Folyamatosan középpontban tartja a migránskérdést, mert az eltereli a figyelmet a kevésbé előnyös témákról, azaz az akadozó gazdaságról és a felelős személyiségeket érintő korrupciós vádakról. Ugyanakkor blöff minden olyan utalás kormányfő vagy bármely beosztottja részéről, hogy kvóták elutasítása elvezetne a tagságról tartandó népszavazáshoz. A magyarok pártolják az EU-t.

De az ügy folyományai közé tartozik, hogy megerősíti a tendenciát, mármint hogy egyre több helyen alkalmazzák a közvetlen demokrácia eszközeit. Azonkívül Orbán lehet az egyetlen olyan vezető a tagállamok között, aki az utóbbi egy évben meg tud nyerni egy ilyen referendumot. Egyúttal arra is rávilágít a népszavazás, hogy a magyarok – akárcsak a lengyelek – az unió mellett vannak, viszont elutasítják az integráció elmélyítését. A kvótaterv részben azért népszerűtlen, mert egy távoli, a közvéleménytől elszakadt elit politikáját testesíti meg. Magyarország ennél fogva szintén azt jelzi Brüsszelnek, hogy a szavazópolgárok nem tekintik előrevezető útnak a további központosítást.

A The Washington Post arról tudósít, hogy a  menekültügyért felelős szerb miniszter azzal vádolta meg Magyarországot, hogy az megsérti a nemzetközi jogot, amikor visszazsuppolja a migránsokat Szerbiába. Vulin azt mondja, hogy a magyar hatóságoknak a tranzitzónákba kellene küldeniük az embereket, hiszen ezek a regisztrációs központok magyar területen vannak. Közben a hivatalos adatok azt mutatják, hogy az új határellenőrzési rendszer gyakorlatilag a nullára csökkentette azoknak a migránsoknak a számát, akik menedékkérelmet adhatnak be. Az UNHCR, illetve civil szervezetek szerint idáig akit elfogtak, az általában menedékért folyamodott, nyitott táborokba került, onnan pedig továbbállt nyugatra. Hétfő óta viszont ha valaki rendőrkézre kerül, azt átteszik a szögesdrót túloldalára és a senki földjén várhatja, hogy a magyarok beengedjék.

A belgrádi menekültsegély-központ vezetője azt tapasztalja, hogy mostanában a magyar biztonsági erők különösen brutálisan bánnak az elfogott határsértőkkel – tudósít az osztrák Kurier. Sokan kéz- és lábtöréssel, sőt fejsérülésekkel kerülnek vissza Szerbiába. Időnként a rendőrkutyákat is bevetik az oltalmat keresők ellen. Gyurovics arról is beszámolt, hogy szerb területen jelenleg 2500-3000 menekült tartózkodik. Nagyon sokan a magyar határ felé tartanak, mert elterjedt a hír, hogy a magyar hatóságok rövidesen senkit sem engednek be. Ily módon hamarosan 1500-ra nőhet azoknak a száma, akik Röszkénél, illetve Tompánál a senki földjén várnak a bebocsáttatásra.

A konzervatív német Die Welt megállapítja: Kelet-Európa kettős játékot űz az EU-ban, és ennek ékes példája Orbán Viktor, aki hol nekimegy az uniónak, hol védi azt. Amikor ellenséges, akkor plakátokat ragasztat ki, mint most, a népszavazás előtt. A másik énje hirdetést tett közzé Nagy-Britanniában a maradás mellett.

A kontinens keleti felén pontosan tudják, milyen haszonnal jár a tagság, nemcsak anyagi értelemben. Amúgy a brüsszeli pénzekből Magyarország profitál a legtöbbet. De sokat számít a munkaerő szabad áramlása is, nem beszélve a nagyobb tőkevonzó képességről. És azt se felejtsük el, hogy az EU az egyik központi pillér ahhoz, hogy ezek az országok újra betagozódjanak a Nyugatba. Ily módon aligha kell a kilépésükre számítani, de egy szakértő szerint, ha Le Pen vagy Wilders hatalomra kerül, akkor valószínűleg ők is az orbáni modellt alkalmazzák. Vagyis élesen bírálják Brüsszelt, de nem követelik a kiválást, bár itt még sokat nyom a latban, hogy mennyire kínál követendő példát a britek távozása.

A Süddeutsche Zeitung írja: az uniós külügyminiszterek pozsonyi tanácskozásán a luxemburgi diplomácia vezetője ismét bírálta Magyarországot. Asselborn úgy nyilatkozott az októberi népszavazásról, hogy ha minden állam ezt csinálná, akkor az unió becsukhatná a boltot, már ami a közös értékeket illeti. Akkor figyelmen kívül lehetne hagyni a genfi menekültügyi megállapodást és teljesen érték nélküli gyülekezetté válnék a szervezet.

Ha Magyarország megteszi, amire készül, akkor lesre állítja saját magát – hangsúlyozta a luxemburgi politikus. Egyébiránt a házigazda tárcavezető megnyilatkozásából sem azt tűnt ki, hogy ők rohannának befogadni a 160 ezer menekült rájuk jutó részét. Kalinák rugalmas szolidaritásról beszélt, meg hogy nem lehet minden tagot egy kalap alá venni. Továbbá tekintettel kell lenni az országok – értsd: a kelet-európaiak eltérő igényeire. Egyetértés csak a külső határ védelme ügyében mutatkozott.

Az osztrák Der Standard úgy látja, hogy egyértelműen a politikát szolgálja magyar referendum, Orbán Viktor azt akarja, hogy a lakosság lehetőleg minél nagyobb számban szőröstül-bőröstül utasítson el mindenféle kvótát. A feltett kérdés persze eleve sugallja a választ. Ugyanakkor nem könnyű négymillió embert mozgósítani, hogy a népszavazás érvényes legyen. Nem világos továbbá, hogy milyen jogi következményekkel járna, ha netán elegen jelennének meg az urnáknál.

A választási szakértő Tóth Zoltán úgy ítéli meg, hogy itt manipulatív játszadozás zajlik. Hiszen olyasmiről mondanának véleményt az emberek, ami nem tartozik a parlament illetékességi körébe. De nem is ez a lényeg, hanem hogy Orbán hivatkozhat majd rá Brüsszelben. A kormányfő a szögesdróttal már lezárta az országot a menedékérők előtt és idegenellenes jelszavakkal feltüzelte a népet. De a populista vezető bejátssza az egész európai színpadot. Célja az, hogy még bizonytalanabbá tegye a válságok sújtotta uniós politikát.