Forrás: euronews.hu Európa egyes részein a hetvenes évekhez képest akár 40-nel több, erős hőstresszel járó napot mérnek – derül ki egy átfogó új tanulmányból. A világ a veszélyes hőstressz „meredek emelkedésével” küzd, miközben a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségünk tovább hevíti a bolygót. Hőstressznek azt a testhő-felhalmozódást nevezzük, amelyet vagy az izmok munkája miatti belső hőtermelés, vagy a környezetből érkező hő okoz. Akkor alakul ki, amikor a szervezet a környezetből több hőt vesz fel, mint amennyit képes leadni.
„A hőstressz általában több tényező együttes hatásából ered, például magas környezeti hőmérsékletből, nagy páratartalomból, fizikai megterhelésből és elégtelen folyadékbevitelből” – közli a C3S (forrás: angol).
„Számos tényező befolyásolja, mennyire képes az emberi szervezet a maghőmérsékletét bizonyos határok között tartani.”
Az emberi test által termelt hő a környezettel cserélt hő révén egyensúlyban tartható a szervezet hőszabályozó rendszerén keresztül (ezért izzad, amikor melege van). Viselkedési tényezők is szerepet játszanak, például a megfelelő folyadékpótlás, a bő ruházat viselése vagy az, ha a nap legmelegebb időszakában nem végez fizikai megterhelést.
Ha a szervezet nem tudja egyensúlyban tartani ezt a hőt, számos tünet jelentkezhet, például a maghőmérséklet emelkedése, a szívverés felgyorsulása, a gyors légzés, az erős izzadás, a hányinger és a szédülés. Súlyos esetben a hővel összefüggő megbetegedések, például a hőkimerülés vagy a hőguta akár halálosak is lehetnek.
A kutatók három szinten vizsgálták a hőstresszt: erős (indexhőmérséklet legalább 32°C), nagyon erős (indexhőmérséklet legalább 38°C) és extrém (indexhőmérséklet legalább 46°C).
Megállapították, hogy Dél-Spanyolországban, Olaszországban, Görögországban és Törökországban egyes területeken a hetvenes évekhez képest akár 40-nel is nőhet az erős hőstresszel járó napok száma. Dél-Európa nagy részén ez azt jelenti, hogy az erős hőstresszel jellemezhető napok száma mára csaknem egy teljes hónappal haladja meg a néhány évtizeddel ezelőtti értéket.
A tanulmány vezető szerzője, Rebecca Emerton szerint „megdöbbentő látni, hogy a hőstressz nemcsak azokban a térségekben erősödik, amelyeket már most is forrónak tartunk, vagy ahol hozzászoktak a hőhullámokhoz … hanem azt is, hogy az, amit mi a hőstressz „terjedő lábnyomának” nevezünk, olyan régiókra is kiterjed, ahol korábban ritka volt vagy egyáltalán nem fordult elő”.
https://hu.euronews.com/2026/06/25/extrem-hostressz-halalos-jelenseg-terjed-europaban
