehetetlenítő intézkedések a pszichiátriai ellátórendszer összeomlásával fenyegetnek. 

Jelen állásfoglalásban, támogatva az 1001 orvos hálapénz nélkül csoport állásfoglalását, szakmánk iránt érzett felelősségünk, hogy megismételjük és kiegészítjük az utóbbi években folyamatosan hangoztatott stratégiai javaslatainkat a pszichiátriai jövőjét illetően.

Megismételjük és újra felhívjuk a figyelmet, visszhang nélkül maradt két éve megfogalmazott véleményünkre (Stratégiai javaslatok a pszichiátriai ellátást és a pszichiátria jövőjét illetően MPT, 2013.):

  • A WHO 2014-i szakértői elemzése, az ÁSZ 2012-i jelentése, valamint a korábbi ombudsmani nyilatkozatok alapján megállapítható, hogy a hazai pszichiátriai ellátás a személyzet számát és a tárgyi feltételeket illetően jelentősen elmarad a nemzetközi elvárásoktól és a hasonló fejlettségű országok tényadataitól.    

 

  • A hazai pszichiátriai rendszernek a fekvő és járóbeteg-ellátás együttműködésén kell alapulnia. A pszichiátria fejlődése szükségessé teszi a Pszichiátriai Gondozók és az ambuláns ellátás egyre hangsúlyosabbá tételét. A pszichiátriai gondozók jelenleg súlyos humán erőforrás és finanszírozási nehézségekkel küzdenek. Súlyos probléma a forráshiány és a jogi szabályozás hiánya. Indokoltnak tartjuk, hogy a gondozókhoz lehetőleg közvetlenül kapcsolódjon nappali kórház, és kiemelt szerepük legyen a közösségi ellátó helyek irányításában.  Kiemelten fontos a kötelező ambuláns kezelés lehetőségének megteremtése . A pszichiátriai betegek ellátásában, különösen a pszichoterápiához való hozzájutás tekintetében meg kell találni a magánszolgáltatók helyét.
  • A minden szinten hiányos pszichiátriai ellátórendszer további sérüléseinek megelőzése érdekében a jelenleg működő pszichiátriai szolgáltatókat (fekvő- és járóbeteg-ellátó helyeket egyaránt) nem szabad áthelyezni, megszüntetni a szakma vezetőtestületeivel való előzetes konzultáció és hatástanulmányok nélkül. A megszüntetendők helyébe megfelelő színvonalú szolgáltatás létrehozása elengedhetetlen.
  • Kiemelt feladat a pszichiátria társadalmi és orvos-szakmai megítélésének javítása a pszichiátriai betegek destigmatizációja és rehabilitációja érdekében.

Az elmúlt években nem következtek be olyan változások, amelyek  gondok felszámolását jelentenék.  Egyre súlyosabb, az alaptevékenység ellátását veszélyeztető helyzet alakult ki a pszichiátriai ellátás minden területén, az ország minden régiójában, beleértve és hangsúlyozottan aláhúzva a budapesti intézmények működési ellehetetlenülését.

Kritikus a humán erőforrás hiány a pszichiáter szakorvos és az szakápolói szinten.  A szakember hiány súlyosan veszélyezteti már a betegek és a szakmában dolgozók biztonságát is. Az életkori tendenciákat is figyelembe véve a helyzet további romlása prognosztizálható, ami a rendszer küszöbön álló összeomlásával fenyeget.

A fentieken kívül az alábbiak várnak halaszthatatlan megoldásra:

  • A pszichiátriai zavarok a tartós munkaképesség-csökkenés második leggyakoribb okai, az egészségügyre jutó szűkös erőforrásokból mégis egyre kevesebb jut a pszichiátriára.  Az EU által kifejezetten a pszichiátriai és addiktológiai rehabilitációra szánt jelentős összegből, a legtöbb helyen más szakághoz kerültek a nagyobb fejlesztések.
  • A humán erőforrások általánosan ismert hiányából szakmánk részesedik leginkább, mivel szakmánk humán erőforrás igénye az orvos szakmák közül az egyik legnagyobb. Mivel mára kritikus helyzet alakult ki, a teljes összeomlás elkerülése érdekében sürgősen jelentős bérfejlesztésre van szükség a pszichiátriai ellátás minden területén. Ez nélkülözhetetlen a humán erőforrás elvándorlásának megakadályozása érdekében.
  • Közismert a legtöbb kórházban osztályaink elhanyagolt kubaturális viszonyai. Csak ombudsmani vészjelzés és közvélemény előtti sajtóvisszhangja tette lehetővé a Merényi KH sürgősségi pszichiátriai részlegének felújítását. Bár vidéken uniós pályázati forrásokból történt néhány sikeres fejlesztés, a fővárosi siralmas helyzet a lakosság felháborodását is kiváltja. (ld. www.mptpszichiatria.hu, a Magyar Pszichiátriai Társaság honlapja) Javasoljuk a megoldásig kapacitás csökkentési moratórium bevezetését.
  • A hatályos Egészségügyi Törvény mentális zavarokat érintő fejezetében több rész elavult, de sorozatos jelzéseink ellenére sem történt változás. Önálló „elme-törvény” megalkotására volna szükség! Ebben kellene pontosan szabályozni azokat a jogi kereteket, mint pl. a kötelező gyógykezelés, ezen belül az ambuláns ellátásra való kötelezés kérdése, stb. A jogbizonytalanság okozta félelem az egyik oka a pályaelhagyásnak, a humán erőforrás krízis erősödésének is. A hatályos magyar jogszabályok, sokszor összeegyeztethetetlenek a Magyarország által aláírt nemzetközi egyezményekkel.
  • A pszichiátriai betegségek fekvő- és főként járóbetegek ellátására az OEP által meghatározott finanszírozás elégtelen. Az összegekből a pszichiátriai ellátó helyeket nem lehet fenntartani. Ez fő oka annak, hogy az intézmények, jelentős, krónikus finanszírozási deficittel, látják el feladataikat. Mint hogy a WHO-jelentés is megfogalmazta, a kórházak inkább fejlesztenek olyan más orvosi területeket gyakran a pszichiátria rovására, amelyeknél a bevételek magasabbak. Elfogadhatatlan az elégtelenfinanszírozás miatt kialakult szemlélet, hogy a pszichiátria „veszteségtermelő” az egészségügyi ellátó helyek számára!
  • A fenti okok miatt, a közfinanszírozott ellátás gyakorlatilag képtelen pszichoterápiás szolgáltatást biztosítani. A pszichoterápiás ellátás finanszírozásának költséghatékonyságát a munkából való kiesés csökkenésében felesleges kórházi kezelések elkerülésében, a visszaesések csökkenésében lehetne mérni. A közfinanszírozott ellátásban a finanszírozás rendezése és a magánszolgáltatók finanszírozott bevonása az ellátásba lehet a megoldás útja.

A mentális ellátásba történő befektetés, több költség-haszon elemzés alapján, társadalmi szinten többszörösen megtérülő befektetés. A mentális zavarok a tartós munkaképesség-csökkenés második leggyakoribb okai hazánkban, így a pszichiátriai okokból a termelésből kieső munkaerő az ország GDP-jének akár 4-6 %-os kiesését is eredményezheti.

A jelenlegi helyzet már nem eredeztethető az OPNI 7 évvel ezelőtti bezárásából, annál inkább az OPNI bezárását megelőző és követő szükséges fejlesztések hiányából.

A pszichiátriai ellátás azonnali fejlesztése elemi társadalmi érdek, megtérülő befektetés a jövő szempontjából.

Budapest, 2016. május 25.

Magyar Pszichiátriai Társaság”