A hírek szerint négy ember van talpon a fő-polgármesterségért folytatott tusakodásban: Győrfi Pál az Országos Mentőszolgálat szóvivője és Szentkirályi Alexandra kormányszóvivő, aki egyébként már volt főpolgármester-helyettes Tarlós alatt 2014–19 között. Mindketten a Fidesz állítólagos jelöltjei. A harmadik és negyedik induló Karácsony Gergely és Vitézy Dávid…
…illetve ez Vitézyről még nem nyilvános. Őt egy kis párt kérte fel, de választ még nem kapott. Ezzel együtt a Medián 23%-ot mért neki úgy, hogy politikailag nincs túl jól beágyazva (az egy százalékos LMP-t ugyebár nem tekinthetjük tágas és biztonságos politikai otthonnak, de a Fideszt sem, erre mindjárt rátérünk) vagyis 39%-át kapta annak, amit a regnáló, több párt által támogatott Karácsony szerzett. Ez utóbbi szám 37%. Vitézy nyeresége nem sok, bár vegyük számításba, hogy még el sem indult, és ha vállalja a jelöltséget, ez nyilván még nőni fog.
Vitézyt emlegették lehetséges Fidesz-jelöltként is, ami logikus is lenne, meg nem is. Épp a Budapest Fejlesztési Központ vezérigazgatója volt, amikor Palkovics minisztersége idején államtitkár lett, ám az általa felügyelt terület 2022-ben átkerült Lázárhoz, és meg is szűnt. Vitézy egy ideig államtitkár maradt, majd lemondott, gyakorlatilag ellehetetlenítették. Azóta folyamatosan bírálja a minisztériumot, a hodászi baleset, a vasút összeomlása, vezetők kirúgása okán, és a fővárosnak sok milliárdos kárt okozó Lázár–Karácsony-deal miatt a budapesti és az agglomerációs közlekedésről.
Egy másik felmérés szerint, amit az LMP rendelt meg, Karácsony 38%-ot kapna, Vitézy pedig 16%-ot. Ez már több mint 50%-os különbség. A Medián szerint a még ismeretlen Fidesz-jelölt látatlanban 21%-ot kapna. Ez azért leképezi a Fidesz szavazók bizonytalanságát Vitézyvel kapcsolatban. A rövidre zárt államtitkári karrier is azt mutatta ugyanis, hogy bár a jobboldalon mindig akadtak a tudásának, hozzáértésének támogatói, a tehetsége a szimpla politikai megfelelés világában inkább bolsevista trükknek minősült, és féltékenységből túl sokszor sértették meg, és csinálták ki végül ugyanott. Egyáltalán nem biztos tehát, hogy kellemes partnere lenne a kormánynak, főleg, hogy a Budapest-ügyek változatlanul Lázárhoz tartoznak, aki valamiért zsigerileg utálja Vitézyt, ami persze mára már lehet kölcsönös érzemény.
Az ellenzéki szavazóknak viszont azzal kell számolniuk, hogy az általuk még úgy-ahogy, kényszerből, vagy maradék fanatizmusból preferált pártjaiknak sem kell Vitézy: nem az ő emberük, sem ideológiailag, sem a hátsó lépcsőn folyó pozíció-osztogatásban.
Hát akkor miről beszélünk?
Természetesen arról a 23%-ról, amit az eddig a legtöbb mérésében visszaigazolt Medián kimutatott. Ennyire hátszél nélkül, pusztán a tudása, a hitelessége, az elkötelezettsége révén a versenyben maradáshoz elég szavazatot egyedül is összeszedni képes ember ritka madár ebben a beteg, torz országban. Persze ez a szám vissza is vonatja velem valamennyire a „torz” jelzőt, mert 23% mégiscsak képes volt felismerni, hogy a jelenlegi elittel, legyen az kormányon, vagy ellenzékben, a társadalmat csak a szakadék várja.
És még többet is köszönhetünk nekik: az elitek bukására a gyógyszert nem a szélsőjobboldalon keresik.

