A történetet mára valószínűleg az egész ország ismeri: a Műegyetem Villamosmérnöki Karának bodajki gólyatáborában botrányos körülmények uralkodtak, az elsőéves hallgatókat kíméletlenül megalázták, az emberhez méltatlan bánásmódban a felsőbb éves hallgatók tevékenyen részt vettek. Az egyetem vezetése munkacsoportot állított fel a történtek kivizsgálására. Ennek eredményére még várni kell, de tanulságok már most is vannak. (A nyitó képen a Budapesti Műszaki Egyetem főépülete.)

A Bodajkon augusztus 14–17. között megrendezett gólyatábor néhány nappal ezelőtt azáltal vált hírhedté, hogy a résztvevőknek megtiltották a körömcsipesz és az óvszer bevitelét. Hogy a körömcsipesszel mi lehetett a baj, azt nem tudjuk, az óvszer kitiltását viszont megindokolták: azt akarták megakadályozni, hogy a fiatalok szexeljenek a táborban.

Mindez, mint utóbb kiderült, csak hab volt a tortán. Az igazi meglepetések akkor érték a táborba érkezőket, amikor nem is katonás, hanem inkább büntetőtáborra emlékeztető fogadtatásban részesültek. Egy órán át kellett gyalogolniuk a tűző napon – azokban a napokban dőltek meg a magyarországi hőségrekordok – a gurulós bőröndjeiket sem húzhatták, hanem kézben kellett vinniük, a táborban csak magázódhattak, ami 18-19 éves fiatalok esetében nem igazán életszerű. Még az első este átkutatták a csomagjaikat, elvették a gyógyszereiket, majd koedukált szobákban helyezték el őket. (Általában 10 fiúra egy vagy két lány jutott.)

A legdöbbenetesebb talán mégis az volt, hogy a mosdó használatát is korlátozták. A fiúknak kettő, a lányoknak öt perc alatt kellett elvégezniük a szükségleteiket, de egy perc után a felsős növendékek már dörömböltek az ajtókon, mindenkit arra biztatva, hogy siessenek. Éjszaka nem lehetett kimenni a mosdóba, minden szoba bejáratát az ajtóban a földön fekvő felsőbb éves őrizte.

Az Egyetemi Hallgatói Képviselet (EHK) elnöke, Radácsi Kristóf a 444.hu kérdésire válaszolva elismerte, hogy a szabályaik minden eddiginél szigorúbbak voltak, de állítása szerint csak így „tudják biztosítani azt, hogy minden gólya úgy távozzon a táborból, hogy értékteremtő, jó hangulatú, biztonságos kikapcsolódásban volt része”.

Hogy mitől lett volna jó hangulatú a bodajki gólyatábor, és mitől biztonságos a résztvevők kikapcsolódása, azt ugyanúgy nem tudhatjuk, mint ahogyan azt sem, hogy a leírt viszonyokkal milyen értéket teremtettek. Az viszont igazán felháborító, hogy a felsőbb éves hallgatók között voltak olyanok, akik jelentkeztek a „kápó” szerepre. Az sem mentség, hogy a Műegyetem Villamosmérnöki Karának előző gólyatáborait is hasonló elvek alapján szervezték, tehát, feltételezhető, hogy az elsőéveseket megalázó, emberi méltóságukat semmibe vevő felsőbb évesek annak idején hasonló megpróbáltatásokon mehettek keresztül. Mindez nem mentség, legföljebb magyarázat.

Választ valójában az egyetem felnőtt vezetőinek kellene adniuk, akik nyilván tudtak a tábori viszonyokról, ám a mostani botrányig mégsem tettek ellene semmit. A BME kommunikációs igazgatósága egyelőre annyit közölt a nyilvánossággal, hogy az egyetem kötelessége „nemcsak a hallgatók oktatása, illetve szakmai pályára állítása, hanem minden körülmények között a biztonságuk védelme. Ez a cél a gólyatáborokra kiemelten vonatkozik… Ennek érdekében készült több évvel ezelőtt a – más gólyatáborokban szerzett tapasztalatokat is felhasználó – házirend, amely alapján az idén is megszervezték e táborokat”. 

Hogy e – más gólyatáborok tapasztalatain alapuló – házirend tartalmazta-e a táborba érkezők megalázását, a velük szemben tanúsított, még a börtönökben is kirívónak számító bánásmódot, az nem derült ki a kommunikációs igazgatóság közleményéből. Valami azonban biztosan nem stimmel az említett házirend körül. Ez onnan sejthető, hogy az egyetem vezetése bejelentette: „a Műegyetem, az egyetemi vezetés és a hallgatói képviseletek részvételével felállított egy munkacsoportot, amely vizsgálatot indít a gólyatáborok kapcsán, felülvizsgálja az eddigi szabályozást, valamint a tapasztalatok és a kihívások alapján mindenki számára megnyugvást jelentő, biztonságot adó és a méltóságot garantáló szabályokat alakít ki.”

Tehát felül kell vizsgálni a tábor szervezői szerint jó hangulatú, biztonságos gólyatábort és ez alól a hallgatói önkormányzat elnöke által említett értékteremtés sem kivétel.