Ha Nagy-Britannia két és fél hét múlva a kiválásra voksol, az nagy csapást mérne az unió önbizalmára és nemzetközi tekintélyére, valamint a költségvetésére is.  De nem örülhetnének a mélyebb integráció hívei sem, mert a kilépés másutt is felbátorítaná a tagsági feltételek újratárgyalását, illetve a referendumokat szorgalmazó euroszkeptikus erőket. Verhofstadt volt belga miniszterelnök azt mondja, onnantól kezdve a szervezet szétesése lenne a fő téma, nem az összefogás. 

Európa kevésbé hajlana arra, hogy szembeszálljon Oroszországgal. A nem euró-övezeti államok, köztük  Magyarország pozíciója szintén meggyengülne a britek nélkül. Azonkívül nem látható, hogyan lehetne összeszedni azokat a támogatásokat, amelyek jelenleg javarészt az elmaradott körzeteket és a gazdákat segítik. Itt évi csaknem 10 milliárd euróról van szó.

A The Guardian szerkesztőségi cikke igazat ad az Európai Tanács elnökének, mármint hogy az unióban búcsút kell inteni az utópiáknak és a demokrácia, illetve a biztonság végett a gyakorlati lépésekre kell helyezni a hangsúlyt. A britek kezdettől fogva támogatták a keleti nyitást, ám eljátszották az érintett országok bizalmát, ami most azért baj, mert a földrész keleti felén még egyáltalán nem erősek a liberális demokrácia gyökerei. Budapesten és Varsóban intoleráns, nacionalista vezetők kerültek hatalomra. A Bizottság pár napja hivatalosan elítélte a lengyel alkotmánybíróság jogkörének megnyirbálását, válaszul Lengyelország azt közölte, hogy nem érdekes, mit mond Brüsszel. A szankciókat azonban megvétózná pl. Orbán Viktor, aki elsőként honosította meg a belső elégedetlenség elfojtásán alapuló modellt.

Az EU tudja, hogy vékony jégen mozog, hiszen kinevezett hivatalnokok mondják meg, miként legyenek demokratikusak választott politikusok. A feszültség állandó, mivel a legagresszívabb unióellenesség etnikai sovinizmusba hajlik, és ha a másik oldal igyekszik védeni a közös Európát, az csak segít a nacionalista bírálóknak, mert mondhatják, hogy az elitnek fogalma sincs a közhangulatról. A szervezet a szolidaritás hiányától szenved, és ez megnehezíti az egyes kormányoknak, hogy bármiféle engedményre beszéljék rá a saját lakosságukat a földrész előrelépése céljából. Az újság következtetése az, hogy Nagy-Britanniának bent kell maradnia az unióban, mert a bővítés egykori élharcosaként egyaránt erkölcsi kötelessége, illetve nemzeti érdeke, hogy segítsen kezelni a következményeket. Mellesleg: ha szétesik az EU, a kialakuló káosz a szigetországot is sújtja majd.

A Deutsche Welle arról tudósít, hogy az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának regionális képviselője fölszólította a magyar és a szerb hatóságokat: sürgősen és alaposan vizsgálják ki, miként fulladhatott a Tiszába egy 22 éves szír menekült, amikor át akart úszni Szerbiából Magyarországra. A közlemény szerint az áldozat tragikus módon vesztette az életét, ahelyett, hogy menedéket és oltalmat talált volna Európában. Az UNHCR jelezte azt is, hogy dokumentumokkal tudja bizonyítani: a magyar rendőrök több mint 100 esetben túlzott erőt alkalmaztak azokkal szemben, akik megpróbáltak bejutni az országba.