A Bizottság ezért a tagállamok támogatása végett több szakpolitikai területet is érintő kezdeményezéseket szorgalmaz, melyek magukban foglalják egyebek között az inkluzív oktatás és a közös értékek előtérbe helyezését, valamint a szélsőséges propaganda visszaszorítását az interneten és a börtönökben.

Navracsics Tibor oktatásért, kultúráért, ifjúságpolitikáért és sportért felelős biztos hangoztatta: „Az erőszakos radikalizálódás összetett jelenség, ezért sokoldalú választ dolgoztunk ki rá. Minden intézkedésünk középpontjába a demokrácia, a szabadság, az emberi méltóság és a tisztelet közös értékeinek átadását kell állítani. A fiataloknak ezekre az értékekre és kritikus szemléletmódra van szükségük ahhoz, hogy megtalálják helyüket a társadalomban.”
 
A Bizottság ma bemutatja azt a hét konkrét területet, ahol az uniós szintű, célzott fellépés hozzáadott értéket tud teremteni:

# Fellépés az online terrorista propagandával és a jogellenes gyűlöletbeszéddel szemben: az informatikai ágazattal való együttműködés az erőszakra buzdító illegális tartalmak terjedésének megakadályozására, a civil társadalom támogatása a pozitív alternatív narratívák megfogalmazásában, továbbá a médiaműveltség fejlesztése avégett, hogy a fiatalok kritikusan fogadják az őket elérő információkat.

# A börtönökben zajló radikalizálódás kezelése: a tagállami gyakorlatok megosztása és ennek révén a börtönökben zajló radikalizálódás megelőzésére és felszámolására, valamint a rehabilitáció és a reintegráció ösztönzésére irányuló iránymutatások kidolgozása.

# Az inkluzív oktatás és a közös európai értékek előtérbe helyezése: az Erasmus+ program forrásainak felhasználása a társadalmi befogadást, a közös európai értékeket és az interkulturális megértést segítő projektek támogatására.

# Az inkluzív, nyílt és ellenállóképes társadalom támogatása és a fiatalok megszólítása: a Bizottság a többi között olyan eszköztárat fog összeállítani az ifjúságsegítő szakemberek számára, amely segíti az erőszakos radikalizálódás felismerését és kezelését.

# A nemzetközi együttműködés megerősítése: uniós segítség a hasonló kihívásokkal szembesülő harmadik országoknak a radikalizálódás bűnüldözési megoldásokkal való, az emberi jogokat tiszteletben tartó kezeléséhez.

# A kutatás, az adatgyűjtés, a nyomon követés és a hálózatépítés támogatása: egyebek között az uniós radikalizálódás-tudatossági hálózat kiválósági központjának munkájára építve, a tagállami biztonsági szakértők és politikai döntéshozók által közvetlenül alkalmazható, konkrét eszközök és politikai elemzések előállítása, amelyek révén jobban érthetővé válik a radikalizálódás folyamata.

# A biztonsági szempontok középpontba állítása: a radikalizálódás megelőzése közben a biztonsági szempontokat előtérbe helyező megközelítés alkalmazása, például az azonnali és a hosszú távú veszélyek kezelésére irányuló olyan intézkedésekkel, mint az utazási tilalom és a harmadik országba terrorista céllal történő utazás kriminalizálása, amelynek bevezetésére a Bizottság már tett javaslatot. A tagállamok közötti információcsere erősítése, bővítése, a biztonsági együttműködési keretrendszerek és információs eszközök lehető legjobb kihasználása, valamint az információs rendszerek összekapcsolásának javítása.

A becslések szerint eddig mintegy 4000 uniós polgár csatlakozott terrorista szervezetekhez például Szíriában, Irakban és más, konfliktus sújtotta országokban. Emellett a közeli múltban az EU-ban elkövetett terrortámadások gyanúsítottjainak nagy része szintén EU-állampolgár volt, aki európai társadalomban született és nevelkedett. A probléma kezelésére az EU megerősíti a biztonsági megközelítés szerepét, a többi között a biztonsági, határigazgatási és migrációs adatbázisok révén az információcsere javítása, valamint az Europol és annak érintett egysége, a Terrorizmus Elleni Küzdelem Európai Központja fokozott támogatása révén.

Az EU több mint egy évtizede támogatja a tagállamokat a radikalizálódás kezelésében. Az Európai Unió az oktatás és a társadalmi ellenálló képesség megerősítése területén folytatott munka összehangolásával segítette a tagállamokat abban, hogy határozott választ tudjanak adni az erőszakos szélsőségesség jelenségére. A radikalizálódás elleni fellépés 2005 óta az Európai Uniónak a radikalizálódás és a terroristatoborzás elleni küzdelemre irányuló stratégiája részeként zajlik.

Az Európai Bizottság 2015. április 28-án elfogadta az európai biztonsági stratégiát, amely fontos intézkedéseket határoz meg avégett, hogy az unió a 2015–20 közötti időszakban hatékony választ adhasson az Európai Uniót érintő terrorista és biztonsági fenyegetésekre. A Bizottság az uniós radikalizálódás-tudatossági hálózat(RAN) eredményeit is beépítette munkájába, és 2015. október 1-jén megalapította a hálózat kiválósági központját.

Emellett a Bizottság 2015 októberében magas szintű találkozót szervezett, ahol a tagállami igazságügy-miniszterek tárgyalást folytattak a radikalizálódásra adandó büntetőjogi válaszlépésekről. Az ennek eredményeként született tanácsi következtetések magukban foglalják a többi között a börtönökben megvalósított deradikalizációval, valamint a rehabilitációs programokkal, a képzésekkel és a finanszírozással kapcsolatban bevált módszerek megosztását is.

Tavaly március 17-én, a párizsi és koppenhágai merényleteket követően pedig a Bizottság és az uniós oktatási miniszterek aláírták a polgári szerepvállalás és a közös értékek előmozdításáról szóló párizsi nyilatkozatot.