Szembeszökő a különbség a hazai ingatlanpiacon az egyes országrészek árai között. Az Otthontérkép kínálati árakat tartalmazó térképszelvénye szerint az egy négyzetméterre jutó kínálati átlagár Budapesten meghaladja a 400 000 forintot, az észak-keleti országrész megyéiben jóval 200 000 forint alatt marad.
A budapesti kínálati árakat ugyan meg sem közelítik, de Győr-Moson-Sopron, Hajdú-Bihar, Pest, Somogy, Bács-Kiskun megyékben a négyzetméter átlagárak 2–300 000 forint között mozognak, ezek így az ország legdrágább megyéi.
Legolcsóbban Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén, Tolna, Békés, és Nógrád megyékben kínálják a lakóingatlanokat: az átlagos kínálati árak még a 150 000 forintot sem érik el.
A kínálati árváltozást mutató Otthontérkép térképszelvénye alapján a sötét kékkel jelölt területeken 6–8%-kal csökkentek az hirdetési árak 2015-ben az előző évihez képest, miközben a nyugati országrészben, Budapesten, és Pest megyében érdemi, kétszámjegyű növekedés volt mérhető, vagyis az olló tovább nyílt.
A különbségeket jól érzékelteti, hogy két, hasonló állapotú, 60 négyzetméteres, teljesen átlagosnak számító lakás ára között a legdrágább (Budapest) és legolcsóbb (Nógrád megye) területeket tekintve akár több, mint 18 millió forint különbség is lehet. Természetesen különböznek a megyeszékhelyek a kis városok, községek, falvak árai egy-egy megyén belül, az átlagárak különbsége azonban így is számottevő.
Árnyalja az ingatlanpiac szélsőségeiről kialakult képet, ha figyelembe vesszük a KSH egyes megyékre vonatkozó, a születéskor várható élettartamot bemutató statisztikáit. Egy teljesen átlagos újszülött várható élettartama akár 3,5–4 nagyon értékes évvel is eltérhet az ország különböző területein.
Egyértelmű, hogy a várható élettartam összefügg az adott területi egység életkörülményeivel. Azonban ha azt is figyelembe vesszük, hogy miként változtak a megyei népességadatok ugyanebben az időszakban, látható, hogy a népesség csökkenése azokban a megyékben a legnagyobb mértékű, ahol a legalacsonyabb a várható élettartam. A lakosság folyamatosan vándorol el azokból a megyékből, ahol rosszak az életkilátások, és áramlik elsősorban a fővárosba valamint a több munkalehetőséget kínáló nyugati országrészbe.
Nógrád, Jász-Nagykun-Szolnok, Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legalacsonyabb a születéskor várható élettartam, e megyék lakossága is fogy a leggyorsabban, mivel az országon belüli migráció is ezeket a területeket sújtotta a leginkább. Nem véletlen az sem, hogy éppen ezek a megyék, amelyek a fővárosból nézve fillérekért kínálják az ingatlanokat eladásra.
Összességében kirajzolódik, hogy adott megyék lassan változó rossz életkörülményeinek hatását (amelynek fontos mutatószáma például a várható élettartam is) drámaian megsínyli a területi ingatlanpiac.
A jobb életkörülmények ígéretével a fővárosba irányuló (országon belüli) migráció nem is új, és nem is meglepő tény, azonban e hatások sokszorozó hatással épülnek be az ingatlanpiac ármechanizmusába, és végső soron odáig vezetnek, hogy ma Magyarországon négy Nógrád megyei ingatlan értéke sem ér fel egy (ha lehet egyáltalán ilyet mondani) „hasonló adottságú” budapesti ingatlanéval.
A múlt egy év egyik nagy tanulsága pontosan az volt, hogy hosszú szendergés után mekkorát képes ugrani az ingatlanpiac. Az éves alapon 16,6 százalékos értékesítésiár-növekedés azonban korántsem az egész országra jellemző. Amikor ingatlanpiacról beszélünk, nem említhetjük egy lapon Budapestet és az agglomerációt felölelő Pest megyét az ország többi részével.
Sarkosan fogalmazva: a népesedési és gazdasági statisztikák mögött meghúzódó életkörülmények erősebben fékezik az ingatlanárak változásait, és magát az országos ingatlanpiacot, mintsem hogy ott valaha is ki tudna alakulni egy, a fővárosra jellemző áremelkedési trend.
Nemrég épp az Őszinte Ingatlanos blog foglalkozott a területi árkülönbségekkel egy olvasói kérdés kapcsán: a blogger szerint a vidéki ingatlanpiac máshogyan viselkedik, mint a fővárosi, amit a megélhetési, kereseti különbségekkel magyaráz, és hozzáteszi azt is, hogy ezek a különbségek nem valószínű, hogy eltűnnek egyik pillanatról a másikra.
Nem egyértelmű továbbá az sem, hogy remény szerint a csok a fővárosi és nyugat-magyarországi területek ingatlanpiacát felpezsdíti, lesz-e bármennyire is érezhető hatása a hátrányos helyzetű megyék kínálati áraira. Ez pedig csak tovább növelheti a szakadékot a két országrész árszintjei között.
